Kereső toggle

Le nem zárt vita

Hatályba lépett az új egyházügyi törvény

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén januártól hivatalosan 14 egyház van Magyarországon. A kormánypárti ígéretek legalább még egyszer ennyi - parlament általi - státuszba emeléséről szólnak a tavasz kezdetéig. Azok a közösségek, amelyek méltánytalannak tartják az új eljárást, az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi fórumokhoz fordulnak kifogásaikkal.

Egyházi fronton is viharosra sikeredtek az év végi ünnepek. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis közjogi érvénytelenségre hivatkozva december 19-én megsemmisítette azt az egyházügyi törvényt, amelyet fél éves egyeztetés előzött meg a KDNP-s vezetésű szakállamtitkárság jóvoltából, ám a Fidesz egy hétvége alatt átvarrta, és a nyári ülésszak utolsó napján győzelemre segítette. A váratlan és a kormányzati imázs szempontjából kellemetlen helyzet fájdalmait Lázár János frakcióvezető azzal próbálta meg enyhíteni, hogy egy teljesen más tárgyú törvényben (nemzetiségi) még az AB döntésének közzététele előtt hatályon kívül helyezte az inkriminált jogszabályt. Ez volt az a pont az MSZP témafelelősei (Nyakó István, Lendvai Ildikó) szerint, ahol még a konszenzusos jogalkotás felé fordulhatott volna a kormány. Mivel azonban mindenképpen az Alaptörvénnyel együtt szerették volna életbe léptetni az új szabályozást január elsejével, Lázár János és több tucat párttársa - némi kiigazítással - azonmód benyújtotta a T. Ház elé az AB által elkaszált verziót.

A képviselő urak és hölgyek kissé nyűgösen láttak neki a sarkalatos törvény kötelező köreinek a bejglidömping közeledtével. Talán ezért is gurult el Zagyva György Gyula jobbikos képviselő gyógyszere a parlament emberi jogi bizottságának ezzel foglalkozó első ülésén, és vágta rá a megkésett szövegvariánst a tárgyalóasztalra, mielőtt székét felborítva kirobogott a helyiségből. Varga László KDNP-s honatya ezt követően bejelentette, hogy ezentúl csak rendőr jelenlétében hajlandó bizottsági ülésre járni, és kilátásba helyezte képviselőtársa feljelentését a házelnöknél. Ettől azonban később a karácsonyi és felebaráti szeretet jegyében elállt.

Az ellenzék már ekkor jelezte, hogy nincs értelme tartalmi kérdésekről vitázni, hiszen az AB e mostani szöveget is törli majd. Miért? Például azért, mert az egyházzá válás feltételei jelentősen átalakultak (100 év nemzetközi vagy 20 év hazai jelenlét; népi kezdeményezés 1000 fő támogató aláírással, amit az OVB hitelesít; MTA-szakvélemény az egyházi működésről; az emberi jogi bizottság törvényjavaslata; kétharmados parlamenti jóváhagyás). És nem bővült a 14 bejegyzett egyház listája sem.

Lukács Tamás bizottsági elnök (KDNP) foglalta össze javaslatuk lényegét: az „ateista liberalizmus lélekvására" helyett a „vallásos emberek vallásszabadságának" biztosítása a cél. Szerinte a jelenlegi helyzet abszurditását jelzi, hogy a 2011 decemberében Magyarországon egyházként működő több mint 360 közösség közül a törvény visszavonásáig körülbelül 80 tartotta fontosnak regisztrációs kérelmét leadni az egyházügyi államtitkárságon. Ők azok, akik a többiekkel ellentétben nem válnak automatikusan egyesületté január elsejével, hanem megőrizve egyházi státuszukat, várhatják a parlament legkésőbb február végi ítéletét.

Kormánypárti forrásból származó információink szerint az elismert egyházak köre semmiképpen sem haladja majd meg a negyvenet. Több keresztény - nemzetközi beágyazottságú - irányzat is helyet kap majd a listán (metodista, adventista, anglikán, episzkopális, kopt, pünkösdi, jehovista), a nagy világvallások képviselőinek (buddhista, iszlám) viszont tömbösödniük kell, mert a jelenlegi politikai szándék csak egy-egy hazai felekezetüket támogatná. A krisnások pedig annak ellenére befutók lehetnek, hogy december végén miattuk módosították a földtörvényt oly módon, hogy vallási egyesületként is megtarthassák földbirtokaikat.

Egyébként valamennyi vallási közösségnek február végéig kell jeleznie, hogy a jövőben egyházként vagy egyesületként kíván-e működni. A határidő elmulasztása jogutód nélküli megszűnést von maga után. A korábban egyházként működő egyesületeknek az állam 2012. augusztus 31-ig költségvetési támogatást biztosít az általuk fenntartott közoktatási intézmények működtetéséhez, szociális intézmények esetében ez kitolódik az év végéig.

Megint a hitesek

Varga László az előterjesztők nevében a parlamenti vita során úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály segít megszabadulni a társadalomnak a bizniszszektáktól. Ami a 14 kedvezményezett felekezetet illeti, a kereszténydemokrata politikus kiemelte, hogy azok a 2001-es népszámláláskor magukat vallásosnak vallók 99 százalékát lefedik, és még az egyházak számára felajánlott szja 1%-os táblázat erősorrendjével is 91 százalékban megegyeznek.

Egyházi törvény lévén, elindult az egymásra licitálás a vitázó politikusok között, ki tud frappánsabb bibliai képeket, idézeteket beemelni beszédébe. A sort Nyakó István (MSZP) nyitotta azzal, hogy az előterjesztőt hiányolva az ülésteremből, bemondta a Mester egyik leghíresebb felszólítását: „Lázár, gyere be!" (persze a teológusok nyomban kijavították), majd Demeter Zoltán (Fidesz) szabadkozott, hogy ha esetleg most tévednének is, Krisztus a politikusok bűnét is magára vette. Lendvai Ildikó (MSZP) nyugtázta az érvet, annyi kiegészítéssel, hogy ez senkit sem jogosít fel arra, hogy erre hivatkozva újabb bűnöket kövessen el. Varga László (KDNP) pedig ugyanerről azt mondta, hogy csak egy tökéletes törvény van, a Tízparancsolat. A Jobbikból erre a szittyabolond Gaudi-Nagy Tamás kiabálta be, hogy: „Na és az újszövetség?"

Hogy abszolúte lövése sincs a témáról, fentiek mellett az is mutatja, hogy társai heveny tiltakozása ellenére még egy olyan kapcsolódó módosító indítványt is benyújtott, amely a Hit Gyülekezete helyére - mert az izraeli „terrorállamot" élteti, Jézus zsidó származását támadhatatlan dogmaként hirdeti, családszétziláló, rákos daganat a nemzet testén, stb. - az Ősmagyar Egyházat javasolja felvenni a törvényi 14-be. A parlamenti büfében később egy jobbikos honatya oltári nagy szerencsének nevezte, hogy a kormányoldal nem vette észre, milyen manna hullott az ölébe Gaudinak köszönhetően, hiszen nekiláthattak volna a fehérló-áldozatok állami támogatása ellen tiltakozni.

A másik jobbikos vallásügyi szakértő, Zagyva György Gyula (civilben villanyszerelő), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, szintén a szerinte nemzetbiztonsági kockázatot jelentő „borzasztó kártékony cionista bizniszszekta" kiemeléséről faggatta a kormányoldal képviselőit. Nagy igyekezetében azonban nem csak a szezont keverte a fazonnal, hanem új fogalmat is alkotott: „neospirituális kisegyház". Kollégáival még mindig ott tartottak, hogy a Fidesznek biztos a hites szavazatokra is szüksége van, mikor a megszólított pártból Hoppál Péter azt javasolta nekik: kezeltessék a Hit Gyülekezetével kapcsolatos idegbecsípődésüket. Varga László pedig azzal indokolta Európa legnagyobb karizmatikus közösségének helyét a listán, hogy a korábbi törvényi vita során - éppen a Jobbiknak köszönhető név szerinti szavazáson - egyszer már jelentős többséggel megóvta őket az Országgyűlés a kiszanálástól. Mit hallok? - adott hangot megütközésének Zagyva, aki arra a KDNP-s érvre már nem tudott mit mondani, hogy a legújabb statisztikák szerint hazánk harmadik legnépszerűbb egyházáról beszélgetnek.

Egyébként név szerinti szavazás ezúttal is volt a Hit Gyülekezete törléséről a részletes vita során. Az egyik jobbikos előterjesztő elárulta lapunknak, hogy ezzel nem a kormánykoalíció megosztása volt a céljuk, hanem egy olyan lista elkészítése, amellyel a lakossági fórumokon szembesíthetik a képviselőket múltjuk sötét foltjaival. Miközben a jegyző egyenként beolvasta a honatyák és honanyák neveit állásfoglalásukat kérve, a szélsőjobb parlamenti helyőrsége zajosan leszektásozta a miniszterelnököt, „Áldás, Békesség"-et kívánt Szászfalvi László egyházügyi államtitkárnak, és „Gyáva népnek nincs hazája!" felkiáltással tapsolta meg a kormánypárti átszavazókat (5 fő). A jelenlévő képviselők 81 százaléka nemet mondott a Jobbik kereszténygyűlöletére.

Ezen túlmenően még két, a Hit Gyülekezete ellehetetlenítését is célzó kísérlete fulladt kudarcba a törvényjavaslat tárgyalása során a Jobbiknak. Először is a hitesek törlését szabták feltételéül annak, hogy voksukkal legyen meg a házszabálytól való eltéréshez (december 30-i zárószavazás) szükséges négyötöd, másodszor pedig, amikor már valamennyi legitim eszközből kifogytak, akkor Vona Gábor pártelnök javaslatára megzsarolták a koalíciós kétharmadot egy megerősítő népszavazás kezdeményezésével.

Lett is nagy kapkodás! Lázár János frakcióvezető kérésére a levezető elnök felfüggesztette a plenáris ülést, és a Házbizottság rendkívüli összehívását kezdeményezte. Eleinte fél óra szünetet terveztek, de végül két óra is kellett, mire a Fidesz jogászai megtalálták a mentőövet az Alkotmányban, amely így szól: csak a képviselők egyharmada kezdeményezhet népszavazást. Slussz. Lázár szerint, ha a puccs következtében a törvény hatályosulása februárra tolódott volna, akkor a Jobbik ezzel a bizniszszekták zsebét tömte volna tele pénzzel.

Törvényi szelekció

Az ellenzék kifogásai az igencsak megcsappant részvétellel (kb. 25 fő) zajló vita végére már csupán a parlament és az MTA egyházminősítő szerepére koncentráltak. Utóbbi ugyanis nem ismeri el a teológiát önálló tudományágnak, és egyetlen teológus tagja sincsen. A kormánypárti ellenérvek megnyugtatásul közölték, hogy az Akadémia vallástörténeti és vallásfilozófiai szekciója nem a teológiai kérdéseket vizsgálja majd a kérelmezőknél, hanem a beágyazottságot és a tárgyi feltételek meglétét. A parlamenti elismerés pedig a kiemelt közjogi státusznak szól, mondta Lukács Tamás (KDNP), és ebben erősítette meg az érvekből lassacskán kifogyó kormánypárti politikusokat az idős Horváth János (Fidesz) is, aki szerint az Országgyűlés azért alkalmas egyházak létéről vagy nemlétéről dönteni, mert „nincs nála okosabb".

Szászfalvi László egyházügyi államtitkár a jó irány alátámasztására többször is egy Sólyom Lászlóval készült 1989-es interjúból idézett, aki már akkor azt állította, hogy az egyházakat ugyanúgy lehet szabályozni, mint egy bélyeggyűjtő egyesületet, és egy esetleges törvényre elsősorban az egyházzá válás és a működés törvényi garanciáinak lefektetése miatt van szükség. Ehhez képest a volt államfő egy, a parlamenti vita napjaiban megrendezett vallási konferencián „a törvényhozás állatorvosi lovának" nevezte az egyházügyi szabályozás megszületését, és szerinte a jogalkotó korlátozóan lép fel, amikor a vallásszabadság helyett az egyházakról nyilatkozik. Sólyom sajnálta, hogy az Alkotmánybíróság a törvény úgymond formális megsemmisítésébe menekült, és nem végezte el a szöveg érdemi vizsgálatát.

Lendvai Ildikó arra kérte a kormány képviselőit, hogy a továbbiakban ne hivatkozzanak a magyar szabályozás kapcsán osztrák modellre, mert Ausztria éppen most veszített pert a nemzetközi bíróságon egy kisegyházzal szemben, történetesen a miniszteri bejegyzés témájában.

A törvény zárószavazásán végül sem az LMP, sem az MSZP képviselői nem vettek részt, hiányzott továbbá tíz jobbikos és hét fideszes honatya is. Az Országgyűlés 256 igen, 36 nem szavazattal 0 tartózkodás mellett fogadta el a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt.

Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője az Alkotmánybírósághoz fordult a jogfosztás miatt, és kifogásolta, hogy az új jogszabály nem rögzíti: a törvényi feltételeknek megfelelő vallási közösséget az Országgyűlés köteles egyházként elismerni. Vagyis a jogalkotó „önkényesen, politikai mérlegelés alapján tesz különbséget a jogalanyok között, ezzel pedig a vallásszabadsághoz és az egyesüléshez való alapjogot korlátozza" - írja a metodista lelkész.

És nemzetközi fórumokhoz fordulva tiltakozik az egyelőre ismeretlen összetételű Magyarországi Kisegyházak Szövetsége is, akik újévi fogadalmukban kijelentették, hogy: „nem vagyunk hajlandóak magunkat megalázva könyörögni a kétharmadnak, hogy egyház helyett gittegyletként működhessünk tovább".

A törvényben felsorolt 14 egyház közé került Hit Gyülekezete még karácsonyi nyilatkozatában kérte arra a kormányt és az Országgyűlést, hogy az „egyházak jövőbeli politikai kiszolgáltatottságának elkerülése érdekében az egyházak regisztrációját és megszüntetését helyezzék vissza a megfelelő eljárási garanciákat és jogorvoslati lehetőségeket biztosító bírósági hatáskörbe". Németh Sándor vezető lelkész olyan normatív, egyértelmű és demokratikus követelményeket kér a képviselőktől az egyházak regisztrációjánál, amelyek valamennyi tényleges egyház részére garantálják az egyházi jogállást, a további kiszámítható működés feltételeit.

XVI. benedek Hoffmann ajánlásával

Nem csak a katolikus fenntartású, hanem az összes köznevelési intézménynek elküldte XVI. Benedek pápának a béke világnapjára írt üzenetét Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. „A mai világ egyik legismertebb és legnagyobb tekintélynek örvend személyisége, a Katolikus Egyház feje, szentsége XVI. Benedek pápa a NEVELÉS kérdéseinek szentelte szokásos újévi körlevelét. Mondandója sok tekintetben felersíti az új törvényeink üzeneteit. Fontosnak tartjuk, hogy a neveléssel bármilyen minségben foglalkozók megismerhessék az egyházf üzenetét, és ki-ki belátása szerint meríthessen belle” – írta kísérlevelében a KDNP-s politikus. A pápa a körlevélben a szülkhöz, a családokhoz, valamint a nevelés irányításában szerepet vállaló vezetkhöz, politikusokhoz szólt. Utóbbiaktól egyebek mellett azt kérte, érjék el, hogy senki ell ne legyen elzárva a tanulás útja, és a családok szabadon megválaszthassák azokat a nevel intézményeket, amelyeket a legalkalmasabbnak ítélnek gyermekeik fejldése szempontjából.

Olvasson tovább: