Kereső toggle

Medgyessy a külügyi bizottság előtt

A Fidesz békeharca

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jelentős érdeklődés mellett számolt be szerdán Medgyessy Péter kormányfő az iraki konfliktussal kapcsolatos álláspontjáról az Országgyűlés Külügyi Bizottsága előtt. Az ellenzéki képviselők több ponton is bírálták a kormány álláspontját, a kormánypárti politikusok támogatásukról biztosították Medgyessyéket. 

A bizottsági meghallgatásra a tervek szerint kedden került volna sor, de Medgyessy Péter George Bush éjszakai – az iraki elnöknek ultimátumot adó – bejelentésére hivatkozva összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet, és eseménytorlódás miatt lemondta a bizottsági meghallgatást. Németh Zsolt kedden ezt a megfutamodás jeleként értékelte. 

A helyzet megoldásaként a miniszterelnök – Kovács László külügy- és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter társaságában – szerdán állt a külügyi bizottság elé. Medgyessy beszámolójában hangsúlyozta: magyar harcoló alakulatok nem mennek Irakba. A kormányt minden kérdésben az ország és a polgárok biztonsága vezeti, álláspontjuk szerint csak a legvégső esetben kell erőt alkalmazni. Szerinte a légtérhasználat engedélyezésével Magyarország nem keveredik háborús konfliktusba, hiszen az eddigieken túl nem veszünk részt semmilyen katonai akcióban. Mint mondta: egyetlen ország sem vitatja, hogy Irak legalább három, a háborúhoz elegendő ENSZ BT-határozatot szegett meg. 

Az úgynevezett "nyolcak levele" kapcsán kifejtette, hogy a levél aláírói az euroatlanti és az európai egység megteremtését, valamint a békés rendezés keresését szorgalmazták. A levél tartalma ma is vállalható – érvelt a miniszterelnök.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke hevesen bírálta az elhangzottakat. Szerinte ellentmondásosak a kormányfő és a külügyminiszter nyilatkozatai, hiszen míg Kovács László egy konferencián azt nyilatkozta, hogy a levelet érdemes lett volna egyeztetni partnerországokkal, addig Medgyessy Péter egy francia lapban azt nyilatkozta, hogy csapdahelyzetbe került a levél kapcsán. Németh vitatta, hogy alkotmányos módon engedte át a kormány a magyar légteret az Egyesült Államoknak, s kijelentette, hogy Magyarország csatlósként vállal szerepet az Egyesült Államok mellett.

Az ülésen a kormánypártiak támogatták és dicsérték a kormány politikáját, az ellenzékiek viszont élesen bírálták. Rockenbauer Zoltán fideszes alelnök szerint a kormány mindig a szerint szervilis – Brüsszel vagy az Egyesült Államok irányában –, ahogy éppen az érdekei kívánják. A mostani konfliktusban végül a legnagyobb erőcentrum oldalára állt, és kikötötte az ország hajóját egy felhatalmazás nélküli háború mellett – érvelt enyhe képzavarral a jobboldali politikus, aki arra is választ várt, hogy az ország hogyan került fel az USA-t támogató úgynevezett harmincas listára. Kelemen András MDF-es honatya azzal érvelt, hogy Medgyessy Péter az ominózus levél aláírásával hozzájárult az európai megosztottsághoz. Balla Mihály fideszes képviselő a terroristaveszély növekedésétől tartott, míg Nagy Gábor Tamás szintén fideszes politikus az olaj mint motívum szerepét firtatta a háborús konfliktusban. Gógl Árpád egykori egészségügyi miniszter, fideszes képviselő szerint az ország és lakosai is célponttá váltak.

Medgyessy válaszában kifejtette: Magyarország szuverén állam, ezért akár olyan álláspontja is lehet, amely eltér az uniós államokétól. "A megosztottságnak valóban része Magyarország, ha a másik oldalon állnánk, akkor is részesei lennénk ennek, sőt ha nem foglalnánk állást, akkor is" – érvelt a miniszterelnök, aki szükségesnek tartotta a nemzetközi felhatalmazás kapcsán megemlíteni, hogy Koszovó ügyében sem volt nemzetközi felhatalmazás, mégsem vitatja ma senki a beavatkozás jogosságát. A levél aláírásával kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyeztetés a kezdeményező feladata lett volna. 

Medgyessy úgy értékelte Magyarország helyzetét, hogy segítjük a terrorizmus elleni fellépést, ezért engedtük át a légteret a harci gépeknek, és járultunk hozzá az irakiak kiképzéséhez. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy még a vétóval fenyegető európai országok, Németország és Franciaország, illetve az ellenkezésben sziklaszilárd Belgium sem akarja felszámolni a szövetségi rendszert, s ezért például AWACS-gépeken német személyzet teljesít szolgálatot, s Franciaország és Belgium is engedélyezte harci gépek áthaladását légterén. Az USA-támadást támogató harminc ország közé a miniszterelnök szerint azért került be Magyarország, mert engedjük az átrepülést, amelyre egy 1998-as országgyűlési határozat teremti meg a jogalapot. Emellett Taszáron irakiakat képeznek ki, és kétezer vegyvédelmi felszerelést adunk Törökország védelméhez – sorolta Medgyessy Péter az indokokat.

Olvasson tovább: