Kereső toggle

A Jobbik már a spájzban?

Sikert hozhat Vonáéknak az alacsony választási részvétel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tovább vitorlázik a népszerűség tengerében a Jobbik: a félkatonai szervezetéről is ismert párt az EP-választáshoz közeledve már ötszázaléknyi voksolót tudhat maga mögött – miközben vidéki rendezvényeiken alkalomszerűen holokauszttagadás, zsidózás vagy épp nyílt cigányozás zajlik.

Több hónapja járja az országot a Jobbik Magyarországért Mozgalom: lakossági fórumon, előadóesten, választási gyűlésen, költői esten, tagtoborzón - és immár a kampány keretében - az európai választásokról szóló előadáson „világosítják fel" a választókat, hogy végre „megmozduljon az állóvíz". Egy hónapja például a párt által létbe szólított félkatonai szervezet, a Magyar Gárda egyik rendezvényén fejtette ki Draskovics András Bács-Kiskun megyei kapitány: a világot a zsidók uralják, annak a nagy része pedig nem is igaz, amit Auschwitzról és Buchenwaldról „koholtak a zsidók"; azt pedig Szegedi Csanád alelnök jelentette ki Kerepesen, hogy „a mi pénzünkön állami felügyelettel cigánytenyészet zajlik Magyarországon". (Rendet vágnának. Hetek, 2009. február 13.)

A pártvezetők szerint egyébként nem az előbbiek vonzzák a választókat a Jobbikhoz - a szegedi elnök lapunknak azt állította: vidéken a termőföldről képviselt véleményük a legnépszerűbb. „Mivel 2011-től szabadon lehetne a külföldieknek is földet vásárolniuk, a Budapesten kívül élők nagy számban támogatják a programunkat, melynek része a moratórium meghosszabbításának elérése" - mondta Tóth Péter.

Azt pedig, hogy a nyilvánosságért vívott harcuk sikeres, a Medián felmérései is alátámasztják: miközben a kiábrándultak száma a kutatócég szerint másfél évtizedes rekordot döntött, a Jobbik az idén januári egyszázalékos támogatottsága után a legfrissebb eredmények szerint már négy százalékot érne el a választásokon.

Juhász Attila politológus szerint az EP-választás a kis pártok számára ugródeszka jelleggel funkcionál. „Ha itt a Jobbik megfelelő eredményt tud elérni, sok választóval hitetheti el, hogy érdemes az országgyűlési választáson is rá szavazni" - mondta el kérdésünkre a Political Capital kutatási igazgatója, aki maga is reálisnak tartja az ötszázalékos támogatottságot. „A Jobbik a közvélemény-kutatások és a legutóbbi időközi választások eredményei alapján az összes szavazó két százalékát képes elvinni a szavazófülkékig, ami 160 ezer embert, valamint egy negyvenszázalékos részvételnél az ötszázalékos küszöb átlépését jelentheti" - latolgatta az esélyeket a politológus.

Sikerük egyik okának azt látja, hogy bizonyos témákat nagyon jó időben és nagy hatékonysággal sajátított ki a párt: „A Magyar Gárda 2007-es megalapításától fogva következetesen képviselik például a cigánykérdéssel kapcsolatos álláspontjukat, amihez adódik a jobboldali rendpárti retorika. Ennek a politizálásnak jó alapot ad, hogy valóban nincs rend a politikában, állandó a kormányzati instabilitás, a közbiztonság romlásának érzete pedig erősödik."

Az elemző szerint az EP-választások tisztán arányos rendszere is  kedvez a pártnak: mint általában a radikális pártok, a kicsi, de stabil és mozgósítható szavazótáborukkal alacsony részvétel mellett jó eredményt érhetnek el. A Jobbikot erősítő harmadik szempont pedig a választók kiábrándulása lehet: a napokban debütál Bajnai Gordon kormánya, ami csalódást jelent sok jobboldali szavazónak, hiszen a Fidesz nem tudta kikényszeríteni az előrehozott választást.

