Kereső toggle

Kovács Árpád az ÁSZ munkájáról

A tökéletes még messze van

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Az Állami Számvevőszék által mutatott kép egy nagyon-nagyon kis kockacukornyi méret? részét mutatja egy jó nagy jéghegynek, ami nem nagyon olvad" – nyilatkozta lapunknak a pártfinanszírozások kapcsán Kovács Árpád. A Számvevőszék elnöke szerint a magyar ellenőrzési rendszer – hibáival együtt is – jobb, mint sok nyugat-európai.

"Magyarországon csak két dolog nincs meghatározva: egyrészt, hogy mikor kezdődik a kampány a kampánypénz felhasználása szempontjából, másrészt, hogy mi számít kampánypénznek" – állítja Kovács Árpád. Így teljességgel eldönthetetlen, hogy egy politikus kampánycéllal "bazsalyog" vagy éppen "spontán" szeretetét fejezi ki választói iránt. Furcsasága még a hazai rendszernek az is, hogy míg az országgyűlési választások pénzösszegeivel el kell számolni, addig az őszi önkormányzati választásokra költött pénzekkel kapcsolatban már nincs ilyen kötelezettség. "Nyugodtan lehet mondani áprilisban, vagy akár márciusban is, hogy kérem szépen Q és Y egymásba kapaszkodva főzés közben azért néz ránk szeretettel, mert októberben szeretné megnyerni valamelyik településnek a polgármesteri tisztségét, és alaposan, előrelátóan felkészül" – mondta egy adag iróniával a Számvevőszék elnöke. 

Azt, hogy a kialakult törvényi szabályozás meglehetősen távol esik a tökéletestől, jól mutatja az is, hogy már az előző ciklus idején Dávid Ibolya igazságügyi miniszter vezetésével megindult a munka az előírások módosítására. A jelenlegi szakminiszter, Petrétei József a közelmúltban jelezte a számvevőszék vezetője felé, hogy a munka befejeződött, elkészült a törvényszöveg módosítása. "Egy dologban valóban jelentős a változás: létrehoztak pártalapítványokat, melyek prudensebbé teszik a választási eljárás folyamatát. Láthatóvá válik a pénz útja, és a továbbiakban nem marad homályban a pártokat körülvevő szürkezóna" – mondta Kovács Árpád.

A változások ellenére a rendszer még most is több sebből vérzik. Hatályos törvények értelmében a pártok a választási felkészülés során képviselőnként egymillió forintot áldozhatnak kampánycélokra – összesen tehát legfeljebb 386 millió forintot számolhatnak el. Megfigyelők szerint ez nem kis mértékben hozzájárult a pártokat körülvevő "szürkezóna" kialakulásában: egy-egy képviselő felfuttatása, ismertté tétele az engedélyezett összeg akár tíz – húszszorosába is kerülhet. "A pártok alapvetően szeretnek spórolni: ezeket a költségeket például úgy igyekeznek csökkenteni, hogy a falu kedvenc tanító bácsiját vagy egy jól ismert színészt indítanak a választásokon" – kommentálta lapunknak a kialakult helyzetet Kovács. Emlékei szerint mindösszesen egyszer fordult elő, hogy egy képviselő bevallotta, hogy túllépte a megengedett keretet. Kupa Mihály ugyanis "belemarkolt a fiókjába", és összeszedte azokat a számlákat, melyeket vélhetően kampánycélokra fordított. Az ÁSZ több százezer forintos büntetéssel "honorálta" az őszinteséget.

Kovács szerint bár hibák akadnak, a hazai ellenőrzési rendszer kifejezetten jónak számít nemzetközi viszonylatban. Németországban a néhány éve kirobbant pártkasszabotrány után a politikusok megígérték, hogy átláthatóbbá teszik a pártfinanszírozást. Majd megszületett a párttörvény, ennek a mértéke azonban nem volt arányban azzal a füsttel, ami körülötte volt: "egeret szültek a hegyek" – foglalta össze Kovács. Ám az ellenőrzés nem csak ott okoz problémát, sok országban egyáltalán nincs is lehetőség a pártfinanszírozások feletti kontroll gyakorlására.

Olvasson tovább: