Kereső toggle

Viták kereszttüzében a kormány lakástámogatási programja

Mégis, kinek a fészke?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormány "fészekrakó" névre keresztelt lakáspolitikai programját nem minden érintett szereplő fogadta maradéktalan lelkesedéssel. A február elsejétől életbe lépő lehetőség a hivatalos álláspont szerint elsősorban azokat a fiatal párokat hozza helyzetbe, akiknek sem szülői támogatás, sem átlagon felüli fizetés nem biztosít hátszelet. 

A kormányfő által nemrég hitelesített koncepció négy fő elemből áll. Első körben azokat célozza meg, akiknek egyáltalán nincs pénzük lakásra, így már a lakbértámogatás igénylése is nagy könnyebbséget jelent számukra. Ők havi hétezer forintra számíthatnak az államtól, amit az önkormányzat további héttel egészíthet ki. 

Azon házaspárok, akik tovább szeretnének lépni bérleményükből, 35 évnél fiatalabbak, viszont nem gondolkoznak még új lakásban, úgynevezett félszocpolt vehetnek igénybe. 

Aki új lakást szeretne venni az újfent megemelt szocpol támogatásnak köszönhetően, mondjuk három gyerek után, csaknem négymillió forinttal bővítheti költségvetését. 

A még kedvezőbb anyagi helyzetben lévők állami garanciavállalással biztosított hitelkonstrukcióban gondolkodhatnak, akár már tíz százalék önrész felmutatásával. Az ennél gazdagabbakat nem kívánja segíteni a kormány – mondta el a Heteknek Borsi László az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke. 

Mádi László, a Fidesz otthonteremtési műhelyének elnöke szerint egy újabb kudarc púderezése zajlik. Úgy véli, a kormány szétverte azt a polgári modellt, mellyel kapcsolatban ígéretet tett programjában, hogy kibővíti és továbbfejleszti. Éppen ezért a Fészekrakó programnak tényleges nyertese nem is lehet senki. A szocpol emeléséről Mádi úgy véli: az tulajdonképpen az építkezéseknél megszüntetett 400 ezer forint áfa visszaigénylésének kompenzációja, ami számszerűsítve az egygyermekes családoknál mínusz 300 ezer, kétgyerekeseknél pedig nulla forintot eredményez. 

Az önrész nélküli hitel lehetősége is azoknak segít elsősorban, akik e nélkül is meg tudták oldani az életüket; a százezer forintos törlesztőrészletet felvállalni képes emberek ugyanis nem szorulnak az állam segítő jobbjára. 

Ezt gondolja Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (MALOSZ) elnöke is, aki minden elemét üdvözli a programnak, amely a lakásvásárlói kört bővíti, ám meglátása szerint ez – szemben a kormányzati kommunikációval – csak egy nagyon szűk réteget érint. 

Számításai szerint egy 15 milliós lakás vásárlásához – bekalkulálva a szocpolt és az önerőt – körülbelül 10 milliós hitelre van szükség, melynek tízéves törlesztése havi 123 ezer forint. További feltétel, hogy az új és nagyobb lakás után áhítozó polgár a törlesztőrészlet háromszorosának megfelelő nettó jövedelemmel rendelkezzen, rögzített a gyerekek és a szobák aránya, és tízéves elidegenítési tilalom jön az ingatlanra. Aki a 15 milliós limitet átlépi, hatszázalékos illetékkel lesz szegényebb. Az elnökasszony szerint csípőből kizárhatjuk a segéd- és szakmunkások nagy részét, és akik maradnak, azok az egyetemet végzett pályakezdők, vagyis a 25-30 éves korú közép- vagy felsővezetők. Ők ma Magyarországon nincsenek annyian, mint amennyi helyzetbe hozottról szól a kormányzati fáma. 

Borsi László 150-200 ezer fiatallal kalkulál a programnál, mely számot az a 600 ezer közalkalmazott növelheti, akik ezentúl a köztisztviselőket eddig megillető lehetőségekkel élhetnek. Az elnök számítása máshogy alakul, mint ellenzéki kollégájáé. Ennek alapja egyrészt azon vállalkozói kör, amelyik kimondottan a Fészekrakó program kedvéért kezdett most lakásépítésbe, és a főváros peremkerületeiben 200 ezer forintért adja az új lakások négyzetméterét. 

Ha egy kétgyermekes házaspár 50 négyzetméteres otthont céloz meg elsőként, a csemeték után kap 2,4 millió forint szocpolt, és ha még lakás-takarékpénztári betétje is van, akkor ehhez 1,5-2 millió forintot hozzá tud tenni. Tegyük fel, hogy ráadásul még további egymillió forint megtakarított pénze is van, akkor csak ötmilliós hitelt kell bevállalnia tízéves futamidőre, ami kamattal együtt 45 ezer forint havonta, pontosan egy középkategóriás albérlet díjának megfelelő összeg. Mindehhez a négyfős családnak 120 ezer forintos nettó jövedelmet kell produkálnia, ami Borsi szerint két keresőnél teljesíthető. A gazdasági realitásoknak és az emberek jövedelmi helyzetének jelen pillanatban a kis illetve közepes lakások iránti növekvő kereslet felel meg – állítja a lakásügyi hivatal elnöke, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fidesz lakásprogramja kifejezetten a polgári középosztályt célozta meg, akik már amúgy is rendelkeztek ingatlannal, és a megnyílt lehetőséggel élve gyerekeiknek kezdték el felvásárolni a nem kifejezetten nagyméret? lakásokat. 

Mádi László az 50 négyzetméter alatti lakások forgalmának növekedésére és az ilyen méret? ingatlanok építésére számít, mely tendencia így nem a családi otthonokat, hanem az átmeneti megoldásokat erőlteti, és szerinte csalásokra fog ösztönözni, valamint a szürkegazdaság kiszélesedését eredményezheti. 

A MALOSZ adatai igazolhatják Mádi felvetését, mivel statisztikáik szerint tavaly a felére esett vissza a társasházi lakások értékesítése, miközben rekordot döntött az átadott, beköltözhető lakások száma. Ennek közvetlen oka a fizetőképes kereslet hiánya, a hitellehetőségek drámai visszaszorulása, és a kiszámíthatatlan lakáspolitika.

A Fidesz otthonteremtési műhelyének elnöke a szocpol emelését és a félszocpol intézményének bevezetését tudja csak a pozitívumok oldalán említeni a Fészekrakó programból, bár – mint mondja – ez akkor sem kompenzálja azt, hogy tizenötről ötmillióra csökkentették a használt lakásokra felvehető hitelek összegét. 

Borsi László azonban váltig állítja, hogy működőképes az elképzelésük, sőt tavasszal átfogó bérlakás programmal állnak majd elő, melynek szerves részét képezi egy, a hajléktalanok helyzetét kezelő megoldás.

Olvasson tovább: