Kereső toggle

Augusztus 20.

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sokan képtelenségnek tartják, hogy immár a 19. század vége óta egy egyházi
ünnep jelenti a Magyar Köztársaság legfőbb nemzeti ünnepét. Rendre fölmerül,
hogy a jóval egységesebb közmegítélés alá eső dátumot, március 15-ikét illene
erre a rangra emelni. A tömeges ellenérzés egyik oka, hogy egy vallási ünnep nem
igazán alkalmas arra, hogy a nemzet egységét szimbolizálja - bár a társadalom
jelentős részének augusztus 20. nem jelent többet egy hosszított, kiengedős
hétvégénél.



Fotó: Vörös Szilárd

Augusztus 20-án az egész nap zajló fővárosi programsorozaton a
Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint több tízezren vettek részt, amit a
hivatal rendkívül nagy érdeklődésnek titulált. Ám ha azt is számításba vesszük,
hogy például az aznapi 39. Debreceni Virágkarneválon legkevesebb 250 ezer ember
vett részt, akkor valószínűsíthető, hogy a magyar népesség túlnyomórészt a
bevált szabadidős programokat preferálta, amit részben fémjelez az is, hogy jó
néhány üzletből rekeszszám vitték a vevők a sört.

Szelíd szurkálások

A magyar államiság ünnepén pártpolitikusaink ismét megragadták az alkalmat
arra, hogy mély megosztottságukról biztosítsák a nagyérdeműt, jóllehet mindenki
a Szent István-i szellemi örökség részesének tekinti magát. Orbán Viktor, a
Fidesz–MPSZ elnöke még az ünnep előtt nyilvánvalóvá tette, hogy semmilyen
eseményen nem vesz részt a miniszterelnökkel közösen, és augusztus 20-án el is
utazott halaszthatatlan republikánus párti kapcsolatépítésre „körülbelül két
hétre” az USA-ba. A pártelnök a közszereplést rábízta Navracsics Tiborra, aki
egy balatonfüredi ünnepségen kifejtette, hogy „az állam feladata a
kibékíthetetlennek tűnő ellentétek elsimítása, az, hogy megteremtse a béke és a
rend alapjait egy közösségen belül, függetlenül attól, hogy a közösség tagja a
baloldalhoz vagy a jobboldalhoz tartozik”. Békítő szándék ide vagy oda, a
frakcióvezető azt is leszögezte, hogy az állam fennmaradni csak akkor tud, ha a
közjót szolgálja, és ha azok az emberek, akik a választópolgárok bizalmából az
államot irányítják, őszinteséggel, nem pedig hazugsággal szerzik meg az emberek
bizalmát.

István és a trükkök

Pálinkás József, az MTA elnöke Debrecenben szintén arról beszélt, hogy Szent
István Imre fiának címzett intelmeiben nincs szó trükkök százairól vagy
kampányfogásokról. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke az ékesszólás terén mindenkit
lekörözött: „Szent István műve egyfajta hármas oltár, a kereszténység, az
európaiság és a magyarságnak a hármas oltára, mely együtt biztosítja a nemzet
fennmaradását” – mondta szerdán Kalocsán.

A Szent István-i intelmekre utalt augusztus 20-ai nyilatkozatában Fodor Gábor,
az SZDSZ elnöke is, amikor leszögezte: az erős ország toleráns és befogadó.
Fodor szorgalmazta a rendszeres bocsánatkérést a 68-as prágai tavasz
elfojtásában való magyar részvétel miatt is. Szerinte az unió tagjaként sem
szabad megfeledkezni a határon túli magyarokról, különösen a Vajdaságban és a
Kárpátalján élőkről, akik még nem tagjai az uniónak.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ünnepi közszereplései összességében zavartalanok
voltak, eltekintve néhány rendzavarótól a Kossuth téri nyitóünnepségen. A
miniszterelnök szerda este ünnepi fogadást is tartott a Parlamentben; több száz
tanárral, gyári munkással és ápolónővel együtt nézte meg az ünnepi tűzijátékot.

De mit ünneplünk?

Augusztus 20-a mindenek előtt a magyar államiság ünnepe, amikor a
kereszténységet fölvevő, államalapító Szent István királyra emlékezünk. Ezt a
napot eredetileg 1083-ban, I. István király szentté avatásakor Szent László
király nyilvánította ünneppé. Sokan paradoxonnak tartják, hogy egy egyházi
ünnepet igyekeztek – már a 19. század vége óta – a Magyar Köztársaság legfőbb
nemzeti ünnepévé emelni, és a kezdetektől fölmerült, hogy a jóval egységesebb
közmegítélés alá eső ünnepünket, március 15-ikét illene erre a rangra emelni.
Kovács Ákos etnográfus-történész szerint augusztus 20-ika nem világi természetű
ünnep, nem arra szolgál, hogy a nemzet egységét szimbolizálja. 1891-ben éles
parlamenti vita előzte meg a dátum nemzeti ünneppé nyilvánítását, különösen hogy
a Szent Jobb-körmenet – amely 1860 óta volt katolikus ünnep – került az ünnep
fókuszába. A túlságosan egyházi vonatkozású ünnepből széles rétegek kiszorultak,
különösen protestáns részről volt nagy a felháborodás.

Játék a tűzzel

Populárisabb irányba való törekvésként 1903-tól tűzijáték, új kenyér ünnepe,
tisztavatás is kapcsolódott a jeles naphoz. Az új kenyér ünnepe egy kitalált
hagyomány volt, amelyet a Horthy-, majd a Rákosi-korszakban is felhasználtak. A
történész szerint a tűzijáték a középkori gondolkodást jelképezi, a négy őselem
találkozásából keletkezett misztikus jel. Intézményesen nagyjából 1900-tól
alkalmazták, és kezdettől fogva hatalmi legitimációs célokat szolgált.

1949-től tulajdonképpen a sztálini alkotmányt ünnepeltük augusztus 20-án. Aztán
a Kádár-korszakban az ünnep hangsúlya megint az új kenyérre helyeződött. A
rendszerváltáskor a parlamentben ismét lezajlott a régi vita: melyik legyen a
legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ismét március 15-e és augusztus 20-a közül
választhattak, és megint augusztus 20-a mellett döntöttek. 1991-ben, a hivatalba
lépő Antal-kormány idején az Országgyűlés ismét nemzeti, s egyben hivatalos
állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. Kovács Ákos szerint nincs még egy
ország, ahol egy egyházi ünnepet transzponáltak volna át nemzeti
ünneppé. Ezúttal nem is egyetlen egyházi ünnepről van szó: augusztus 20-hoz
szorosan kötődik egy másik vallásos ünnep, az augusztus 15-i Nagyboldogasszony
napja, amikor „Magyarország patrónájának”, Máriának a mennybemenetelét ünnepli a
magyar katolikus egyház. A legenda szerint István király ezen a napon ajánlotta
az országot Mária, az Istenanya oltalmába. Ezt a felajánlást a katolikus egyház
ünnepi szentmisék keretében évenként megismétli. A sajátosan magyar
„Nagyboldogasszony” elnevezést egyébként a honfoglaló magyarok hitvilágából
eredeztetik.

Babba Mária

Újító kezdeményezésekben sincs hiány. A Balaton például különleges figyelmet
kapott idén, a táltosok kődobálásától a magyar tenger körüli
rózsafüzér-zarándoklatig számos megmozdulásra sor került. Az Élő rózsafüzér
keretében Balaton körüli imaláncra hívták össze a katolikus hívőket, hogy a
zarándokcsoportok „Isten kegyelmébe és a Szűzanya oltalmába” ajánlják a régió
lakosait. Szintén hagyományteremtő célzattal, és Szűz Máriának felajánlva indult
autókonvojos Szeretet-út zarándoklat Dobogókőről Csíksomlyóba, „Babba Mária
földjére”. A laikus kezdeményezés célja, hogy az Istenanya fényét eljuttassák
minden teremtett lélekhez.

Olvasson tovább: