Kereső toggle

Egy nagy blöff története

Avagy hogyan futtatja magát lesre egy minisztérium

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az internetszolgáltató cégek és a szakmai szervezetek felháborodása mellett
az MSZP-n belül sem egységesek az álláspontok az úgynevezett internetadó
bevezetése kapcsán. Úgy tudjuk, az eredeti elképzelés nem az előfizetések, hanem
a tartalomszolgáltatók „terheléséről” szólt volna – ám a kulturális és a
gazdasági tárca közötti egyeztetések „félrecsúsztak”.



Fotó: Somorjai László

Az internetszolgáltatás nettó árbevételének 0,8 százaléka – a kormány
elképzelései alapján ekkora mértékű kulturális járulékot vetnének ki a
szolgáltató cégekre. A tervezetet előkészítő Nemzeti Kulturális Alap érvelése
szerint erre azért lenne szükség, mert a kabinet törvénymódosítási szándéka
nyomán mintegy harminc termék és szolgáltatás kikerülne a járulékoltatási körből
(ugyanis ma már számos kulturális termék például nem hanglemez vagy magnószalag
útján terjed). A kieső bevételt pedig az olyan új tartalomszolgáltatási eszközök
„megcsapolásával” pótolnák, mint amilyen az internet vagy a mobiltelefonon
keresztüli adatátvitel.

Az elképzelés az érintett cégek és szakmai szervezetek heves tiltakozását
váltotta ki. Úgy vélik, a netadó nehezítené a „digitális írástudatlanság”
felszámolását célzó piaci és kormányzati törekvéseket. Információink szerint
azonban a kultusztárca kezdeti elképzelése nem az előfizetések
„megadóztatásáról” szólt: a járulékot csak a kulturális tartalmat
szolgáltatóknak kellett volna megfizetniük, méghozzá platformsemlegesen, tehát
nem egy-egy ágazat „megfejéséről” lett volna szó.

Az eredeti tervet felülíró módosítás ötlete az előkészítésbe beszállt liberális
gazdasági tárcától származott. Így az internet esetében nem a
tartalomszolgáltatóknak, hanem az internetszolgáltatóknak kellett volna fizetni.
Szocialista körökben a történteket úgy értelmezik, hogy az oktatási és
kulturális minisztérium illetékesei egyszerűen nem tudták felmérni a két verzió
közötti lényegi különbséget. A dolog azért is érdekes, mert Bóna Ákos, a GKM
informatikáért felelős szakállamtitkára később maga is szakmailag
megalapozatlannak és tarthatatlannak nevezte az előterjesztést.

Jelenlegi formájában a törvénymódosítás tervezetét valószínűleg az MSZP sem
fogja támogatni. Az országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának a témát
tárgyaló ülésén számos módosító indítvány érkezett ellenzéki és kormánypárti
oldalról is. Felmerült, hogy csak a pornó vagy a náci tartalmakat hozzáférhetővé
tevő szolgáltatókat „büntessék” a kulturális járulékkal, de a szabad demokrata
Schiffer János a textilipari dizájntevékenységekre is kivetné azt a kieső
bevételek pótlása érdekében (lásd: nyakkendőadó). A bizottság az internetadó
alapötletét egyébként támogatta – nem úgy a parlament gazdasági bizottságának
informatikai albizottsága. Az MSZP hétvégi választmányi ülésén a többség szintén
a tervezet bevezetése ellen voksolt.

Ugyanakkor Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke lapunknak úgy
fogalmazott, hogy tovább folytatják az egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel.
Erre való hivatkozással bővebben nem is kívánta kommentálni az internetadó körül
kibontakozott vitát. (Úgy tudjuk, a minisztérium vezetése szeretne erről a
szerintük gellert kapott témáról „levonulni”, hiszen a közvéleményben mind a
netadó, mind a nyakkendőadó felháborodást váltott ki.)

Az elnök múlt heti nyilatkozata szerint a járulék elleni érvelés – miszerint
infokommunikációs elmaradásunkat erősítené – két okból is hamis. Felmérésekre
hivatkozva hangsúlyozta: az internet-előfizetések alakulása elsősorban nem a
szolgáltatás árától, hanem a motivációtól függ. Ráadásul a járulék az egyes
fogyasztókra vetítve mindössze 20-70 forintos többletkiadást jelentene. A
bevételből viszont 300 millió forintot éppen a digitális szakadékot csökkentő
programok támogatására fordítanának.

„Nem annyira az összeg nagyságáról, mint inkább az elvről van szó: miközben a
kormány deklarált célja az internethozzáférés minél szélesebb körben történő
elterjesztése, az új járulék ezzel szemben ható lépés lenne” – mondta lapunknak
Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója. Hozzátette: amennyiben a
sávszélességet folyamatosan növelő, az árat pedig csökkentő cégek a fogyasztók
helyett „bevállalnák” a járulékot, az érzékenyen érintené gazdálkodásukat –
esetükben például 100 milliós nagyságrendről lenne szó.

Azzal kapcsolatban, hogy a befolyó összeg egy részét visszafordítanák az
ágazatba, Szűcs úgy fogalmazott, a szolgáltatók maguk is szponzorálnak olyan
ügyeket, amelyek nem közvetlenül a nyereségességüket szolgálja. Példaként
említette, hogy a UPC támogatja az idősek internetoktatását, illetve a világháló
biztonságosságával kapcsolatos tájékoztatást. Megjegyezte továbbá, hogy a
törvénymódosítás tervezete szerint a digitális televíziózáshoz szükséges
vevőkészülékek forgalmazására is vonatkozna a kulturális járulék, ami szerinte
szintén érthetetlen, mivel a kormány deklarált célja a digitális
műsorszolgáltatás elterjesztése.

Ellentétes a fejlesztési célokkal

A Magyar Telekom (MT) kommunikációs igazgatóságáról az internetadó ügyében
az alábbi tájékoztatást kaptuk: Az MT álláspontját a sajtóhoz is eljuttatott
felhívásunk foglalja össze, amelynek lényege megegyezik a többi szolgáltató
közzétett álláspontjával. Ebben felhívtuk a figyelmet az internetszolgáltatás
után fizetendő kulturális járulék bevezetésével járó komoly veszélyekre, és –
egyebek közt – azt is megfogalmaztuk, hogy nem láthatók a tervezett intézkedés
elvárt előnyei.

A lépés hátráltatja azt a meghirdetett és elfogadott kormányprogramot, amely
az „Új Magyarország – Szabadság és szolidaritás” címen került elfogadásra,
kijelölve az informatikai fejlesztés fő stratégiai irányait. Szakmai
álláspontunk és iparági tapasztalataink szerint a tervezett lépés ellentétes az
információs társadalom fejlesztésének céljaival, különösen az
e-közigazgatás-programmal, az e-befogadás céljaival és az európai uniós
tendenciákkal.

Azzal kapcsolatban, hogy az új járulék mekkora költséget jelentene a
cégcsoportnak, azt a választ kaptuk: a Magyar Telekom pénzügyi eredményei és
mérlegadatai nyilvánosak és elérhetők, tervezett szabályozásokkal kapcsolatos
becsléseket viszont nem tettek közzé.

Olvasson tovább: