Kereső toggle

A státustörvény és ami mögötte van

Mosolydiplomácia Erdélyben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hatalmas eső zúdult a Bálványosi Szabadegyetemre péntek este, megszakítva a státustörvényről szóló vitát. Tőkés László református püspök épphogy csak elkezdte beszédét, amikor több dörgést követően olyan intenzív esőzés kezdődött, hogy meg kellett szakítani az előadást. A sátor alatt álló több száz ember harminc percen át nézett farkasszemet a vita előadóival, Vasile Dancu román tájékoztatási miniszterrel, Németh Zsolt politikai államtitkárral és Tőkés László református püspökkel. Egy adott pillanatban valahonnan felcsendült a Kossuth-nóta, amelyhez má-sodperceken belül csatlakoztak a sátor alatt állók, kivéve a jelen levő román hallgatóságot, akik így kizárva érezhették magukat. Az Olt partján még sokáig nem hallatszott más, csak a 48-as forradalom dalai és az eső kopogása. 



Vasile Dancu, Németh Zsolt és Toró Tibor. Mosolydiplomácia 

A péntek esti vitán Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a hallgatóságot a részletektől megkímélendő, nemes egyszerűséggel unalmasnak nevezte a státustörvény tartalmát, és – mint mondta – ennél már csak egy unalmasabb téma van, mégpedig a törvény kapcsán fellángoló román–magyar diplomáciai nézeteltérések kérdése. Ennek okát egyébként abban látja, hogy a román közvéleménynek régóta szüksége volt arra, hogy valamilyen apropóból őszintén megfogalmazhassa a magyarokkal szembeni komplexusait. Vasile Dancu nem nagyon zavartatta magát, és láthatóan élvezte a túlerő próbálkozásait. Szerinte a státustörvény ellentmond a multikulturalizmus elvének, és kétféle identitást eredményez: az erdélyi magyarok részt vesznek a román közéletben, ugyanakkor a magyar közéletben is. Magyar homogenizálási kísérletnek nevezte a törekvést, és a szegregáció veszélyére hívta fel a figyelmet, amely elmondása szerint eddig is létezett Erdélyben, és nem tartja kizártnak, hogy ezután új erőre kap. Németh Zsolt azzal dobta vissza a labdát, hogy ha mindkét állam teszi a dolgát, méghozzá jól, akkor egyrészt az a román állampolgárok megelégedésére fog szolgálni, másrészt Erdély újra "európai tündérkertté" válhat, mely természetesen nem magyar ötlet, hanem ez az, amit a "polgárok Európájának" hívnak. Végezetül a kompromisszumkeresés jegyében meg-jegyezte, hogy Nyugat-Európában megértéssel fogadták a január elsején hatályba lépő új törvényt, melyből az következik, hogy nem nekünk, magyaroknak kell magyarázkodnunk, hanem azoknak, akik nem értenek velünk egyet. 

E hangnemen cseppet sem változtatva fogott bele mondandójába Orbán Viktor másnap a szabadegyetem záró-rendezvényén, melyre Révész Máriusz szintén jelenlévő fideszes honatya szerint azért került sor, mert a sorozat tizenkét évvel ezelőtti útnak indításakor az akkor még ellenzéki politikus ígéretet tett arra, hogy miniszterelnökként is minden évben ellátogat majd az erdélyi diákokhoz. Toró T. Tibor, az RMDSZ egyik belső lobbijaként funkcionáló Reform Tömörülés vezetője, a rendezvény házigazdája a "magyar nemzet miniszterelnökének" nevezte Orbán Viktort, és a státustörvényt mint "az első Orbán-kormány" által keresztülvitt elképzelést üdvözölte. Orbán óriási tapsot kapott, amikor egy, az Erdély területi autonómiáját firtató kérdésre annyit válaszolt: nem tudja, az RMDSZ hogy van vele, mindenesetre az ő naptárjában szerepel ilyen bejegyzés. A román politikusok körében természetesen közel sem okozott a tusnádfürdőihez hasonló osztatlan lelkesedést a bejelentés. 

Markó Béla, az RMDSZ elnöke füttykoncert formájában arathatta le a szövetséget, illetve személyét érintő egyhetes uszítás gyümölcsét a felkonferáláskor. A szabadegyetemet szervező Reform Tömörülés az RMDSZ tiszteletbeli elnökével, Tőkés Lászlóval együtt minden lehetőséget megragadott a hét során, hogy a kerekasztal-beszélgetéseket a szövetség vezetésének kíméletlen bírálatával tegye izgalmassá. Mellesleg a magyar miniszterelnök is legtöbbször Markó Bélával szállt vitába a társelőadók közül, a csinos anyagi támogatás mellett erkölcsi fölényt is nyújtva a reformereknek. Abban azonban több jelenlévő is megegyezett, hogy egy esetleges magyarországi kormányváltás bekövetkezte után az RMDSZ reformszárnya jövőre minden bizonnyal sokkal halkabban fogja képviselni álláspontját.

A miniszterelnök jobbján helyet foglaló Adrian Severin, az EBESZ elnöke, aki amúgy nagy magyarbarát hírében áll, szintén nagyokat hallgatott, és miután sikeresen kitért az összes olyan kérdés elől, amelyben a státustörvényről szóló pozitív bírálatot várták tőle, megjegyezte, hogy bizony nehéz annak a nemzetnek, amelyiknek áldozatkomplexusai vannak. Elmondása szerint történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy csak azok a népek tudnak kitörni saját korlátaikból, amelyeknek győzelmi pszichológiájuk van, ezek ugyanis a korlátok és az egoizmus fölé emelik őket. 

Miközben a politikusok még csak elvi síkon foglalkoznak a januárban életbe lépő státustörvénnyel, máris akadt négyszáz bátor jelentkező, akik elindultak Magyarországra, hogy magukat magyarnak vallva, a "magyar igazolvány" birtokában munkát vállaljanak hazánkban. A berettyószéplaki kőolaj-finomító alkalmazottait Sárszegnél tartóztatták fel a román csendőrök, miközben karavánjukkal a borsi határállomás felé tartottak. 


"Magyar igazolvány" csak alapos vizsgálat után

Interjú Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával

– Mi a véleménye arról, hogy az erdélyi magyar nyelv? roma szervezetek igényt tartanak a státusigazolványra, ha a magyar állam rájuk is vonatkoztatja a státustörvényt?

– Ha hihető módon magyar identitásúnak vallják magukat az egyébként roma származású személyek, beszélik a magyar nyelvet, akkor az ajánló szervezetek, összhangban a Magyar Állandó Értekezlet állásfoglalásával, ki fogják adni a romáknak is a státusigazolványt. Természetesen ehhez keresztül kell majd menniük az ajánló szervezet alapos vizsgálatán. 

– Erdélyi értelmiségiek azt állítják, hogy őket nem segíti a három hónapos magyarországi munkavállalási lehetőség, mert ilyen hosszú időre nem tudják otthagyni munkahelyeiket. Úgy tűnik, hogy a státustörvény inkább az időszakos munkát végzőknek kedvez, de nem állítja meg az értelmiségiek elvándorlását. 

– Nézze, abban egyetértünk, hogy nem jó dolog az elvándorlás. Azt kell tehát vizsgálni, hogy az elvándorlás szempontjából mi a károsabb; ha ugyanis egy féléves munkavállalási lehetőséget adunk, az könnyen azzal járt volna, hogy a határon túli értelmiségiek átteszik az életük súlypontját Magyarországra, és akkor már csak szabadságra fognak hazajárni, ezt követi a letelepedés, majd a magyar állampolgárság. A három hónapos magyarországi munkavállalás biztosításakor pontosan ebből a megfontolásból indultunk ki. De természetesen más szempontokat is mérlegeltünk, hiszen a magyar munkaerőpiac lehetőségeit is figyelembe kellett vennünk.

– Kik fogják a "magyar igazolványokat" kiadni, mi a szerepük ebben a határon túli magyarok szervezeteinek és a magyar egyházaknak?

– Hadd hangsúlyozzam, hogy a "magyar igazolványok" kiadását kizárólag magyar állami szerv, a magyar Belügyminisztérium hivatala fogja végezni. Az ajánló szervezeteknek és a határon túli magyaroknak csak az ajánlás folyamatában van szerepük, de az nem minősül az igazolvány kiadásával összefüggő állami, államigazgatási eljárásnak.


Román lapvélemények

"Majdnem misztikus XIX. századi forradalmi jelenet játszódott le a szemeink előtt, amelynek semmi köze nem volt a szabadegyetem korábbi diplomatikus vitáihoz a kétoldalú kapcsolatokról" – írja a Cotidianul cím? lap a péntek esti éneklésről, majd így folytatja: "Az eső végül elállt, de ennek a harminc percnek a hangulata átlengte a következő nap előadásait, amelyen Orbán Viktor és Markó Béla különböző súllyal ugyan, de ugyanazt mondta: a Kárpát-medencei magyarok megtalálják helyüket a jövő Európájában, sőt a státustörvény segítségével hozzájárulnak majd az unió intézményi felépítéséhez is."

Az Orbán–Nastase találkozóról a román lapok többsége kiemelte, hogy a találkozó nagyon merev és hivatalos légkörben zajlott. 


Hiányoztak az RMDSZ-es politikusok

Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével



Markó Béla. Egyedül maradt 

– Mit szól ahhoz, hogy a szabadegyetem szervezői nem voltak kíváncsiak az RMDSZ vezetőségének véleményére?

– Úgy látom, hogy a Bál-ványosi Szabadegyetemről sok jelentős RMDSZ-politikus hiányzott, akiket tudomásom szerint meg sem hívtak. Egy ilyen szabadegyetemnek többek közt az is lehet az egyik célja, hogy a különböző vélemények ütközzenek, ha kell, akár nagyon nyersen és nagyon élesen.

– Mi a véleménye Orbán Viktor ötpontos csomagjáról?

– A két miniszterelnök találkozója nem csak a státustörvény kérdéséről szólt. A magyar fél javaslatcsomagja tulajdonképpen egy kitörési kísérlet abból a helyzetből, hogy az elkövetkező időszakban a két kormány közti kapcsolat csak a státustörvényre szorítkozzék. 

– Részt vesz az RMDSZ a törvény alkalmazását előkészítő román–magyar vegyes bizottságban?

– Teljesen természetes lenne, hogy amikor rólunk van szó, akkor azokon a megbeszéléseken jelen legyünk, vagyis az RMDSZ is részt vehessen. Mi elég sokszor és elég világosan kifejtettük véleményünket a státustörvényről. Ezt a magyar kormány képviselői ismerik is, hiszen ezen a törvényen a mi képviselőink is dolgoztak, ráadásul a román kormány képviselői is nagyon jól ismerik a véleményünket. Ők egyébként nem csak most, hanem az elmúlt hónapokban is kerülték azt, hogy az RMDSZ-szel folytassanak erővitát, és a két kormány közti párbeszéd irányába terelték a hangsúlyt.

– Kedvező lehetőségnek tartja a három hónapos idénymunka lehetőségét a státustörvényben? 

– Nem hiszem, hogy a munkavállalási kérdés a legfontosabb a státustörvényben, sőt a magyar miniszterelnök is utalt rá a beszédében, hogy ez az, amiről valószínűleg még további tárgyalások folynak majd a román féllel. Egy ilyen három hónapos munkavállalási lehetőség szezonmunkát jelent csupán, így ez valószínűleg csak egy behatárolt kört érint.


Elbeszélő stílusban 

"Egy dologban egyetértettünk: abban, hogy nem értünk egyet" – jelentette ki a magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után Adrian Nastase, román miniszterelnök.



Orbán Viktor Tusnádfürdőre érkezik Fotók: Lukács András 

Tusnádi látogatása előtt Orbán Viktor szombat reggel Marosvásárhelyen találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A prefektúra épületében megrendezett találkozót a helyszínen még mindkét részről várakozáson felülinek értékelték, ám egy napot sem kellett várni, és a szárba szökkent jó kapcsolat máris a revizionista vádak vágóhídján végezte. Orbán Viktor – nem tudni, hogy engesztelő ajándéknak szánta vagy státustörvény nélkül is vitte volna – ötpontos javaslatcsomaggal igyekezett megnyerni Nastase bizalmát, melynek keretében felajánlotta, hogy Magyarország kivenné részét a magyar határtól Bukarestig húzódó autópálya építésének anyagi terheiből, amennyiben a román kormány úgy dönt, hogy azt Észak-Erdélyen keresztül vezeti fővárosáig. Ezen kívül 10 milliárd forintot ajánlott fel egy olyan közös román–magyar pénzügyi alap létrehozására, amely a két ország kis- és középvállalkozóinak beruházásaihoz nyújtana fedezetet, és amelybe természetesen a román fél is betenne ugyanennyi pénzt. (A magyar ellenzék csak propagandaként tudja elképzelni az autópálya-építésre vonatkozó felajánlást, mivel a kormány még Magyarországon sem épített egyetlen kilométer autópályát sem. Az ötletet a román politikusok is többnyire ellenzik, hiszen – emocionális és gazdasági megfontolások miatt – már eldöntött tény, hogy az autópálya Dél-Erdélyen fog keresztülhaladni.) Úgy tűnik, a román miniszterelnököt nem hatották meg a szép ígéretek és lehetőségek, hiszen a találkozó másnapján megrendezett nemzeti himnusz ünnepén kijelentette: "Románia semmilyen formában nem tudja elfogadni a határon túli magyarokról szóló törvény alkalmazását saját területén" – majd kiegészítésül hozzátette, hogy nem kívánnak kísérleti terep lenni azok számára, akik még mindig revizionista eszméket melengetnek.

Olvasson tovább: