Kereső toggle

Amerika vagy Európa?

Két malomban őrölve

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Magyarország nem szeretne az EU és a NATO, Európa és Amerika között választani" – hangoztatta Kovács László külügyminiszter minap Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral való találkozását követően. A kijelentés rávilágít arra a dilemmára, amely előtt a "kisebb" közép-kelet-európai országok állnak, ha Európában – a madridi terrorcselekmény hatására – megváltoznak a politikai erőviszonyok. 

A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó elemzők előtt világos az a "feladvány", amelyet kelet-európai országok diplomatáinak folyamatosan meg kell oldani. Nevezetesen ezen országok – így Magyarország is – a gazdaságuk 60-80 százalékával az Európai Unióba integrálódtak, míg a térség kereskedelmi kapcsolata az Egyesült Államokkal 3-5 százalék közé tehető. Viszont a kommunizmus összeomlása óta a közép- és kelet-európai térségben kitört valamennyi válság kezeléséhez az Egyesült Államok politikai akaratára és katonai erejére volt szükség. Nyugat-Európa államai, (azaz az unió) nem voltak képesek egységesen fellépni sem a válságok megelőzése, sem felszámolása érdekében. Példák erre a balkáni válságok.

Mint emlékezetes, tavaly, az iraki beavatkozás kérdése kapcsán két részre szakadt Európa: a London– Madrid–Róma tengely "összefogva" az Egyesült Államokkal az ENSZ BT- határozata nélküli beavatkozás lehetősége mellett érvelt, míg Párizs és Berlin továbbra is diplomácia eszköztárára bízta volna az iraki válság megoldását. Az akkori spanyol miniszterelnök, Aznar kezdeményezésére megszületett az úgynevezett "nyolcak levele", melyben a magyar, a lengyel, a cseh, a brit, a portugál, a dán, az olasz és a spanyol kormány hitet tett az amerikai kormányzat támogatása mellett.

A levelet a francia és német lapok úgy kommentálták, hogy az Egyesült Államok igyekszik megakadályozni az egységes és erős Európa létrejöttét. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter viszont rögtön a "régi Európa" és az "új Európa" közötti konfliktusról értekezett. A régi, az elavult Európa alatt természetesen Németországot és Franciaországot értve. A magyar diplomácia úgy védekezett, hogy csak spanyol részről keresték, kérdezték meg őket, míg a francia–német duó csak annyit "üzent", hogy: kövessetek. Majd Medgyessy Péter és Kovács László azt a szlogent találta ki, hogy "a több Európa, az nem kevesebb Amerika". 

A magyar miniszterelnök pedig későbbi párizsi útján csapdahelyzetről beszélt. 

A madridi bombák a spanyolországi választások kimenetelének befolyásolásával átrendezhetik Európa politikai térképét, hiszen kibővülhet a francia–német irányvonal – még egy "nagy" országgal – Spanyolországgal.

Balogh András külpolitikai szakértő lapunknak kifejtette: szerencsére jelenleg nincs választási helyzet elé kényszerítve Magyarország. Sőt, a terrorizmus elleni küzdelem és a koszovói válság kiújulása újra arra hívja fel a figyelmet, hogy a biztonság- és védelempolitikában Európa és Amerika érdekei közösek. A magyar katonák az iraki rendfenntartásban való részvételéről az egyetemi tanár elmondta: szerepünket csak akkor kell felülvizsgálni, ha Irakban helyreáll a polgári rend, létrejön a béke.

Szerinte az esetleges spanyol "kiválás" azért nem okozhat új helyzetet, mert a jelenleg ismert forgatókönyv alapján az ENSZ veszi át a békefenntartás irányítását, és ez esetben maradnak a spanyol katonák Irakban. Magyarországot pedig egyik ország sem szólította fel arra, hogy az Egyesült Államok vagy az unió között válasszon
– tette hozzá a professzor.

Balogh András lapunknak úgy fogalmazott: a magyar külpolitikáról elmondható, hogy hasonlóan, mint például a lengyelek, nemzeti érdekeket és célokat követ, de eszköztárában inkább kooperatív elemeket használ. Kiegyensúlyozott viszonyra törekszik mind az unióval, mind az Egyesült Államokkal.

Külügyi forrásokból úgy értesültünk, hogy a magyar diplomácia minden erővel igyekszik elkerülni a választás kényszerét. Továbbra is mérsékelt és visszafogott külpolitikát kíván folytatni.

A politikai erők közül lapzártánkig egyedül az MDF képviselő csoportjából szorgalmazták a magyar részvétel felülvizsgálatát. Karsai Péter országgyűlési képviselő, a demokrata fórum katonai szakértője azt kérdezte a honvédelmi minisztertől: Igaz-e, hogy a madridi merényletet a spanyol iraki szerepvállalás okozhatta? Elképzelhető-e, hogy Magyarország is a terroristák célpontjává válik? Juhász Ferenc honvédelmi miniszter válaszában elmondta: nincs olyan új információ, amely indokolná a katonák hazahívását. Hangsúlyozta: egy terrorcselekményre nem lehet megfutamodás a válasz. 

Egyébként az MDF sem egységes. Csapody Miklós, MDF-es országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja lapunknak elmondta: a hirtelen változtatás a terroristák győzelmét jelentené, nem javasol elhamarkodott döntéseket. Mint mondta: a kelet-európai dilemma feloldása, miszerint Európa vagy Amerika, a diplomácia művészete. Ő személy szerint ezt várja a magyar külügytől.

Jánosi és az antiglobalisták

Jánosi György, az MSZP országos választmányának elnöke az iraki beavatkozást ellenző antiglobalista baloldali szervezetekkel közös rendezvényen vett részt. Az antiglobalista baloldali szervezetek a múlt hétvégén világszerte tiltakozó felvonulásokkal emlékeztek az iraki háború megindításának első évfordulójáról, bár a megmozdulások messze elmaradtak a háború kezdete előtt tartott békedemonstrációk méretétől. Magyarországon a Hősök terén békejelet formált több mint hétszáz fáklyát tartó ember a katonai műveletek ellen tiltakozva.

Jánosi György lapunknak kifejtette: nem valami ellen, hanem valamiért, jelesül a békéért demonstrált. Szerepvállalásával nem kívánt a magyar kül- és katonapolitika iránya ellen tiltakozni. Szerinte Magyarország szerepvállalását csak akkor kell átgondolni, ha Európa országai úgy döntenek, hogy az ENSZ vegye át a békefenntartást a politikai és társadalmi élet normalizálódásáig.

Olvasson tovább: