Kereső toggle

Kémhibák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Biztosnak tűnik, hogy a romagyilkosságokkal gyanúsított társaság egyik tagja a katonai elhárítás informátora lehetett. Az is elképzelhető, hogy őt is rendszeresen megkeresték, hogy hallott-e valamit a sorozatgyilkosságokról. Ráadásul a szélsőséges nézeteiről ismert csoport némely tagja régóta a nemzetbiztonsági szolgálatok látókörében volt.

Zárt ajtók mögött kedden órákig ülésezett a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága, hogy a sorozatgyilkosságok utáni nyomozás visszásságairól tájékozódjanak. A maratoni hosszúságú ülést azt követően hívták össze, hogy augusztus végén az internetre feltöltöttek egy olyan dokumentumot, mely szerint az egyik gyanúsítottat korábban megfigyelték, de a megfigyelést éppen a gyilkosságok előtt megszüntették, illetve, hogy az egyik gyanúsított volt katona lévén kapcsolatban állt a katonai titkosszolgálattal. Az illetékesek akkor nem hozták nyilvánosságra, hogy az iromány mely részei igazak, és melyek torzítottak.

A bizottsági ülésen elhangzottak államtitoknak minősülnek, így csak a politikusok nyilatkozataiból lehet arra következtetni, hogy az internetre kiszivárogtatott anyag főbb állításai gyakorlatilag igaznak bizonyulhattak. Így többek között Simicskó Istvánnak, a bizottság kereszténydemokrata elnökének és Gulyás Józsefnek, a grémium szabad demokrata tagjának szavaiból is az rekonstruálható, hogy az egyik elkövető (volt szerződéses katona) a Katonai Biztonsági Szolgálat rendszeres informátora volt. Nem biztos, hogy aláírt bármilyen beszervezési papírt, de egyértelműen kommunikált a szervekkel. Simicskó ugyanis úgy fogalmazott, hogy az egyik gyanúsított „együttműködő személy" volt, s érthetetlen, hogy „valaki rasszista körökben jár, és ezekről jelentést ad, majd elmegy a társasággal gyilkolni".

Gulyás József pedig felvetette, hogy Szekeres Imre honvédelmi miniszternek vizsgálatot kellene indítania a Katonai Biztonsági Szolgálatnál. Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Nem volt beszervezett ügynök, az egészen biztos, ezt határozottan ki lehet jelenteni. Arról, hogy a katonai szolgálattal milyen részletes együttműködése volt, azt gondolom, hogy azokat kell kérdezni, akik ezzel foglalkoznak."

A másik óriási baki, hogy egyértelműen a nemzetbiztonsági szervezetek látókörében voltak a szélsőséges nézeteikről ismert férfiak, dossziéik voltak némelyik gyanúsítottról, mégsem figyelték őket tartósan, s a rendőrségnek (a nyomok és a szakemberek által alkotott profilelemzésére alapozott) kérésére sem adtak át releváns adatokat a nyomozóknak. A rendőrségi kommünikékből ugyanis rekonstruálható, hogy miként buktak le a feltételezett elkövetők,  a bizottsági ülés utáni politikusi nyilatkozatokból pedig az, hogy milyen hibát vétettek a titkosügynökök.

A rendőrség ugyanis azt mondta, hogy a tetthelyeken talált DNS- mintákból, telefonforgalmazási adatokból és a pszichológiai profil alapján (melyben az FBI szakemberei is segítették a magyar nyomozókat) azt feltételezték, hogy egy szélsőséges ideológia által szorosan összetartó, rasszista indíttatású, rokoni szálakkal is „rendelkező" csoport lehet a gyilkos brigád. A helyszíneken talált DNS-ek vizsgálata alkalmas arra, hogy a közeli rokoni kapcsolatokat kimutassák, míg a mobiltelefonos cellainformációk alapján egy csoport kommunikációs „hálója", törzshelye és mozgása összeállítható. (Mint ismeretes, a négy férfiből kettő testvérpár, és valóban szélsőjobboldaliak a gyanúsítottak.)

A bizottsági ülést követően kiderült, hogy az NBH által a rendőrségnek eljuttatott jelentésekbe nem került bele a gyanúsítottak neve közül egy sem, holott K. István megfelelt a profilnak, így a róla gyűjtött információk alapján hamarabb megtalálhatták volna a rendőrök a debreceni „fasisztákat." Ráadásul a téves információk lassítják a nyomozást, hiszen a nyomozóknak ellenőrizniük kell minden bejövő információt, a túl sok és pontatlan adat csak lebénítja a rendőröket.

A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy az NBH tudott a szélsőséges nézetű férfiakról, de nem figyelte meg és nem ellenőrizte szorosan őket. Sőt, K. István megfigyelését (lehallgatását) leállította 2008-ban a polgári elhárítás jogi osztálya, mert nem indokolta meg a megyei kirendeltség, hogy miért lenne szükség arra a továbbiakban. Ezt követően nem is próbálták a hiányt pótolni, hanem belenyugodtak, hogy nem engedélyezték a lehallgatást. Ficsor úgy érvelt ezzel kapcsolatban a köztévében,  hogy „azért került ki a látókörből, mert pontosan azt a következtetést vonták le az összegyűlt anyagokból a kollégák, hogy pontosan kifele jön ebből a szélsőséges világnézetből, kivált bizonyos csoportokból".

Súlyos hibának tartják azt is, hogy noha kiderült, hogy az egyik szélsőséges férfi fegyvereket akar beszerezni, mégsem indult komplex vizsgálat vele kapcsolatban.

A titkosszolgálati miniszter erről azt mondta egyébként, hogy akkor „meghosszabbították ezt a figyelést, de az azt követő hónapok során semmilyen újabb adat és információ nem keletkezett".

Egyébként a hibák miatt fegyelmi eljárást indítanak több NBH-s alkalmazott ellen, és az sem érdektelen, hogy államtitoksértés gyanújával ismeretlen tettes ellen büntetőeljárást kezdeményeztek az ügyet kirobbantó, az internetre feltett dokumentum kapcsán. Ugyanis éppen a vizsgálatok eredményéből derült ki egyértelműen, hogy egy „belsős" írta és rakta ki azt a világhálóra. Érdekesség, hogy miközben eljárás indul ez ügyben, addig Gulyás József, szabad demokrata képviselő úgy fogalmazott, hogy bár az iromány bűncselekményt követett, de a nyilvánosságra került dokumentum segített abban, hogy érdemi vizsgálatok indulhassanak, és szembesüljünk az NBH működési zavaraival, a nyomozás során elkövetett súlyos mulasztásaival..

Egyébként többfajta olvasata van a kiszivárogtatásnak. Az egyik szerint egy NBH-snak „felfordult" a gyomra attól, amit bent látott, és „kipakolt". Egy másik vélemény szerint a közelgő Fidesz-győzelemre készülnek már többen, és átállnak, valamint szolgálatokat tesznek az ellenzékhez. Egy harmadik verzió szerint különféle részlegek és hivatalok között zajlik a csata, melynek egy állomása az NBH befeketítése.

A GYILKOS NÉGYES

K. Árpád, egykori rockzenész, hangtechnikus, 42 éves, az egyik lehetséges vezetője a csoportnak.
K. István Zoltán, 33 éves, az előbbi férfi öccse, az ő DNS-ük bizonyíthatta a rokoni szálat. Bizonyos időszakban lehallgatta a titkosszolgálat, de nem hosszabbították meg a megfigyelését. Tagja volt a focihuligánok keménymagjának.  
Cs. István, 28 éves, volt hivatásos katona. Lánytestvére és annak férje rendőr, a nyomozás során vizsgálták, hogy tudtak-e bármiről. A nemzetközi bevetések miatt voltak harcászati tapasztalatai.  
P. Zsolt István, 30 éves, a pénzt kezelte egy debreceni szórakozóhelyen, mellékszereplőnek tűnik az ügyben.

Olvasson tovább: