Kereső toggle

Semmibe vették a legfőbb ügyészt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lapzártánkig nem született válasz arra a hét eleje óta folyó találgatásra:
lemond-e Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Több országos napilap szerint igen, méghozzá
elsősorban azért, mert a kormány figyelmen kívül hagyta a médiakuratóriumokkal
kapcsolatos állásfoglalását. A lapunknak nyilatkozó Halmai Gábor alkotmányjogász
és Enyedi Zsolt politológus szerint Györgyi döntése a kialakult alkotmányellenes
helyzetben nem lenne meglepő, emellett hazánk nemzetközi megítélése ismét komoly
veszélybe került.



Györgyi Kálmán egy teniszmérkőzésen. Kinél van az előny?    Fotó:
Vörös Szilárd

Györgyi Kálmán három héttel ezelőtt úgy foglalt állást a médiakuratóriumok
ügyében, hogy a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának kizárólag a kormánypárti
oldal jelöltjeiből megválasztott "csonka" elnöksége nem tekinthető szabályszerűen
megalakítottnak – vagyis törvényellenes. Ezek után, a házbizottság hétfői ülését
követően Áder János házelnök a legfőbb ügyész állásfoglalása kapcsán feltett
újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy a parlamentet nem kötelezi Györgyi
véleménye, ő továbbra is az Alkotmánybíróság (AB) döntéséhez tartja magát,
mivel annak – szemben Györgyi véleményével – van jogi relevanciája. Így történt,
hogy az Országgyűlés elnöke kedden – az ellenzéki pártok közötti megegyezés hiányára
hivatkozva – a Magyar Rádió és a Duna Televízió kuratóriuma esetében csak a kormányoldal
által jelölt neveket szavaztatta meg a T. Házzal. (A Duna Televízió esetében nem született
döntés.)

A Népszabadság értesülései szerint a Legfőbb Ügyészség vezetője kedden hivatalában
kereste fel Ádert, és tájékoztatta elhatározásáról. Aznap délután Áder újságírók
előtt közölte: nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a legfőbb ügyész
lemondott volna. Áder ezen állítását Györgyi később nem kívánta kommentálni. Másnap,
azaz szerdán Györgyi Kálmán mintegy háromnegyed órás megbeszélést folytatott Göncz
Árpád köztársasági elnökkel a Parlamentben. A magánbeszélgetésen azonban nem került
sor a legfőbb ügyész lemondásának benyújtására, ugyanakkor a Belügyi Szemle
legfrissebb számában így nyilatkozott: "Nagyon szeretném, ha a megbízatásom lejárta
után régi munkahelyem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi
Kara visszafogadna."

Az MSZP és az SZDSZ egyetértett abban, hogy Áder János házelnöknek kell inkább távoznia,
semmint a legfőbb ügyésznek. Kovács László, a szocialista párt elnöke szerint a
kormány a MIÉP-pel keresi a közös nevezőt, ahelyett, hogy alkotmányos helyzetet
teremtene az ügyben. "Mindezzel az Európai Uniótól távolodtunk el, amely már
egyszer amúgy is elmarasztalta a magyar kormány médiapolitikáját" – mondta Kovács,
aki úgy látja: a kormány azt akarta elérni, hogy az MSZP és az SZDSZ ne kapjon helyet
a kuratóriumokban.

Kuncze Gábor szabaddemokrata frakcióvezető bejelentette, hogy pártja a helyzet rendezése
érdekében az Alkotmánybírósághoz és az ügyészséghez fordul. A politikus szerint
a kormány nyíltan összejátszik a MIÉP-pel és semmibe veszi a törvényeket, az AB döntéseit
és a legfőbb ügyész állásfoglalását.

Halmai Gábor alkotmányjogász szerint a házelnöki álláspont jogilag kérdéses,
mivel az Alkotmánybíróság ugyanazt mondta, mint a legfőbb ügyész. A kormány az AB
egyetlen olyan mondatát lovagolja meg, amely számukra meglovagolható, és ez a kisebbik
rossz kérdése, vagyis hogy a semmilyen kuratóriumnál jobb a csonka, és annak ellenére
teszi ezt, hogy a parlamentnek kötelessége lenne az alkotmányellenes helyzet rendezése.
Györgyi Kálmán állásfoglalásának jogi relevanciáját megkérdőjelezni ezért is
nevetséges, hiszen ő látja el az említett közalapítványok fölötti törvényességi
felügyeletet. Logikus tehát, hogy a hibás szabályozásra hivatkozva mérlegelésre szólította
fel a T. Házat – tette hozzá Halmai, aki úgy látja, hogy Györgyi Kálmán ebben az
esetben nem tehet mást, mint hogy lemond, hiszen nem láthatja el egy olyan közalapítvány
felügyeletét, amely szerinte illegitim.

"Egészen biztos, hogy lesz Európai Uniós következménye a történteknek – állítja
Enyedi Zsolt politológus –, amelynek eredményeként Magyarországot hátrébb sorolják
a médiaszabadsággal foglalkozó jelentésekben." Enyedi szerint még a csatlakozásra
is lehet kihatása az ügynek, hiszen hazánk folyamatosan uniós górcső alatt van, és
egy ilyen jogellenes helyzet sok rossz pontot jelenthet nekünk, ha esetleg lassítani
akarják a kelet-európai országok felvételét.

Úgy látja, a választások közeledtével a kormány igyekszik visszaszorítani azokat a
fölösleges konfliktusokat, amelyek nemzetközi megítélésben szalonképtelenné teszik
hazánkat, de a média-ügy "valamiért" annyira fontos, hogy az Orbán–Kövér páros
itt is elmegy a legvégső határig. A politológus szerint a történethez tartozik még
az is, hogy a Fidesz számít a MIÉP szavazótáborára, és most újra sikerült valamit
felmutatni a jobbos választóknak. "Előbb-utóbb azonban itt is visszavonulót kell fújjanak,
hiszen olyan embereket idegenítenek el maguktól, mint például Tölgyessy Péter" –
fejtette ki Enyedi.

Olvasson tovább: