Kereső toggle

Agyelszívás

Miért menekülnek külföldre a fiatal diplomások?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ma nem csak a felsőfokú végzettségű magyarokat várják külföldi munkára: a
Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján továbbra is népszerűek a hentesek, a
pincérek, a pékek és az eladók is. Számukra a legtöbb munkalehetőséget most
Ciprus kínálja. A külföldön elhelyezkedő magyarokat főleg az építő-, a
vendéglátóipar és az egészségügy szívja fel, megbecsülik őket, mert olcsók és
sokat hajlandók dolgozni – mondta lapunknak a B.T. fejvadász cég vezetője, Kószó
Géza. A GKI piackutató intézet elemzéséből is az derült ki, hogy a migráció
gondolata kiemelkedően gyakori a fiatal, diplomás munkanélküliek körében.
Legtöbbjük nem válogatós, szakképzettséget nem igénylő munkaköröket is elvállal.

Katalin 26 évesen, a diploma megszerzése után vágott neki a nagyvilágnak,
mivel még soha nem járt külföldön. „Az angol nyelvet akartam tökéletesen
megtanulni, így kerültem először Las Vegasba, majd jött London, Dublin, New York
és a többi nagyváros” – meséli. Elmondása szerint a bizalmatlan magyarokon kívül
mindenki nagyon kedves volt hozzá külhonban, és legrosszabb esetben is 2-3 hét
után bárhol talált munkát. Las Vegasban még konyhalányként kezdte, de később már
felszolgáló, majd egy ötcsillagos hotel ajándéküzletének eladója lett. Amikor
elege lett, hazajött, hogy karrierjét és családját mégiscsak itthon építse.
„Itthon teljesen más minden, hónapokat kell várni mire egy cég válaszol, és csak
3-4 interjú után születik meg a döntés, ahol egyébként szűk korlátok közé
szorítják az embert” – állítja Katalin, aki a kontrasztot látva, újra London
felé vette az irányt.

Előrejelzések szerint a nagyfokú munkaerő-elvándorlás a közép-kelet-európai
országok többségében azt eredményezheti, hogy a gazdag országokra jellemző
életkori felépítés, a szegény országokra jellemző gazdasággal párosul majd. Ez a
prognózis a migráció jelenleg is legaktuálisabb mozgatórugójára világít rá:
rengeteg munkanélküli, alulfizetett vagy alulértékelt ember, rengeteg
„elszívható” agy van hazánkban. A fiatal diplomások, tudóspalánták számára a
külföldre költözés azért is jelent ésszerű választást, mert a magyar kutatási
struktúra merev, a fiatalok kibontakozását nem segítik – mondta el lapunknak a
Gazdasági Minisztérium egyik szakembere. Noha sok, külföldön már sikeres fiatal
kutató jönne haza úgy, hogy még külföldi tőkét is hozna magával, itthon azonban
senki sem látná őket szívesen. A rendszer rugalmatlan, az idősebb szakemberek
csupán a konkurenciát látják a „külföldi” fiatalokban. A magyar kutatóknak kint
még sokszor egy-egy kávézás közben előadott ötletére is ráugranak, és
támogatást, menedzselést kapnak a kifejlesztéshez, míg ugyanez a jelenet itthon
szakmai féltékenységbe, és hallgatásba fullad – állítja a GM szakembere.

Elitcsalogató kártya

Az Európai Bizottság jövőre az amerikai zöldkártyához hasonló rendszert
szeretne bevezetni, melynek célja a magasan képzett bevándorlók Európába
csalogatása. A Bizottság a gazdaság fellendülését és versenyképesebb Európát
remél az intézkedéstől. „Alapvető fontosságú, hogy Európát vonzóvá tegyük a
magasan képzett bevándorlók szemében” – jelentette ki Franco Frattini bel- és
igazságügyi biztos az Európai Parlamentben. Frattini szerint míg Amerika, Kanada
és Ausztrália a zöldkártyarendszerrel magához vonzza a tehetséges bevándorlókat,
addig Európába szinte csak alulképzett, illetve képzetlen munkaerő érkezik. A
biztos szerint a bizottság azt is megvizsgálta, hogyan lehet elkerülni az
agyelszívást a fejlődő országokból. A testület várhatóan 2007 második felében
teszi majd közzé javaslatát. Hazánkat különösen negatívan érintené a munkaerő
kivándorlása, mivel egy szeptemberben publikált felmérés szerint az EU-ban
Magyarország csak Lengyelországot és Máltát előzi meg a foglalkoztatási listán.
Hazánkban a 16–64 évesek kevesebb mint kétharmada vállal csak munkát.

Olvasson tovább: