A Jobbiknál tett látogatása beleillett a nemzeti együttműködés rendszerébe, a szocialisták meghívásán viszont mélyen elgondolkodna Orbán Viktor. A miniszterelnök határozottan elutasította a Magyar Gárdát, a Jobbikkal kapcsolatban azonban nem emelt más kifogást. A Hetek által megkérdezett politológusok arról is beszéltek, hogy jelentheti-e a vizit a Jobbik kiengedését a politikai karanténból.
A Jobbik elnöke pártja sikereként értékelte Orbán látogatását: Vona Gábor szerint a miniszterelnök azt bizonyította, hogy elfogadja a Jobbikot. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy korábban a kormány azzal küszködött, miként kezelje a szélsőséges pártot.
„Ha Orbán Viktor nem fogadta volna el a Jobbik meghívását, az önkormányzati kampány során fontos támadási lehetőséget adott volna a szélsőséges pártnak. Ebben az esetben ugyanis folyamatosan gyávasággal, bujkálással vádolhatta volna a Jobbik a kormányfőt" - mondta a Hetek kérdésére Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet kutatási igazgatója emlékeztetett: közismert, hogy a Jobbik táborában is vannak olyan szavazók, akik szimpatizálnak a miniszterelnökkel; az Orbán-vizit célja az ő megnyerésük lehetett.
A kutatási igazgató úgy véli, a miniszterelnök ezt a látogatást és az utóbbi hetek több eseményét is a Jobbik által alapított Gárda elítélésére, „karanténba zárására" használta fel: „Orbán Viktor a Jobbik politikai sikerének és identitásának lényegét, a Magyar Gárdát ítélte el a látogatás során egyértelmű szavakkal, és ezzel a Gárdát alapító szélsőséges pártot is elmarasztalta."
Másként értékeli az eseményt Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója. Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor látogatásával kiengedte-e a politikai karanténból a szélsőjobboldali pártot, Krekó azt mondta: ha ki nem is engedte, az biztos, hogy relativizálta azt a veszélyt, amit a Jobbik bizonyos társadalmi konfliktusok erősítése szempontjából jelent. Arról nincs szó, hogy a miniszterelnök támogatná a szélsőjobbos politikát, de látogatása azt üzeni: elfogadhatónak tartja azt - mondta a Heteknek a politológus.
Mint a látogatást követő sajtótájékoztatóból kiderült, Orbán, illetve a jobbikosok gyakorlatilag egyetlen témát, a jogerősen feloszlatott, ám éppen újjászervezés alatt álló Magyar Gárda ügyét tárgyalták meg. (A Jobbik ezzel a céllal hívta meg Orbánt.) A miniszterelnök kijelentette: elfogadhatatlan, hogy félkatonai szervezetek akarjanak igazságot szolgáltatni: „Nem járulok hozzá, hogy kimasírozzunk a demokráciából" - fogalmazott.
Orbán a Jobbik-frakciónál tett látogatását megelőzően az LMP parlamenti képviselőcsoportját kereste fel. Krekó Péter szerint a két látogatás egyértelműen azt üzeni, hogy a Fidesz valódi ellenfelének az MSZP-t tekinti. A Political Capital kutatási igazgatója lapunknak azt mondta, hogy ennek oka, hogy a szocialista párt az egyetlen, mellyel szemben a Fidesz sikeresen meg tudja fogalmazni a saját identitását. „Orbánék MSZP-ellenessége a kezdetektől fogva jellemzi a Fideszt, nem véletlen, hogy a miniszterelnök most is úgy fogalmazott, hogy egyetlen olyan párt van - az MSZP -, amely nem érdekelt a pozitív változásokban."
Az sem véletlen, hogy miközben a miniszterelnök az LMP és a Jobbik meghívását elfogadta, egy esetleges szocialista meghíváson „mélyen elgondolkozna". A Jobbikkal kapcsolatban viszont azt mondta, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez szükség van konzultációra, és ebbe a kultúrába nem illik bele, hogy nemet mondjon.