Mint lapunknak egy vidéki Jobbik-aktivista elmondta, általános csalódottságot tapasztal a kopogtatócédulák gyűjtése közben, „nem érdekli az embereket már semmi"; Zilahi Lajos hajmáskéri elnök szerint pedig „az embereknek kormányváltás kell". A vidéki aktivistákkal beszélgetve egyébként általános a vélekedés, miszerint a várakozásaikat felülmúlta az emberek szimpátiája és támogatása a párt iránt.

A Fidesszel való kapcsolatról elutasítóan nyilatkoznak a párt vidéki vezetői: Kulcsár Gergely debreceni elnök lapunknak elmondta, semmilyen együttműködés nincs helyi szinten a Fidesszel, sőt, „a fideszesek inkább keresztbe tesznek", mint ahogy Kósa Lajos polgármester tette, amikor mindent elkövetett az adventi kettős keresztjük két évvel ezelőtti lebontásáért. A szegedi Tóth Péter pedig „óriási butaságnak" és „tényszerű hazugságnak" bélyegezte mindazt, amit Cser-Palkovics András állított a Jobbikról, nevezetesen, hogy a 2002-es választást a Jobbik miatt veszítette el a Fidesz. A megyei elnök szerint akkor még minden jobboldali pártot támogattak, és amúgy is csak civil szervezetként működtek, ezért eleve lehetetlen, hogy miattuk veszítettek volna Orbánék.

Ilyen nyilatkozatok után érdekes elem a Fidesz-Jobbik kapcsolatban a 2006-os önkormányzati választásokon való együttműködést vizsgáló múlt heti elemzés: a Republikon Intézet rámutat, hogy bár retorikai szinten országos politizálásában mindkét párt inkább elhatárolódó stratégiát folytat, tényleges viselkedésüket az együttműködés jellemzi. A tanulmány szerint a néhány nagyvárosra korlátozódó közös jelöltállítás mellett a Jobbik elsősorban politikusainak visszaléptetésével segítette a Fideszt, főként a polgármesteri székért folytatott versenyben. A Vona Gábor vezette jobboldali párt cserébe - közgyűlési mandátum híján - külsős bizottsági helyeket kért. Budapest belvárosát hozzák egyik példaként: a baloldali városvezetés leváltása érdekében a fideszes jelölt, Rogán Antal mögé a KDNP és a MIÉP mellett a Jobbik is fölsorakozott. Az alku révén a MIÉP helyi elnöke, Tóth Lajos a Fidesz listáján jutott mandátumhoz, a párt belvárosi alelnöke pedig az önkormányzati vagyonkezelőnél kapott megbízást. A Jobbik kerületi elnöke, Rétháti György a Fidesz kompenzációs listájának utolsó helyére került, majd a jobboldal győzelmét követően a városfejlesztési bizottság tagja lett.

Juhász Attila úgy látja, a Fidesz addig a pontig erősíti a Jobbikot, amíg nem nő akkorára, ami már zavarja. „A Fidesz egységes jobboldalt akar kovácsolni, amibe nem fér bele sem középen az MDF, sem a szélen a Jobbik" - vélekedik a politológus, aki szerint ez a Fidesz szélsőjobbellenes stratégiájaként is értelmezhető, aminek előnye, hogy a Fidesztől jobbra nem jöhet létre jelentős párt, hátránya viszont, hogy elmosódik a határ a mérsékelt és a radikális politizálás között. Emellett a Fidesz számára lenne még egy járható út: meghúzni egy egyértelmű határvonalat és lemondani a radikális szavazókról, ami vélhetően a Jobbik parlamentbe kerülését jelentené. Juhász szerint ez pacifikálná a Jobbikot, mint ahogyan ez történt a MIÉP-pel is 1998 és 2002 között. Csurka a parlamentben már nem tudott úgy beszélni, mint korábban az utcán. Ennek az útnak a kockázata a politológus szerint az, ha a pacifikálás mégsem sikerül: a szélsőjobboldal belülről verhetné szét a rendszert.

Olvasson tovább: