Kereső toggle

Az SZDSZ-ből hiányzik az intellektuális bázis

– állítja Bauer Tamás elnökjelölt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Milyen reális esélyt lát arra, hogy megválasztják az SZDSZ elnökének? 

– Ezt nem lehet ma megítélni, mert egy héttel ezelőtt még a szabad demokraták is úgy gondolták, hogy ez egy lefutott dolog, nincs más jelölt, és nincs is lehetőség más politikára. Ugyanakkor szinte mindenki látja, hogy baj van, a párt hosszú-hoszszú évek óta gyengén szerepel. Nem azt mondom, hogy én jobb elnök lennék, mint Kuncze Gábor, hanem azt, hogy egy jobb politikát javaslok annál, amit a jelenlegi pártvezetés folytat. 

Logikusan háromféle eredmény születhet: az egyik az, és nem ez a legvalószín?bb, hogy egy hónap alatt olyan sokan fogadják el azt, amit én javaslok, hogy engem választanak elnöknek. A másik, hogy a többség ugyan nem fog rám szavazni, de egy nagyon jelentős kisebbség igen, és az arra fogja késztetni a párt mostani vezetőit, hogy felülvizsgálják a mostani álláspontjukat, amit Kuncze Gábor úgy fejezett ki, hogy nem kell semmin változtatni, úgy kell mindent csinálni, mint eddig. A harmadik lehetőség, vagyis ha egészen kicsi lesz az én támogatottságom, megerősítené a mostani pártvezetést. 

– A győzelemmel tehát nem számol? 

– Én ezt nem mondtam, úgy fogalmaztam, hogy ma nem ez tűnik a legvalószín?bbnek. 

– Hogyan értékeli Demszky Gábor kiállását Kuncze mellett? 

– Demszky nyilatkozatát eléggé szerencsétlennek tartom. Ha nem tetszenek neki a javaslataim, mondja meg, és álljon elő jobb ötletekkel, bár két évvel ezelőtt, pártelnök korában nem sikerült felvinnie az SZDSZ támogatottságát. De azt mondani, hogy ártalmas, ha egy pártban második jelölt is indul az elnöki tisztségért, ez Demszkyhez sem méltó. Nem értem, hogy csúszhatott ki a száján. 

– Nincs önben sértettség, amiért Zwack Péter helyett nem önt választották a frakcióba? Nem emiatt indul? 

– Az, hogy elindulok, nem emiatt van, hanem azért, mert nem tartom jónak és ígéretesnek a párt mostani politikáját. Ha benn ülnék a frakcióban, de ugyanez lenne a párt politikája, ugyanígy elindulnék. 

– Mekkora támogatottságot hozhatna az SZDSZ-nek az ön által képviselt irányvonal? 

– Közvélemény-kutatást csináltattunk a Mediánnal, ebből az derült ki, hogy a liberális párt politikai törekvéseinek Magyarországon lényegesen nagyobb a támogatottsága, mint most az SZDSZ-é. 

A liberális álláspontnak többsége van például az adócsökkentés, vagy az állam és az egyház viszonyának kérdésében, sőt szerintem többsége van a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontunknak és a családtámogatási rendszerrel kapcsolatos álláspontunknak is. Tehát az SZDSZ elérhető szavazótábora egy bátor és invenciózus politizálás esetén körülbelül 15 százalékra emelkedhetne. 

– A mostani vezetés miért nem mer belevágni az ön által szorgalmazott invenciózusabb politizálásba?

– Egyrészt azért, mert egy invenciózusabb politika első ránézésre mindig kockázatosabb, több konfliktussal jár. Mondok egy példát: félnek kimondani, hogy muszáj a gázárat emelni, mert elveszítik a kisnyugdíjas szavazókat. Félnek a más politikai erőkkel való konfliktustól, a nagyegyházakkal való konfliktustól, a közvélemény másik részével való konfliktustól. 

A második ok, hogy a jelenlegi vezetés fél az ideologikus, szimbolikus politizálástól. Kuncze Gábor több szempontból előnyös vezető, de abban a pillanatban, amikor ideológiai kérdés merül föl, inkább nem akar vele foglalkozni. 

És az is kétségtelen tény, hogy a leginvenciózusabb emberek eltávozása az SZDSZ-ből szellemileg is gyengítette a politikacsináló bázist. Az SZDSZ történetének legsikeresebb akciója a 89-es négy igenes népszavazás volt. Abban a csapatban, ami azt kitalálta, olyan személyek voltak együtt, mint Kis János, Tölgyesi Péter, Konrád György, Haraszti Miklós, TGM és a maiak közül Magyar Bálint. Az SZDSZ-ben ilyen koponyák ma már szinte nincsenek. Az intellektuális bázis hiányzik az invenciózus politizáláshoz.

Olvasson tovább: