Újabb lobbiháború az egyházügyi törvény körül

A parlament nyári ülésszakának utolsó napján, annak is az utolsó pillanatában megszavazott A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény ellen - egyebek mellett - tucatnál is több felekezet nyújtott be indítványt az Ab-hoz. A kifogások elsősorban a jogszabály születésének körülményeire, illetve olyan tartalmi problémákra irányultak, mint a felekezetek Országgyűlés általi regisztrációja, illetve a jogorvoslati rendszer hiánya. Az Ab megállapította, hogy a törvény országgyűlési megalkotása során a KDNP által kidolgozott egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti - a Fidesz-frakció által szorgalmazott új koncepciót tartalmazó - módosító javaslat elfogadása olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény közjogi érvénytelenségét idézi elő.

Az Ab döntésének publikálását megelőzően egy érdekes verseny vette kezdetét, melynek tétje az volt, hogy sikerül-e a Fidesznek előbb visszavonni a jogszabályt, mint ahogy a taláros testület bejelenti annak megsemmisítését. Ha ugyanis igen, akkor kisebb a fiaskó, hiszen így a látszat szerint az Alkotmány őrei tulajdonképpen már egy nem létező törvényről mondtak ítéletet. Lázár János tehát már előző héten tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy „jogtechnikai megfontolások" miatt hatályon kívül helyezik az új egyházügyi törvényt. Ekkor jelezte azt is, hogy a helyére lépő új szabályozást - a tartalmi struktúra fenntartásával - még az idén el kívánják fogadni, várhatóan a két ünnep között. A politikus elismerte, hogy egyes kérdésekben érdemes felülvizsgálatot tartani, ilyen például a megszűnő egyházak jogi státusza.

A versenyt a frakcióvezető szerint ők nyerték. Az Ab hétfőn reggel közzétette ugyan a döntését, de az csak a Magyar Közlönyben történő kihirdetés másnapjától hatályos. Eközben a Fidesz a nemzetiségek jogairól szóló, szintén hétfőn elfogadott új szabályozás záró rendelkezései között gyorsan hatályon kívül helyezte az egyházügyi törvényt, majd a Magyar Közlönyben azonnal közzétetette. Lázár János még aznap bejelentette, hogy a megsemmisítésről szóló Ab-döntés okafogyott, hiszen pártja szakértői már korábban rájöttek a közjogi problémákra, és ezért is vonták vissza a jogszabályt.