Kereső toggle

Igazoltatások országa

Jó napot kívánok Személyit, jogosítványt, forgalmit, közúti ellenőrzés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az európai átlaghoz képest hazánkban sokkalta több, évente körülbelül
két-millió igazoltatást végeznek a rend szigorú őrei, magyarán minden ötödik
állampolgárt évente minimum egyszer igazoltatnak. A rendőrség nem indokol, teszi
a dolgát a törvény betűje szerint.



Fotó: Somorjai László

A magyarok 68 százaléka elégedett a hazai bűnüldöző szervek tevékenységével,
és csak a megkérdezettek 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy családjának
valamely tagja vált bűntény áldozatává az utóbbi egy évben – derül ki a Tárki
Közvélemény-kutató Intézet felmérésből. Az Új Európa Barométer-vizsgálaton belül
tizenkét további posztszocialista ország adatait vetették össze. A tizenhárom
ország lakosságát a rendőrség munkájáról, hatékonyságukról kérdezték. A hazai
eredmények kiválóak, nálunk tartják legjobbnak a megkérdezettek a rendőrség
munkáját. Éppen ezért vagy éppen ennek ellenére érdekes, hogy Magyarországon a
becslések szerint közel kétmillió igazoltatást végeznek évente a rendőrök, az
elmúlt évben a felnőtt magyar népesség csaknem negyedét elle-nőrizték. Az
ezerfős, szeptemberben felvett reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek
85-90 százaléka inkább vagy teljes mértékben egyetért a közterületek fokozott
rendőrségi ellenőrzésével. Legnagyobb arányban (90 százalék) a diszkókban
tartott razziákkal értenek egyet, feltehetően a feltételezett
kábítószer-fogyasztás megfékezése érdekében, de ettől alig marad el a közterek,
a pályaudvarok, az aluljárók (88 százalék) és az autósok fokozott igazoltatását
támogatók (85 százalék) aránya. A kutatók mérni kívánták, hogy a megkérdezettek
a rendőri igazoltatások során különbséget tennének-e etnikai alapon. A
válaszadók csaknem fele támogatná általában a lakossági igazoltatások fokozását
(45 százalék), és ennél valamennyivel nagyobb arányban értenek egyet a felsorolt
„gyanús” csoportok fokozott igazoltatásával: a roma kinézetű emberek kiemelt
ellenőrzésével a megkérdezettek 60 százaléka értett egyet, az arabok fokozott
ellenőrzését 57 százalék, és a fiatalok fokozott igazoltatását 55 százalék
támogatná. A kutatók szerint a lakosság nem az etnikai diszkriminációt
támogatja, hanem általában fokozná a különböző „gyanús” csoportok rendőrségi
kontrollját.

Az ellenőrzési dömping hátterében a rendőrségi törvény igazoltatásra vonatkozó
paragrafusainak rendkívül tág kerete és annak rendőrségi értelmezése áll –
állítja Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. Németországban
például csak akkor igazoltathatnak a rend őrei valakit, ha bűncselekmény alapos
gyanúja áll fenn. Kőszeg Ferenc még egy érdekes adalékkal szolgált: a
demokratikus ellenzék ténykedése idején, 1983-ban Demszky Gábort igazoltatták a
rendőrök, majd a ruházatát is átvizsgálták. Ez ellen később kifogást emelt a
jelenlegi főpolgármester, amit ugyan elutasítottak, de alkottak egy rendeletet,
amely szerint az intézkedő rendőr átvizsgálhatja az állampolgár ruházatát is. A
mai rendőrségi törvényben ez a szabály szinte szóról szóra megtalálható, és az
intézkedő rendőrök élnek is e lehetőséggel.

Jó, ha tudjuk

Feladatának végzése során a rendőr igazoltathatja azt, akinek a
személyazonosságát meg kell állapítania – áll a rendőrségi törvényben. Ez
alapján az intézkedő „biztos” bárhol – utcán, téren, nyilvános intézményekben,
közúton – akárkit kötelezhet személyazonosságának igazolására. Az igazolás
mindenkire kötelező érvényű, annak megtagadása, ellenzése esetében előállíthatja
az intézkedő rendőr az állampolgárt. Az igazoló okmány sem lehet akármilyen:
arcképet, nevet, születési helyet és dátumot kell tartalmaznia, illetve saját
kezű aláírásnak kell szerepelnie rajta. Mindemellett nem árt, ha érvényes, mert
ha lejárt az okmány érvényessége, az már szabálysértésnek számít. A rendőr
megkérdezheti szóban is az adatokat, és összevetheti az igazolványban
szereplőkkel.

Sokan nem tudják, hogy az igazoltatásnál a rendőr a személyi adatokat csak akkor
írhatja fel magának, ha erre további eljárás céljából szüksége van, de a rendőri
gyakorlat ezt csak „csekkolásnak”, azaz munkaigazolásnak tekinti. Az igazoltatás
után jogunk van megtudni az igazoltatás okát. Amennyiben az eljárás során
bármilyen panasz merül fel, a feltartóztatottnak jogában áll megtudni a rendőr
nevét és szolgálati helyét, aki azt köteles közölni a polgárral. Panasz nyolc
napon belül tehető az intézkedő járőr ellen. Ha nem egyenruhás rendőr igazoltat,
és nincs rajta azonosító jelvény, köteles magát szóban és szolgálati
igazolványával egyaránt igazolni.

Olvasson tovább: