Kereső toggle

Romlott cégek, romlott termékek

Feketelisták születhetnek a fogyasztók érdekében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A fogyasztók nagyobb védelme miatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
határozatainak szélesebb publicitást biztosítana Péterfalvi Attila. A
Felügyelőség örül a kezdeményezésnek, ám egyes vélemények szerint a változtatás
tisztességtelen magatartásra ösztönözheti az egymással konkuráló cégeket.



Fotó: Somorjai László

A globális gazdasági együttműködés új veszélyforrások felbukkanásával is
járt, s ez tovább növeli a fogyasztóvédelmi garanciák fontosságát – indokolta
Péterfalvi Attila a fogyasztóvédelmi jogszabályok módosításának kezdeményezését.
Az adatvédelmi ombudsman lapunknak azt is elmondta, hogy a tervbe vett
változtatások elsősorban az állampolgárok érdekeit szolgálják, mivel megítélése
szerint a jelenleg hatályban lévő jogszabályok gyakran nem biztosítják azt a
nyilvánosságot, ami kívánatos volna. „Célunk, hogy a fogyasztók jogait érintő
ügyekben egységesebb legyen a szabályozás, és nagyobb nyilvánosságot kapjanak a
vizsgált panaszok” – foglalta össze az ombudsman kezdeményezésük lényegét.

Pozitív visszhangra talált Péterfalvi Attila kezdeményezése a Fogyasztóvédelmi
Főfelügyelőségnél is. Kathi Attila szóvivő a Heteknek elmondta: a hivatal
számára a jelenlegi helyzet felemás. A fogyasztók tájékoztatása megkívánja
bizonyos határozatok közzétételét, ám a Felügyelőség végzései megtámadhatók, így
amennyiben a bíróság utólag mégis felmenti az adott céget, az akár jó hírnév
megsértése miatti eljárást is indíthat a hivatallal szemben. „Ha a törvényhozás
egyértelműen kimondja, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek nincs
mérlegelési jogköre végzései nyilvánosságra hozatalakor, akkor a helyzet máris
egyértelművé válik” – magyarázta lapunknak Kathi.

Másrészről azt a szóvivő is elismerte, hogy a nyilvánosság bizony kétélű
fegyver. „Reális a veszély, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalát egyes cégek
konkurenseik lejáratására használhatják fel”, amennyiben a törvény kötelezi a
Felügyelőség végzései nyilvánossá tételére, a nyilvánosságra hozott határozatok
„szelektív kigyűjtésével” a közvéleményt könnyen manipulálni lehet. Hogy ez ne
történhessen meg, Kathi szerint fontos, hogy – a „feketelisták” létrejöttét
elkerülendő – ne csak az elmarasztalt cégek neve, hanem az elmarasztalás oka is
pontosan ismertté váljon.

Hasonló álláspontot képvisel a változtatásokat kezdeményező Péterfalvi Attila
is. Bár az adatvédelmi ombudsman sietett leszögezni, hogy a cégek versenye nem
az ő kompetenciájába tartozik, az információszabadságot ő maga is fontos jognak
tartja. „Azon ügyekben, melyek az állampolgárok szélesebb rétegeinek az érdekeit
érintik, ott abszolút nyilvánosságpárti vagyok” – szögezte le lapunk kérdésére
Péterfalvi.

A fogyasztóvédelmi jogszabályok kiterjesztésével Péterfalvi Attila – saját
elmondása szerint – tavaly decemberben kezdett foglalkozni. Akkor nagy vihart
kavart, hogy bár kólibaktériummal fertőzött szaloncukrok kerültek az üzletekbe,
hivatalos szervek nem voltak hajlandók megnevezni az édességet gyártó cég nevét.
Az adatvédelmi ombudsman ennek és több más ügynek a kapcsán hivatalból indított
eljárást. „A vizsgálat megkezdése előtt úgy gondoltam, hogy a közigazgatási
eljárásról szóló törvény megfelelő védelmet nyújt a fogyasztóknak” – mondta az
adatvédelmi biztos, majd hozzátette: a szakmai értekezletek során sikerült több
jogszabályi módot, lehetőséget feltérképezni, melyek még hatékonyabbá tehetik a
fogyasztók védelmét.

Hűtés nélküli húsok és sütemények

Több mint 18 millió forint minőségvédelmi bírságot szabott ki az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Pest megyében júniusi
élelmiszerellenőrző akciója során nem megfelelő élelmiszer árusítása miatt.
Ebből 127 alkalommal üzletek buktak le, 30 esetben helyszíni bírságot róttak ki
270 ezer forint értékben, míg hat üzlet ellen szabálysértési eljárás indult. A
vizsgálatok során engedély nélkül működő pékség, a közegészségügyi szabályokat
be nem tartó konyha és büfé „akadt fenn” a rostán, de volt, ahol hűtés nélkül
tárolták a nyers húst, vagy lejárt szavatosságú fagylaltöntetet árusítottak, és
előfordult olyan is, hogy nem tüntették fel a fogyaszthatósági időt. Az ÁNTSZ
munkatársai csaknem 650 vendéglátóhelyet, élelmiszerkereskedelmi és
fagylaltforgalmazó helyet, valamint huszonnyolc gyermek- és ifjúsági tábort
ellenőriztek. Előfordult, hogy a süteményes hűtőben a hőmérséklet elérte a 20
Celsius-fokot.

Olvasson tovább: