Kereső toggle

Mszp: kinyitják az ügynökaktákat

Emelték a tétet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az MSZP vezérkara teljesen váratlanul úgy döntött, hogy – német mintára – korlátozás nélkül megnyitnák a III-as főcsoportfőnökségnél keletkezett összes állambiztonsági iratot. 



Lendvai Ildikó, Hiller István és Burány Sándor. "A múltat le kell zárni." Fotók: MTI

A párt parlamenti frakciója már életre is hívott egy munkacsoportot a részletek kidolgozására. Hogy új szelek fújnak a szocialisták háza táján, már jelezte Gyurcsány Ferenc múlt heti lapszámunkban adott interjúja, melyben a miniszterelnök kifejtette, hajlandó a múlt megismerésére vonatkozó jogot újszerűen értelmezni. A legnagyobb kormánypárt terveit a többi parlamenti párt is támogatja. Igaz, a jelen helyzetben nem is tehetnek másként. 

Talán Molnár Gál Péter színikritikus lebukása lehetett az utolsó csepp a pohárban, bár már korábban is tarthatatlan volt a helyzet, hiszen az utóbbi időben három-négyhetente kerültek elő új nevek az ügynöki kalapból. Bár a heveny népszavazási kampány miatt átmenetileg szüneteltek a lebukások, nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy akár a közeli jövőben folytatódhatnak a további "nagy halak" lelepleződése okozta megrázkódtatások. 

Az MGP-ügy hatására az SZDSZ újra felvetette korábbi javaslatát, hogy az átvilágítandók körét szélesítsék, például az újságírókra és a püspökökre egyaránt. Érdekes, hogy a javaslatot Tóth Károly szocialista politikus – igaz, mindvégig hangoztatva, hogy nincs frakcióálláspont – tartotta a leginkább időszerűtlennek. A Fidesz első reakcióként az átvilágító bírák év végi mandátumának lejártát tartotta "szűk keresztmetszetnek." 

A jogos kritikára tárgyalások kezdődtek a Parlamentben.



A történeti hivatal páncélterme. Hétpecsétes titkok kerülhetnek napvilágra 

Az átvilágítóbírák mandátumának meghosszabbítása kapcsán folytatott négypárti tárgyalásokon az ellenzéki résztvevők tájékoztatása szerint általában az MSZP egyedül maradt a "kompromisszumos" (zárjuk le a folyamatot) álláspontjával, miközben a két ellenzéki párt és a kisebbik koalíciós partner egyaránt a hosszabbítás mellett érvelt. Végül plusz fél évben állapodtak meg. A közvéleményben ezek fényében – annak ellenére, hogy az összes eddigi kormány mismásolt ebben az ügyben – az a kép maradhatott meg, hogy az egyre nagyobb nevek "lebukása" ellenére az MSZP gátolja a múlt megismerését. Kedden a MSZP elnöksége, majd szerdán reggel a frakció egy huszárvágással változtatott ezen az ábrán. Hiller István pártelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető és Burány Sándor frakcióvezető-helyettes, a témával megbízott munkacsoport-vezető együttesen jelentette be, hogy – német mintára – korlátozás nélkül megnyitnák a III-as főcsoportfőnökségnél keletkezett összes állambiztonsági iratot.

"Az áldatlan és eredménytelen vitákat le kell zárni. Akkor tervezhetjük biztonsággal a jövőt, ha szembenéztünk a múlttal" – érvelt Hiller István pártelnök.

A szocialisták azt javasolják, hogy az Országgyűlés a hatályos jogszabályokat áttekintve és szükség szerint módosítva biztosítsa, hogy az állampolgárok korlátozás nélkül megismerhessék és a nyilvánosság elé tárhassák azokat az 1944. december 21. és 1990. február 14. között keletkezett állambiztonsági iratokat, amiket most az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára kezel. Az MSZP országos elnöksége kedden tartózkodás és ellenszavazat nélkül támogatta a javaslatot.

Szeretnék, hogy 2005 februárjában ezzel az előterjesztéssel kezdené munkáját az Országgyűlés. 

A szükséges törvénymódosításokat képviselői indítványként kívánják benyújtani, és első aláírónak Hiller István pártelnököt kérték fel. Ha szükséges, az adatvédelmi törvény módosítását is kezdeményezik, és szeretnék, ha a megismert adatokat saját felelősségére bárki nyilvánosságra hozhatná. 

Horn Gábor szabad demokrata államtitkár üdvözölte a kezdeményezést, bár a Heteknek nyilatkozva hozzátette: "Az MSZP hamarabb is dönthetett volna így, ez esetben nem a rendszerváltás után tizenöt évvel kellene a múltat megismerni."

A szabad demokratákat egyébként váratlanul érte a koalíciós partnerük döntése. Mind Horn Gábor, mind Fodor Gábor – aki az átvilágítás szélesítését indítványozó törvénymódosítás egyik jegyzője – úgy véli, hogy a részleteken múlik a politikai szándék végrehajtásának sikere. Mindketten úgy gondolják, hogy egy civil bizottságnak kell átnéznie a nemzetbiztonsági dokumentumokat, hogy ne egy "megszűrt" és "átrostált" levéltárat nyissanak ki a polgárok számára, mert az nem a múlt valódi megismerését szolgálná. 

Demeter Ervin fideszes képviselő az Index hírportálnak elmondta: örül, hogy a szocialisták végre érdemben is hajlandók foglalkozni ezzel a témával. Mint kifejtette: "Ha ez a felvetés őszinte, akkor fogunk tudni ilyen törvényt alkotni." Az ellenzéki politikus szerint ők eddig is nyitottak voltak minden, a közélet tisztaságát szolgáló kezdeményezésre, és egy ilyen törvénnyel elkerülhető lenne, hogy a pártállam egyik volt titkosügynöke legyen ismét az ország miniszterelnöke.

Kenedi János: Bátor és merész döntés

"Ez a bejelentés a legfontosabb hír a Köztársaság kikiáltása óta az 1944 és 1990 közti múlt megismerhetőségének esélyeiről. Bátor és merész döntés" – nyilatkozta lapunknak Kenedi János történész, a téma egyik legismertebb hazai szakértője. 

Mint mondta: hogy a tiszteletreméltó elhatározás híréből lesz-e valóság, az azon a garancián múlik, hogy felállítanak-e egy civil történészekből és levéltárosokból álló tényfeltáró bizottságot, amely újra áttekinti a nemzetbiztonsági szolgálatoknál megtalálható összes iratot. Ugyanis a jelenlegi levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára birtokában nincs az 1990 előtti állambiztonsági iratok teljessége, sőt, csak meglehetősen megszűrt anyag található az intézetben. 

Ha az MSZP most kinyilvánított szándéka csakugyan a teljes irat-felszabadításra irányul, valamint egyszer s mindenkorra véget kívánnak vetni a zsarolási lehetőségeknek, valamint a szivárogtatásnak, a III. (állambiztonsági) Főcsoportfőnökség teljes iratállományát, valamint a hiányzó iratok szabályos selejtezési jegyzőkönyveit, a "szolgálati jegyeket", "osztályiratokat" is át kell adni a levéltárnak.

Kenedi János fontosnak tartotta, hogy a feltárás ne személyes hadjáratot szolgáljon, ne személyek kipellengérezése legyen a cél, hanem a rendszer alapos megismerése. Ez a jogállam tartozása: a diktatúra korlátlan megismerése. 

Tehát nem csupán az ügynök-nyilvántartási kartonokat, s az ügynökök munkadossziéit és beszervezési dossziéit kellene nyilvánosságra hozni, hanem az operatív osztályok és tisztek munkaterveit és jelentéseit is, amelyek a hálózati személyeknél magas rangú informátorokat is magukba foglalják, csakúgy, mint a Rákosi-és Kádár-rendszer ügyeinek sokaságát. Ezek akár internetes feldolgozására, akár csak az irat betekintésére elégséges mintát ad nemcsak a szlovák modell, de a kilencvenes évek közepén készült bolgár és román dossziétörvény is.

Olvasson tovább: