„A Jobbik szerint fontos, hogy minél pontosabb diagnózist lehessen fölállítani a magyar társadalomról a vallás területén is, hogy a szellemi, lelki élet gyógyítására is megfelelő lépéseket foganatosíthassunk, ezért fontos, hogy szerepeljen továbbra is a kérdés. Szükséges azt is megtudni, hogy a Magyarországon bejegyzett 231 egyház, amelynek többsége csak az anyagi lehetőségeket kihasználó destruktív szekta (...) pontosan hány állampolgárt tömörít, és annak fejében milyen összegű állami támogatást, adókedvezményt kap" - áll Mirkóczki Ádám közleményében, aki - mint a dokumentumból kiderül - a Jobbik egyházügyi kabinete vezetője. Pártja mindezt annak kapcsán tette fel, hogy a kormány - szerintük elhibázott lépésként - kihagyná a 2011-es népszámlálás kérdőívéből a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést. A Jobbik szerint a már bejegyzett egyházakat is vizsgálat alá kellene vonni, hogy képet kapjanak többek között azok társadalmi-lelki tevékenységéről. A kérdésre, hogy ez pontosan mit jelent, Mirkóczki lapunknak elmondta, ellenőriznék a felekezetek istentiszteleteit és karitatív tevékenységét. Ha valamelyik egyház nem megy át a vizsgálaton, akkor az megszűnne, mint intézmény, de „tagjait a vizsgálat nem érintené közvetlenül".
A szélsőjobboldali párt szerint túlságosan liberálisak az egyházalapítás szabályai, ezért a parlamentbe kerülve azonnal megszigorítanák azokat. „Miért akarna valaki egyházat létrehozni? Miért nem csatlakozik a történelmi egyházakhoz?" - tette fel értetlenkedve a kérdést Mirkóczki, aki egyébként érdeklődésünkre elismerte: klasszikus értelemben nem számít egyházügyi szakembernek, de amint lesz ideje, elvégezi a teológiát. A kabinetfőnök tisztában van azzal, hogy sokan vallásszabadság-ellenes ízt éreznek mondatai mögött. De, mint mondja, „a lényeg az, hogy a Jobbik elkötelezett a keresztény hit, így a keresztény történelmi egyházak iránt".
Gábor György vallástörténész úgy látja, hogy a vallási irányzatok sokszínűségének létjogosultságát megkérdőjelezni nemcsak abszurditás, hanem a vallástörténet ismeretének teljes hiányáról is tanúskodik. „Ezt a mondatot megkaphatta volna egy kétezer évvel ezelőtt, tizenkét plusz egy ember által elindított, underground-mozgalommá kényszerített irányzat is, mely ma világvallás lett és kereszténységnek hívják" - vetette fel Gábor György, aki szerint, ha ez így történt volna, az egész világ egy római kori vallási rendszer szerint élne. A vallás megválasztása alapvető része a lelkiismereti-, és vallásszabadságnak, hivatkozott az Alkotmányban megfogalmazott elvekre a vallástörténész.
2009. 10. 02. (XIII/40)