„A Fidesz legnagyobb politikai ellenfele az elmúlt húsz évben az MSZP volt, de a mostani erőviszonyok között, illetve az MSZP állapotát figyelembe véve inkább erősítené a szocialistákat, ha a Fidesz őket tekintené fő ellenfelének. Én úgy látom, hogy a Fidesz nem akarja egyik parlamenti pártot sem felemelni a saját szintjére, ezért is kezeli sokszor egységként az ellenzéket" - mondta Mráz Ágoston Sámuel.
Krekó szerint Orbán két olyan pártot lát, melyektől jelentősebb számú szavazót szerezhet: az LMP-t, illetve a Jobbikot. Vonáéknál tett látogatása tehát egyértelmű gesztust is jelent a szélsőjobbos tábor irányába. A miniszterelnök, illetve pártja hasonlóan jár el most, mint ahogyan első kormányzásuk idején, 1998 és 2002 között kezelték a MIÉP-et, amikor nyíltan ki is mondták, hogy őket nem a MIÉP, hanem a MIÉP szavazótábora érdekli. Most ugyanarról van szó.
Krekó úgy látja, a Fidesz táborára ugyanakkor a Jobbik jelenti a legnagyobb veszélyt, mivel a kormánypárt szavazóinak 15 százaléka jelenleg is elképzelhetőnek tartja, hogy a Jobbikra is szavazzon. Ez azzal együtt is igaz, hogy eddig a Fidesz sikeresen fogta ki a szelet a Jobbik vitorlájából a kettős állampolgársággal, a Trianon-emléknappal, az elszámoltatással és a „forradalommal".
A Magyar Gárda megalakulásának kezdetén sem a Fidesz politikusai, sem a jobboldali média nem fordult szembe ezzel a jelenséggel, nem húzták meg egyértelműen a demokratikus és a demokratikusan nem elfogadható törekvések közötti határokat. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a Jobbik gondolatvilágát nemhogy nem zárták karanténba, de az vált uralkodóvá.
Krekó Péter úgy véli, Orbán Jobbiknál tett látogatásánál a fő probléma az, hogy a miniszterelnök nem tette egyértelművé, hogy a Magyar Gárdán túl is van bőven olyan eleme a Jobbik politikájának és ideológiájának, ami demokratikus szempontból elfogadhatatlan. A látogatást követő sajtótájékoztatón nem került szóba, hogy a Fidesz nem ért egyet a Jobbik álláspontjával a romakérdés tekintetében, sem antiszemita megnyilvánulásaikkal. A kutatási igazgató szerint mindez úgy is értelmezhető, hogy a gárdát leszámítva a Fidesznek nincs ideológiai problémája a Jobbikkal, holott korábban többször bírálta (általánosságban) a Jobbik „szélsőséges" politikáját.
A Fidesz többször deklarálta, hogy nem támogatja a szélsőséges politikát, azt azonban nem tette világossá, hogy annak mi a tartalma.
Krekó Péter úgy látja, a kormánypárt bizonyos kérdésekben, például a romakérdés ügyében, nem mer nyíltan szembeszállni a Jobbik politikájával. Sőt, a romakérdést mintha a Fidesz kizárólag kriminológiai kérdésként kezelné, pedig ennek a problémának a megoldása ennél jóval komplexebb megközelítést igényel. Ez megteremtheti a Fidesz táborából is a Jobbikéba való átjárás lehetőségét, nemcsak ennek fordítottját.
„Biztos vagyok benne, hogy a Fidesz középtávon igen jelentős mértékben fog veszíteni a népszerűségéből, és elképzelhető, hogy most éppen annak a lehetőségét teremti meg, hogy saját szavazói átszavazzanak a Jobbikra" - vélekedett a politológus.
A Gárda-ügy megosztja a Jobbikot, ezt mutatta Pősze Lajos gyors leváltása is. (Két nappal Orbán Viktor látogatását követően Pősze Lajos, a Jobbik frakcióvezető-helyettese Gárda-ellenes nyilatkozatot tett a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben, amiért Vona Gábor azonnal visszahívta posztjáról.) A Nézőpont Intézet tavaszi elemzésében is utalt rá, hogy a Gárda mellett még számos törésvonal szaggatja a pártot. „Mivel egy gyorsan felemelkedő, egyelőre nemigen szervezett pártról van szó, elképzelhető - a kormányzással foglalkozó Fidesztől függetlenül is - a párt gyors bukása. A választói hangulat vagy a gazdasági kilátások tavasz óta érzékelhető gyors és pozitív megváltozása legalábbis nem kedvez a protesztpártnak. Nem beszélve arról, hogy antiparlamentáris erőként parlamenti ellenzékben politizálni legalábbis olyan nehéz, mint a filológusnak beszélgetni az informatikus házibulin. Úgy tűnik, ezzel a nehézséggel a Jobbik egyelőre nem tud megbirkózni" - vélekedett Mráz Ágoston Sámuel.
Mint kiderült, a miniszterelnöki látogatás során a Fidesz és a Jobbik közös nevezőt is talált: mindkét párt a legfontosabb kategóriába emelte a demográfia kérdését, vagyis hogy Magyarországon a csökkenő népességszám miatt ösztönözni kell a gyermekvállalási kedvet.
Iránhoz vonzódik a jobbik
„Csöbörből vödörbe” került Magyarország: így jellemezte az Aula című bécsi újságnak adott interjúban Gyöngyösi Márton a rendszerváltás után kialakult helyzetet. A szélsőjobboldali FPÖ hetilapjában megjelent írásban a Jobbik külpolitikai vezetője kifejti, hogy Magyarország a szovjet uralomról „az amerikaiak és izraeliek által irányított” transzatlanti közösség felé mozdult el.
Gyöngyösi úgy véli, hogy Magyarországnak nemzeti érdekből fel kellene adnia húszéves egyoldalú függőségét a Nyugattól, és sokkal inkább egyenlő távolságra kellene pozicionálnia magát a jelenlegi Kelet és Nyugat pozícióharcában. Az Aulának nyilatkozva elmondta, hogy a globalizáció, a liberalizáció és a privatizáció nem más, mint a nyugati újragyarmatosítás humbugja, melynek segítségével Európát a Wall Street-i menedzserek próbálják elnyelni. „Az oroszoktól és a kínaiaktól viszont nem kell félni. Sokkal inkább Izraeltől, amely Magyarországot máris széles körben felvásárolta, amint azt Simon Peresz elnök az izraeli kereskedelmi kamara előtt állította.”
A Jobbik külügyi vezetője szerint Magyarországnak el kellene mélyítenie kapcsolatait Törökországgal, Kazahsztánnal, Azerbajdzsánnal és Üzbegisztánnal, valamint más közép-ázsiai országokkal, csakúgy, mint olyan államokkal, mint Irán, Szudán és az arab országok. Ezen országok döntéshozói között sok olyan ember van, akik Magyarországon tanultak, és így kiváló példák az első osztályú partneri viszonyra.
Gyöngyösi szerint a CIA által irányított „virágos forradalmak”, amelyek a volt Szovjetunió előterében lezajlottak, ne tévesszenek meg senkit. „Ha Alekszandr Szolzsenyicin Vlagyimir Putyinról jó bizonyítványt állított ki, akkor az európaiak is nyugodtan tárgyalásokba bocsátkozhatnak, vagy üzletet köthetnek vele” – véli, hozzátéve: Európa legnagyobb ellensége nem az illegális bevándorlás, vagy az iszlám, hanem sokkal inkább saját liberalizmusa és nihilizmusa.
A politológus-képviselő abban is reménykedik, hogy az „orbáni Magyarország” a világ két nagy pólusa között az egyenlő távolság irányába tart, saját érdekeit komolyan veszi és védelmezi. Ez Martonyi János, az új külügyminiszter egyik feladata, akit Bécsben korábbi ciklusából jól ismernek. Gyöngyösi emlékeztet rá, hogy „több médiacsatorna is azt állítja, miszerint ez a politikus a Bilderberg-csoport tagja, egy olyan csoporté, amelyhez a világ legnagyobb hatalommal rendelkező, és leggazdagabb személyei tartoznak”. (A szélsőjobboldali honlapokon és kiadványokban a Bilderberg-csoportot általában a „titkos zsidó szabadkőműves világuralmi törekvések” egyik legveszélyesebb képviselőjének tartják – a szerk.) A jobbikos képviselő elvárja, hogy Martonyi ebben a körben is Magyarország szebb jövője érdekében tevékenykedjen – zárja a Gyöngyösivel készült interjút az FPÖ hetilapja. (Morvay Péter)
