Kereső toggle

Románia esete az IMF-fel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A román kormány tavaly májusban fogadta el a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött egyezség alapján azokat a törvényeket, amelyek szerint 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazotti béreket, 15 százalékkal a nyugdíjakat és jelentsen megnyirbálták a szociális ellátások rendszerét.

A kormánykoalíció akkor arról is döntött, hogy a gyereknevelési támogatás (lényegében a hazai gyes/gyed megfelelje) összege 15 százalékkal csökken. A heves indulatokat kiváltó bejelentések után Basescu államf rátett még egy lapáttal, és azt mondta, a nyugdíjak és bérek csökkentése mellett is szükség lesz még más érzékeny területeket érint kiadáscsökkentésre, különben 21 százalékos GDP-növekedést kellene produkálnia az országnak a kiadások fedezésére, ami szinte lehetetlen vállalkozás.
Válaszként általános sztrájkok sorozata kezddött Romániában, szinte folyamatosan szüneteltették a munkát a közalkalmazottak, az egészségügyi dolgozók és az iskolai oktatók, hevesen tiltakozva a román kormány megszorító intézkedései ellen. Júniusban aztán a politika is igyekezett a tiltakozás hullámait meglovagolni, a román parlamentben az Emil Boc által vezetett kormány éppen hogy túlélte az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt. A kormánykoalíció akkori kemény lépését a kényszer vezérelte, hiszen a gazdasági válság miatt megugró deficit és az IMF-hitel miatt szükséges költségvetési kiigazítás nem engedett más kiutat a román gazdaság számára (az ország még 2009-ben kötött a Nemzetközi Valutaalap szervezésében 20 milliárd euró értékŐ többoldalú nemzetközi hitelmegállapodást).
A közszférát a 25 százalékos fizetéscsökkentés mellett egyéb megszorítások is érték, törölték a kiegészít juttatásokat, például a veszélyességi pótlékokat, és a túlórákat sem fizették ki tavaly nyár óta. A bizonytalanságot és kilátástalanságot mutatta, hogy a kormányfô kijelentette, a megszorítások 2011 év végéig, vagy a gazdasági helyzet stabilizálódásáig érvényesek.
„Romániában nagyon sok hitelt vett fel a középosztály, fleg a közalkalmazottak közül törlesztenek sokan” – mondta egy Hargita megyei újságíró lapunknak. Közülük sokan nagyon megsínylették az elmúlt idszakot: ráment az autó és akár a lakás is a bércsökkenésre. „A legrosszabb azonban a kilátástalanság volt, nem lehetett világosan látni, hogy az elvett összeget hogyan és mire használták fel” – tette hozzá a zsurnaliszta. Bár a minimális – 350 lejt (23 500 forintot) kitev – nyugdíjakat nem érintette a 15 százalékos csökkenés, az intézkedés következtében közel egymillióra ntt azoknak a száma, akiknek e járandósága a legalacsonyabb szintre esett vissza, legalábbis a statisztikák szerint. A nyugdíjasok szervezetten, szinte menetrendszerŐen jártak Bukarestbe, de a kormány hajthatatlan volt. Így eltérbe került a Ceausescu rendszerben már bevált recept: a túlélésre való berendezkedés, az önellátás. Ez értelemszerŐen a falubelieknek ment könnyebben, így a nyugdíjak csökkenése elssorban a városban élk számára okozott óriási problémát.
Az intézkedések azonban meghozták az eredményt, tavaly Románia két százalékos gazdasági növekedést könyvelhetett el. A kormány pedig, ha nehezen is, de betartotta a szóbeli ígéretét, a közalkalmazottak februárban kapják meg elször a 15 százalékkal magasabb – januári – bérüket, legalábbis ezt jelentette be a kormányf nemrég. Emil Boc szerint jelenleg a román gazdaság ekkora béremelést bír el. Azt még nem tudta megmondani, hogy a közalkalmazotti fizetések mikor térhetnek vissza a júniusi szintre. Ugyanekkor több mint másfélmillió romániai nyugdíjas járandósága is emelkedni fog februárban a tavaly év végén elfogadott új nyugdíjtörvény értelmében. Azoknak a nyugdíja n átlagban 93 lejjel (6 ezer forint), akik nehéz munkakörülmények között dolgoztak egykor.
Üröm az örömben, hogy számos nyugdíjas január 1-jétl kisebb nyugdíjat vehetett kézhez, miután a kormány növelte az egészségügyi járulékot fizetk körét, csökkentve azok számát, akik eddig járulékfizetés-mentességet élveztek. Ez utóbbi intézkedés a kisnyugdíjasokat is érintette.
A román Munkaügyi Minisztérium legfrissebb statisztikája szerint egyébként tavaly novemberben 1377 lej (89 500 forint) volt a nettó átlagbér Romániában, az átlagnyugdíj értéke pedig 743 lejre (48 200 forint) rúgott.

Olvasson tovább: