Kereső toggle

Egyre több a légi baleset a világon

Zuhanó biztonság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

2005-ben romlott a légi közlekedés baleseti világstatisztikája, az elhunytak száma az előző évi 466-ról 1050-re nőtt. A katasztrófák többsége olyan zónákban történt, amelyek amúgy a világ forgalmának a töredékét adják. Afrika uralja a feketelistát.



Fotó: Hetek archív

A kontinens viszonyait jól jellemzi az egyik esemény: Ugandában egy ottani légitársaság Kongóban bejegyzett gépe hat és fél tonnával túlterhelten szállt fel, leállt az egyik hajtóműve, és tíz kilométerre Entebbétől lezuhant. Az üzemeltetőnek nem volt hatósági engedélye, a gépnek nem volt karbantartási dokumentációja, a személyzetnek nem volt képesítése, sőt igazolt kiképzése sem! Teljes biztonsággal mondhatjuk, hogy ez más kontinensen már nemigen, Európában és Észak-Amerikában semmiképp sem fordulhat elő. 

Csak Nigériában két utasszállító katasztrófája összesen kétszázhuszonöt áldozattal növelte az évi listát. Árulkodó az az incidens, amelynek során egy európai gép hajtóműveit leszállás közben a pályáról beszívott betondarabok tették tönkre a lagosi nemzetközi repülőtéren. A szakma szerint más légitársaságoknak is akadt gondjuk errefelé, de mivel a nigériai járatok az afrikai olajországba igen komoly haszonnal járnak, a kisebb esetek nem biztos, hogy nyilvánosságra vagy akár – a kötelező – bejelentésre kerülnek. 

Menetrendi légijáratokat csak Ázsiában (Afganisztán, Irán, Indonézia), Afrikában (Nigéria kétszer) és Latin-Amerikában (Peru) ért halálos baleset. A menetrenden kívüli (például charter) utasszállítás listáján már feltűnnek más régiók is. Egy olasz gázturbinás-légcsavaros ATR–72 tévesen beszerelt üzemanyagmérők miatt esett a tengerbe, aztán ott a hírhedt görögországi Helios-baleset, amelyről most már tudni, hogy a személyzet nem állította vissza kézi vezérlésről automatára a gép hermetizációs rendszerét, az erre utaló jelzést félreértették, nem vették fel az oxigénálarcot, így történhetett az emlékezetes, pilóta nélküli, zuhanásba torkolló fantomrepülés. Sajnos egy magyar baleset is szerepel a katasztrófalistán, a Farnair L-410-es teherszállítójának lezuhanása Iasi repülőtere közelében, az összesítés pontos okot még nem tüntet fel.

A Helios-baleset egy Boeing 737-300-assal történt, ez a gép a nyolcvanas évek végének technikáját képviseli – ennél
modernebb típus nem szerepel a katasztrófalistán, ami jelzi a technológia, a műszaki biztonság javulását. 

Az év talán legfurcsább incidense az volt, amikor egy Delta-gépen felszállás után kinyílt a vészcsúszda, az pedig a földi személyzetek felelősségére emlékeztet, hogy Seattle Tacoma repterén az Alaska Airlines Boeingjének burkolatát egy jármű megsértette, az illető nem tartotta fontosnak jelenteni a dolgot, a gépnek pedig vissza kellett fordulnia, mert a törzs elvesztette hermetikusságát.

A halálos balesetek legfontosabb közvetlen oka továbbra is a CFIT, a kontrollált földbe repülés, amikor a gép vagy nem megfelelő magasságon, vagy nem megfelelő irányban mozog, és tereppel ütközik – ezt sejti a hazai repülős közvélemény a szlovákiai katonai szállító balesete mögött is. Modernebb berendezésekkel ez a balesetfajta is visszaszorítható, azonban a világ légiközlekedésének egészét nézve fontosabb a repülési kultúra fejlesztése, a biztonsági kiadások növelése, a technika modernizálása – és egy külön programcsomag Afrikának.

Olvasson tovább: