Kereső toggle

Kioktatják a tanárokat

Sztrájkra készülnek a pedagógusok is

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pedagógussztrájkkal kezdődhet az új tanév, amennyiben nem sikerül az oktatási államtitkárságnak és a pedagógus szakszervezeteknek egymással megegyezniük. A múlt vasárnapi tiltakozó demonstrációra adott kormányzati reakciók egyelőre nem túl biztatóak.

Az öt legnagyobb pedagógus szakszervezet felhívására mintegy 15 ezer oktató gyűlt össze az ország minden tájáról a múlt hétvégi pedagógusnapon, hogy ünneplés helyett tüntetéssel tiltakozzanak a szakképzés és a közoktatás tervezett átalakítása ellen. Szerintük nem szabadna nélkülük dönteni az intézmények államosításáról, a központi bérfinanszírozásról és létszámgazdálkodásról, a pedagógusok munkaidejéről, bérezéséről és nyugdíjazásáról. Az átalakítások következtében várható intézménybezárások és elbocsátások különösen aggodalommal töltik el a szakmabelieket: számításaik szerint rövid úton 30-40 ezer pedagógus kerülhet az utcára. Elfogadhatatlannak tartják a tankötelezettségi korhatár 16 évre való leszállítását is, mivel így nem biztosítható a szakképesítés megszerzése, különösen, hogy a szakképzés a Magyar Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe került, amit ők elleneznek. A tüntetők az oktatási államtitkárságnak címzett petíciójukban 10 százalékos béremelést is követeltek.

A demonstráción a szakszervezeti vezetők egyebek mellett elmondták: tíz év alatt 40 százalékkal csökkent a pedagógusok reáljövedelme, kötelező óraszámuk pedig 20 százalékkal növekedett. Elvontak sok álláshelyet, az adminisztratív feladatokat is a tanároknak kell elvégezniük. Szerintük fontos lenne, hogy ne gazdasági miniszter határozza meg a pedagógusok kötelező óraszámát, illetve rossz iránynak tartják, ha az oktatásra csak úgy tekintenek, mint egy költségvetési kiadásra, nem pedig olyan befektetésre, amely megtérül.

A kormánypártok reakciói elutasítóak voltak. A KDNP egyenesen elítélte a vasárnapi megmozdulást, mondván: nem szakmai, hanem politikai érdekek álltak a demonstráció mögött. A KDNP nyilatkozatában leszögezte: a szakszervezetek olyan kérdések miatt szerveztek tüntetést, amelyekről a kormány nem döntött, így azokról még nem lehet részletekre kiterjedő egyeztetéseket folytatni. Ezt hangoztatta Hoffmann Rózsa államtitkár is, aki a tüntetés előtt tárgyalt a szakszervezeti vezetőkkel, és arra kérte őket, hogy álljanak el a demonstrációtól. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő pedig kifejtette: a kormánydöntéssel megvárják a nemzeti konzultáció eredményét, a pedagógusok pedig vegyenek részt az össznépi kérdőíves levélváltásban, ha szeretnék a véleményüket kifejteni. A nemzeti konzultáció - ami mellesleg adatvédelmi szempontokból is aggályos akciónak bizonyult - tudvalevően június 30-án zárul, utána feldolgozzák a beérkezett válaszokat, miközben július 16-ig működik az Országgyűlés, tehát parlamenti előterjesztés szeptember előtt biztosan nem várható.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke lapunknak kifejtette, hogy a sérelmezett kérdéseiket illetően a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal (NEFMI) folytatott tárgyalások eredménytelenek voltak, a „levelező tagozatos" nemzeti konzultációk pedig alkalmatlanok a szakmai érdekegyeztetésre: a kurta kérdéssort a szakemberek sem igazán értik, nemhogy a laikusok, így a várható válaszok tévútra vihetik a kormányt. Jól mutatja ezt, hogy a NEFMI oktatási államtitkársága először csak az iskolaigazgatóknak küldött ki kérdéseket, s az arra kapott válaszok gyökeresen eltérnek azoktól, amiket a PDSZ és a PSZ gyűjtött be saját pedagógustagságától.

Hoffmann Rózsa államtitkár szerint viszont „mondvacsinált lázadás, fölösleges izgalomkavarás" volt tiltakozni a koncepció kormányzati elfogadása előtt. Mendrey szerint viszont, ha a kormány elfogadja a NEFMI-tervezetet, onnantól semmi esélyük sem lesz érdemi változtatásra. Egyeztetés nélkül viszont nem lesz hosszú távú a koncepció.

Az egyik legproblémásabb javaslat az óraszámemelés: a heti 22 kötelező tanóra megmaradna, ám Matolcsy György NGM-miniszter javaslata nyomán az oktatási államtitkárság azt javasolja, hogy összesen 32 órát töltsenek benn a munkahelyükön a pedagógusok. Mendrey László szerint ennyit eddig is eltöltöttek ott a tanárok, de ezentúl ingyen kötelezhetőek lesznek napköziztetésre, és egyéb olyan plusz tevékenységekre, amiket eddig az intézmények fizetett munkaerővel oldottak meg, akiknek így borítékolható az elbocsátása. Ezt valószínűsíti a jutalékok, pótlékok várható leépítése is.

Azt is tudni érdemes, hogy a pedagógusok kötelező óraszámát eleve duplán szokás számítani - ez heti 44 óra munkát jelent alapból -, míg a TÁRKI közreműködésével végzett tavalyi felmérés kihozta, hogy a hazai pedagógusok ténylegesen átlag 51 órát dolgoznak hetente. Mendrey szerint a megemelt munkaidő csak megfelelő életpályamodell, illetve bérezés mellett vezethető be, míg Matolcsy kijelentette: akkor vezetnek be ilyesmit, ha a pedagógustársadalom kitermeli az ehhez szükséges összeget. Hoffmann szerint viszont nem kósza nyilatkozatokról kellene vitatkozni, hanem meg kellene várni a végleges közoktatási törvénykoncepciót, amelynek része a 2013 őszétől beinduló életpályamodell is. Az óraszámemelést ők is az életpályamodellel kötnék majd össze: javaslatuk szerint ez részben a fizetések 3 évenkénti indexálása révén, részben a minőség-ellenőrzés rendszeréhez illeszkedve a jelenlegi reálbér másfélszeresét eredményezi majd.

A közoktatási törvény normaszövege csak augusztusban, a felsőoktatási törvényé decemberben kerülhet a kormány elé - majd a megfelelő kodifikáció után a parlament elé -, legalábbis egy kedden napvilágra került minisztériumi munkaterv szerint. Mendrey László „hivatalból optimista" ugyan a nyári egyeztetéseket illetően, ugyanakkor számára nem túl biztató az a lekezelés, amivel a kormányzat a demonstrációjukhoz, s az egész pedagógustársadalomhoz viszonyul.

„A kormánydöntés eltt egyeztetni mer szélhámosság lenne”

Az Oktatásért Felels Államtitkárság válasza a Hetek kérdéseire
A pedagógustüntetés f oka az érdekegyeztetés hiánya, mivel a szakszervezetek nehezményezik, hogy a véleményüket teljesen figyelmen kívül hagyta koncepciója kidolgozásakor az államtitkárság. Kíván-e a szaktárca a közeljövben nagyobb konszenzust kialakítani a szakszervezetekkel?
–ŰAz Oktatásért Felels Államtitkárság 2010. december 3-án vitairatként tette közzé a közoktatási és pedagógus életpályamodell koncepcióját, a vita lezárását követen a szakszervezetek 137 javaslatát építette be az átdolgozott koncepcióba. Az államtitkárság vezeti a törvényben elírt kötelezettségeknél jóval többször egyeztettek és konzultáltak a szakszervezetek képviselivel. A Közoktatáspolitikai Tanács 3 alkalommal vitatta meg a törvénykoncepciót. Május utolsó hetében az államtitkár és a közoktatásért felels helyettes államtitkár külön-külön is tárgyalt a demonstrációt szervez szakszervezeti vezetkkel, amikor is hangsúlyozták, hogy az intézményfinanszírozással, vezet-kiválasztással, pedagógusbérezéssel, tankötelezettségi korhatárral kapcsolatban mindaddig nem lehet érdemben egyeztetni, amíg a kormány nem alakítja ki egységes álláspontját a kérdésekrl.
Ami az óraszámemelést illeti, a kötelez óraszám és a heti munkaid fogalmának összemosása súlyos csúsztatás. Az államtitkárság tervezete szerint a pedagógusoknak a heti munkaid 80 százalékát, heti 32, napi 6,5 órát kellene az iskolában töltenie. A ténylegesen megtartandó órarendi órák számát továbbra is 22 órában rögzíti.
A tárgyalásokon az is elhangzott, hogy a csökken gyerekszám mellett lehetetlen 10-20-30-40 ezerrel több gyermekre méretezett intézményrendszer fenntartása, emiatt elkerülhetetlen az iskolák összevonása, bezárása. A kormány és az államtitkárság elkötelezett abban, hogy a kistelepüléseken legalább az általános iskola alsó tagozata megmaradjon.   
EgyértelmŐvé tettük a legutóbbi konzultáción, hogy tömeges elbocsátásra nem kell számítaniuk a pedagógusoknak. Az elkövetkez 10 évben a pedagógusok közel harmada nyugdíjas korba lép, ez módot nyújt a létszámtöbblet kivezetésére.
A meglév érdekvédelmi szervezeteket a tárca kompetens tárgyalófélnek tekinti-e?
–ŰEz egy bonyolult kérdés. A rendszerváltozás és az azóta eltelt 20 év nem hozta magával a szakszervezetek megújulását, ezért több szervezet esetében egyértelmŐen jelen van a pártkötdés. Egy nyugati demokráciában elképzelhetetlen, hogy egy olyan kormány államtitkára, amelyik tucatjával hozott az adott szakma dolgozóit sújtó intézkedéseket, a kormány bukása után az egyik szakszervezetnél szakmai tanácsadóként találjon menedéket. Másrészt a szakszervezetek taglétszáma meglehetsen csekély, de rendszerint a szakterület összes dolgozójának nevében beszélnek. Az általánosságokon túl, az államtitkárság az érdekvédk minden szakmai véleményét igyekszik döntései során mérlegelni.
A szakszervezetek még a kormányzati döntés eltt akarnak egyeztetni. Van-e ennek esélye Önök szerint?
–ŰNincs. A tárca részérl ez mer szélhámoskodás lenne. A kormány döntése ugyanis – parlament által elfogadandó késbbi törvényrl lévén szó – nem predesztinál, hanem egységes álláspontot alakít ki, amelyrl nyíltan lehetséges tárgyalni.
Kíván-e a jövben a szaktárca fellépni az olyan iskolabezárások vagy átadások ügyében, amelyek komoly társadalmi ellenállást váltanak ki az érintettek részérl?
–ŰAz iskolabezárásokra az államtitkárságnak semmilyen befolyása nincs, a döntés az intézmény fenntartóját illeti meg. Bár olykor szeretnénk, ha másként lenne, esetleg a készül törvény is ebbe az irányba segíti az oktatási rendszert, de valljuk be, az önkormányzatiság jelenlegi értelmezése szerint így logikus. Egy valóban egészséges rendszerben persze nem lehet, hogy puszta financiális okok határozzák meg e döntéseket.

Olvasson tovább: