Kereső toggle

Elszámolás vagy leszámolás?

Felelősségre vonnással nyitna a hatalomra készülő jobboldal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az 1990-es politikai helyzethez hasonlítja a jelenlegit a Fidesz és a Jobbik. A legnagyobb ellenzéki párt, valamint a szélsőjobb vezető politikusai szerint a rendszerváltozáskor elmaradt felelősségre vonás a jövőre borítékolható kormányváltással újra aktuálissá válik, ezúttal a megelőző nyolc év szocialista „funkcionáriusainak” nemzetellenes intézkedéseivel szemben. A kérdés az, hogy hangulatkeltésről van-e szó csupán, vagy reálissá válhat-e a jelenlegi kormánypárt teljes szétzilálása az egyre többet ismételgetett elszámoltatások által?

„Senki sem kerülheti el az elszámoltatást és a felelősségre vonást!" - nyilatkozta Balsai István, a Fidesz politikusa még márciusban, és hasonlóan vélekedett a Magyar Demokrata legújabb számában megjelenő interjújában is. Az Antall-kormány egykori igazságügyi minisztere az elmúlt hónapokban mind többször ragadta meg az alkalmat, hogy kihangsúlyozza a legkésőbb jövő évben esedékessé váló kormányváltás egyik legfontosabb jelenségét: az előző két MSZP-ciklus szereplőinek elszámoltatását. Balsaival párhuzamosan márciustól a Fidesz is egyre koncentráltabban fordult és fordul a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány által elkövetni vélt visszaélés-sorozatok feltárása felé, amit már Orbán Viktor korábbi beszédeiben is érezni lehetett: „Az előző hét év nem része a rendszerváltozásnak, inkább egy szocialista restaurációs kísérlet" - magyarázta még március 15-én a korábbi miniszterelnök, aki erőteljes párhuzamot vont a jelenlegi politikai helyzet és a rendszerváltozás között. Orbán később kifejtette: nem történhet meg az, ami 1990-ben, vagyis az, hogy azok, „akik úgy tesznek tönkre egy országot, hogy közben hazudnak, esküt szegnek, bűncselekményeket követnek el, szépen visszasétáljanak az üzleti életbe a felső tízezer közé". Leszögezte: ha rajtuk múlik, egyetlen ügy sem maradhat feltáratlanul, továbbá ez a népakarat is egyben. Orbánhoz hasonlóan fogalmazott a Heti Válaszban Kövér László, aki szerint azokról az esetekről, amelyek nem jogellenesek, de mégis „gazemberségnek" minősülnek, szintén leltárt kell készíteni, az elkövetők neveit pedig nyilvánosságra kell hozni.

„Ami késik, nem múlik, rács mögé kerül ön is és a haverjai!" - címezte mondatát már Bajnai Gordonnak áprilisi 14-ei beszédében Morvai Krisztina, a Jobbik zászlóvivője, aki aligha félreérthetően az elmúlt évek MSZP-s kormányaira utalva megjegyezte: „Nem fogják megúszni a felelősségre vonást!" A Jobbik részéről az elszámoltatás kérdésköre - a Fidesz politikájához hasonlóan - szintén egyre erőteljesebb kontúrokat kap az európai parlamenti választásokhoz közeledve. Egyesek szerint a jobboldal részéről ez pusztán egy bravúros kampányelem, amellyel olyan közhangulat megteremtése a cél, mely evidenciaként kezeli elsősorban a Gyurcsány-kormány morális visszásságait. Másrészről viszont sokan politikai leszámolástól, fenyegetéstől tartanak.

„Mi is ez az elszámoltatás?" - kezdte mondandóját a Hetek kérdésére válaszolva a fideszes Répássy Róbert. -„Egyfelől jelenti azt a leltárt, azt a kötelező átadás-átvételt, amely minden kormányváltás közjogi folyamata. Nem szeretnénk, ha a későbbiek során dőlnének ki a csontvázak a szekrényekből, mi ugyanis élünk is a gyanúperrel, hogy történik némi susmus a színfalak mögött most is" - folytatta az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának alelnöke, aki szerint azonban az elszámoltatás fogalma másik oldalról is megközelíthető: „Beszélhetünk arról is, hogy bizonyos felelősségre vonások következnek konkrét törvénysértések miatt. Én ilyen szempontból kötelességnek látom azt, hogy a minden bizonnyal hatalomra kerülő Fidesz politikusai vizsgálják is ki aktívan az elmúlt évek törvénysértő magatartásait" - fejezte be Répássy.

A szocialista Bárándy Gergely - aki szintén az alkotmányügyi bizottság tagja - ugyanakkor merőben másként látta a jobboldal magatartását: „Kifejezetten visszataszító. Ez tulajdonképpen politikai leszámolással való fenyegetés. Azt a látszatot kelti, mintha a Fidesz az igazságszolgáltatást a jövőben maga alá kívánná gyűrni. Nem tudom, milyen módszereket akarnak alkalmazni, de ijesztő."

„Talán csak egy kampányfogás ez a Fidesz részéről. Ennek semmi köze ugyanis az alkotmányos gondolkodáshoz, egy demokratikus jogrendszerhez" - nyilatkozta lapunknak Szabó András nyugalmazott alkotmánybíró. - „A visszaható hatály tilalma azt jelenti, hogy visszamenőlegesen senkit sem lehet egy újonnan hozott törvény alapján elítélni, ezért a jogalkotás nem tud eszközül szolgálni majd a Fidesznek. Kollektív politikai felelősségre vonásra sem kerülhet sor, mert egyszerűen nincs miért, egy megválasztott kormányról van szó ugyanis. Konkrét esetekben beszélhetünk például korrupcióról, amely a büntetőjogban szankcionálható. De a jobboldalnak először definiálni kellene az általa használt kifejezéseket, így például a politikai felelősségre vonást vagy a népakarat megjelenését. Ez utóbbi a választásokon keresztül érvényesül: ez maga a politikai felelősségre vonás" - tette hozzá az ismert jogászprofesszor.

Hasonlóan vélekedik Lövétei István alkotmányjogász is: „Csak akkor történhetnek elszámoltatások, ha valaki konkrétan sikkaszt, csal, lop, és ezekre az esetekre a Btk. rendelkezései irányadóak. Ott van még a hűtlen kezelés vagy a közbeszerzési eljárásokban való visszaélések tényállása is, de hangsúlyozom, konkrét esetekről lehet csak szó, amelyeknél bizonyítani lehet az elkövetést." Az ELTE Jogtudományi Karának adjunktusa úgy fogalmazott: „A modern jogállam lényege, hogy a politikai felelősség nem máshol, hanem a választásoknál csapódik le, tehát az elszámoltatást nem pártoknak, hanem a választóknak kell végezniük, a szavazatukkal."

Olvasson tovább: