Kereső toggle

A státustörvény leggyengébb láncszeme

Román munkásveszedelem?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jelen pillanatban még nem világos, hogy egy zseniális külpolitikai húzás volt-e Orbán Viktortól a román kollégájával tavaly év végén megkötött egyezség, vagy még senkit nem vezetett így meg az amúgy dörzsöltségéről közismert román diplomácia a rendszerváltás óta, mint a magyar miniszterelnököt. A kérdésre Magyarországon a politikusok pártállásuktól függően válaszolnak: jobboldalon az előző, baloldalon az utóbbi a válasz. 



Január 1-jétől életbe lépett a kedvezménytörvény. Magyar igazolvány a magyaroknak Fotó: MTI

Áll a bál a státustörvény ügyében, miután Orbán Viktor és Adrian Nastase december 22-én Budapesten aláírták az úgynevezett román–magyar egyetértési dokumentumot. A státustörvényt a tavaszi ülésszakon még nagy többséggel fogadta el a parlament, a dokumentum aláírása után azonban a kormány és az ellenzék csak abban tudott egyetérteni, hogy kell a (román–magyar) egyetértés. A most fellángolt vita oka, hogy az egyetértési dokumentum kibővíti a törvény munkavállalásra vonatkozó részét, kiterjesztve azt a nem magyar nemzetiség? román állampolgárokra is. 

A törvény ilyen jelleg? kiterjesztése az ellenzék és a szakszervezetek szerint rontja – a főként kelet-magyarországi – magyar állampolgárok munkavállalási feltételeit, hiszen a beáramló olcsó (romániai) munkaerő alacsony béreket és erősödő versenyt hoz a szezonális munkák területén. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke szerint a státustörvénynek a munkavállalásra vonatkozó része a törvény "leggyengébb láncszeme", amely komoly bérfeszültségeket okozhat a keleti régióban. Az ismert szakszervezeti vezető a Heteknek elmondta: a kormánynak ezzel a lépésével megnövekszik a feketemunka, az így kialakuló alacsony bérek pedig lassítják az uniós bérekhez való felzárkózást. 

A törvény munkavállalásra vonatkozó része valóban nem illeszkedik szervesen a törvény koncepciójába, a törvény fő célja ugyanis a határon túli magyarok otthon maradásának segítése, a magyarországi munkavállalás pedig nem biztos, hogy elősegíti ezt a célt. Ezt az ellentmondást érezhették a törvény alkotói is, ezért korlátozták a munkavállalás idejét három hónapra. Egy hat hónapos munkavállalási lehetőség esetén ugyanis már félő lett volna, hogy a munkavállalók előbb-utóbb Magyarországon telepednek le. (Erről Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Tusnádfürdőn nyilatkozott
lapunknak: Mosolydiplomácia Erdélyben 
Hetek, 2001. augusztus 4.) A három hónapos munkavállalás esetében ugyan kisebb a valószínűsége az "ittragadásnak", de az is igaz, hogy ez a lehetőség serkenti a szezonális munkavállalást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint éppen ezért fontosabbak a törvénynek azon pontjai, amelyek például a szülőföldön való továbbtanulást segítik. (Bővebben a keretes cikkünkben.) Ezek a pontok sem tisztázottak azonban teljesen. A törvény ugyanis támogatja azokat a szülőket, akiknek a gyermekeik magyar iskolába járnak, így azonban elesnek a támogatástól azok a családok, akiknek önhibájukon kívül – például a bukaresti magyaroknak – nincs lehetőségük gyermekeik magyar nyelv? iskoláztatására. 

Az egyetértési dokumentum aláírása hatalmas érdeklődést váltott ki Romániában is, ellenkező előjellel. A romániai lapok román győzelemként értékelték a megállapodást, melynek során mindkét félnek kompromisszumokat kellett tennie, a magyaroknak azonban – hangsúlyozták a román újságok – többet kellett engedniük. A Curentul beszámolója szerint – amely Nastase semlegesítette Orbán "bombáját" címmel jelent meg – a román engedmények közé sorolható az a rendelkezés, amely lehetővé teszi azt, hogy a magyar igazolványokat Magyarország romániai konzulátusai útján is kézbesíteni lehessen. A Curierul National egyértelm? győzelemnek tekinti a megállapodást, kiemelve, hogy az "megszüntette az etnikai alapú gazdasági-társadalmi diszkriminációt (a csak magyarok számára érvényes munkavállalási lehetőséget és a nem magyar családtagok számára szóló hozzátartozói igazolványokat), valamint a romániai magyar szervezetek ajánlási jogát", hiszen a most aláírt megállapodás szerint "a magyar ajánlószervezetek vagy egyéb szervezetek Románia területén nem adnak ki olyan ajánlást, amely az etnikai eredetre vagy egyéb feltételre vonatkozik. Ezek a szervek, illetve egyéb szervezetek Románia területén csak – egyéb hivatalosan igazoló iratok híján – jogilag nem kötelező erej? információt szolgáltathatnak." A román lapok nem felejtették el megjegyezni, hogy Adrian Nastase MSZP-s politikusokkal is találkozott, akik megígérték, hogy minden fórumon támogatják Románia NATO-csatlakozását és uniós integrációját, de jelezték a román miniszterelnöknek, hogy a magyar munkaerőpiac szempontjából aggályosnak tartják a három hónapos munkavállalási lehetőség kiterjesztését minden román állampolgárra. 

Az MSZP politikusai valóban nem lelkesednek a státustörvény jelenlegi kiterjesztéséért. Horn Gyula a diplomácia csődjének nevezte a megállapodást. A volt miniszterelnök szerint ilyen alkut csak egy legyőzött ország köt, "nem véletlen, hogy örömmámorban úszik Bukarest". A volt miniszterelnök lapunknak kifejtette (a teljes interjú a 6. oldalon olvasható), hogy ezzel a megállapodással kimúlt a kedvezménytörvény, ráadásul Magyarország olyat vállal, amiért semmit sem kap cserébe. Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt szerint a megállapodás következtében kérdéses, hogy az alkalmi és idénymunkából élő félmillió ember talál-e munkát a jövőben. Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára hevesen reagált a kritikákra, szerinte Medgyessy Péter kijelentése csak kampányfogás. A politikai államtitkár nyilatkozatában kijelenti, hogy "Magyarországon a külföldiek szezonális munkavállalásának megvannak a maga szabályai és korlátai, tehát minden polgár munkahelye biztosított lesz úgy a jövőben, mint a múltban. Továbbá, a Romániával megkötött megállapodás a szezonális munkavállalás kiszélesítéséről nem kötelezi Magyarországot a többi szomszédjával szemben." Hasonlóan érvelt Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, valamint Orbán Viktor miniszterelnök. 

Az SZDSZ politikusai ezzel szemben úgy látják, hogy a magyar kormányt megvezették. Magyar Bálint szerint Grósz Károly volt az utolsó miniszterelnök, akit ennyire megalázott a román diplomácia. (Grósz Károly 1988-ban Aradon találkozott Ceausescuval. A találkozó tökéletes kudarc volt, a Szabad Európa Rádió akkori kommentárja szerint Grósz nem miniszterelnökként, hanem egy borsodi párttitkárként viselkedett Ceausescuval szemben.) A szabad demokraták december 29-én kezdeményezték a státustörvény módosítását, Szent- Iványi István, a külügyi bizottság SZDSZ-es elnöke pedig 

január 11-re összehívta a Külügyi Bizottságot. Terveik szerint, amennyiben január 11-éig nem kapnak választ módosító javaslatukra, kezdeményezni fogják a parlament összehívását. 

Interjú Markó Bélával: Feszültségoldás


Viharos vélemények a Viharsarokban

A státustörvényen még alig száradt meg a tinta, amikor a dél-békési régió egyik ismert "népvezére", Karsai József ismét hangot adott a környékbeliek nemtetszésének. A népvezér szerint az elszegényedett régió alkalmi munkásai számára óriási veszélyt jelent a román feketemunkások legalizálása. Amennyiben a törvény végrehajtása elkezdődik, úgy tüntetést fog szervezni Orbán Viktor "villája", azaz Béla király úti rezidenciája előtt. A mintegy hétezer lakosú, viharsarki Battonyán hozzávetőleg ezren tengetik alkalmi munkából életüket. A határ mentén egyébként is sok romániai feketemunkás vállal munkát a mezőgazdaságban. Egyiküket, Gheorghét évek óta ismerem, a rendszerváltás óta rendszeresen jár Magyarországra dolgozni. Jelenleg már három éve szinte megszakítás nélkül az egyik határ menti település gazdájánál tevékenykedik. Kérdeztem, mi a véleménye a státustörvényről, mi változik ezzel az ő és hozzá hasonlók életében. "Leginkább az indulatokat szabadította el ez a törvény mindkét oldalon. Odaát Romániában még senki sem hiszi el, hogy megvalósul belőle valami. Mindenki azt gondolja, hogy majd Orbán Viktor kitalál valamit, hogy úgymond lerövidítse ezt a mézesmadzagot. Itt egyelőre ugyanúgy néznek rám a falubeliek, szerencsére a munkámmal az elmúlt időben bizonyítottam: nincs különbség köztünk. Akár van törvény, akár nincs, mindig ki lehet okoskodni valami kis megoldást. A határon is emberek dolgoznak. Kénytelen-kelletlen kell otthonról távol lennem, mert az én falumban nincs mit dolgozni, és ha el is megyek egy gazdához, nem fizet szinte semmit. Magyarországon – bár feketén – egy nyár alatt megkeresek annyit, mint otthon egész évben. Sajnos nagyon rossz híre volt ennek a törvénynek Romániában, és vad indulatokat hozott ki az emberekből. Talán nem kellett volna ilyen hosszú ideig vitatkozni rajta, akkor csendesebben élnének egymás mellett románok és magyarok."

A gazda, akinél Gheorghe dolgozik, nem vállalta, hogy nyilatkozzék, de a felesége elmondta, szinte családtagnak tekintik a fiút, akiben teljesen megbíznak. "Minden gondolatunkat előre érti, együtt jár az eszünk kereke. Nem is tudnánk a földet nélküle művelni. Ajánlottam is neki, keressen a faluban egy szép lányt, és maradjon nálunk" – mondta az asszony. (Hajdú Sándor)

Olvasson tovább: