Kereső toggle

Hiányos vallási térkép

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2001-es népszámlálás eredményeit, melynek messze a legvitatottabb pontja a vallási hovatartozás kérdését feszegette. Mint emlékezetes, több egyház és neves közéleti szereplő fejezte ki fenntartásait, a MAZSIHISZ és az egyszázalékos felajánlások alapján negyedik legnagyobb egyház, a Hit Gyülekezete pedig országos felhívásban kérte tagjait, hogy tagadják meg a válaszadást. Nem így a tradicionális felekezetek, akik közül például a Római Katolikus Egyház az akkor éppen aktuális népszerűsítő plakátkampányával egybekötve, minden honpolgár postaládájába eljuttatott egy szóróanyagot, melyben a válaszadást sürgette. 

Dacára annak, hogy a fentiek miatt lehetetlenné vált Magyarország vallási térképéről helyes képet alkotni, a számukra kedvező eredményben bízó jobboldal keresztülnyomott a parlamenten egy olyan törvénymódosítást, amely az egyszázalékos felajánlások után fennmaradó összeg elosztását a közvélemény-kutatási adatok alapján kívánja elosztani. 

A KSH adatai alapján az összeírtak kilenctizede – több mint 9 millió személy – érdemben felelt a vallási hovatartozást firtató kérdésre. Ezek 74 százaléka megjelölt valamilyen egyházat, felekezetet, további 15 százalék pedig egyházhoz, felekezethez nem tartozónak vallotta magát. A lakosság csaknem 260 féle vallási közösséghez sorolta magát, ebből a népszámlálási adatok szerint a népesség közel 55 százaléka, a vallást megjelölők nem egészen háromnegyede a katolikus egyházhoz tartozik, közülük 5,3 millióan a római felekezetet jelölték meg. A reformátusok valamivel több, mint másfél millióan, az evangélikusok 304 ezren vannak. A vallási, felekezeti hovatartozásukat vállalók aránya az életkorral párhuzamosan növekszik, vagyis az idősebb korosztályhoz tartozók szívesebben nyilatkoztak a kérdésről, mint a fiatalok. Érdekes adat, hogy a népesség átlagos életkoránál a "nem tartozik egyházhoz, felekezethez" választ adóké tíz évvel alacsonyabb, mely a fiatal és középkorosztály szekularizációjáról árulkodik. A statisztika szemléletére jellemző, hogy a tradicionális felekezeteket a Semjén Zsolt által meghonosított "történelmi egyház" jelzővel illeti, és a többi egyházhoz képest "jelentősebb vallásoknak" nevezi.

Olvasson tovább: