Kereső toggle

Vízözön a keleti végeken

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik a tavalyi búzaégetés kivívta az égiek haragját. A keleti búzaföldeket
magasan borítja a víz: mostanra öt Balaton nagyságú területet vett birtokba a belvíz,
a keleti országrész folyóin pedig az egyre növekvő ár. A lassan négy hete tartó
rendkívüli állapot az ország hét megyéjét érinti, közülük a legsúlyosabb
helyzet az ország egyébként is legszegényebb megyéiben: Szabolcs-Szatmárban, Hajdú-Biharban
és Borsod-Abaúj-Zemplénben alakult ki. Szakemberek szerint a termőföldekben
keletkezett károk érzékenyen érinthetik hazánk mezőgazdaságát. Ezért drágább is
lehet jövőre a kenyér.



Belvíz Komádiban is. Lakóházakat is veszélyeztet    Fotó: MTI

Már a tavaly novemberi áradásokat is kísérte néhány területen a belvíz
megjelenése, de jelentős károkat még nem okozott. Az akkor megjelenő víz a tél
folyamán a földdel együtt megfagyott, és csak néhány hete olvadt ki, de akkor már a
fölötte lévő jelentős vastagságú hóréteggel együtt. A hirtelen olvadás és az
esőzések következtében "tűnt elő" az alacsonyabban fekvő területeken az az óriási
mennyiség? víz, amit a föld már nem bírt elnyelni. Az érintett településeken az
emberek megfeszített munkával küzdenek: erősítik a gátakat, a házak környezetéből
és a földekről szivattyúkkal emelik át a belvizet a csatornákba, folyókba. Több
településen csak csónakon lehet közlekedni a házak között, Sátoraljaújhely térségében
pedig a 37-es főutat kellett lezárni, mivel néhol félméteres víz hömpölygött
keresztül rajta. Hollóházán a belvíz következtében megmozdult a föld: a
hegyoldalon megcsúszott a vízzel átitatott földréteg, és jelenleg is tovább mozog a
falu irányába. A víz sok helyen elöntötte a temetőket, az emésztőgödröket és a
hulladéktárolókat, ezért a járványveszély megelőzése érdekében Szabolcsban és
Hajdú-Biharban megkezdődött a veszélyeztetett lakosság beoltása tífusz és fertőző
májgyulladás ellen. A Tiszának és mellékfolyóinak vízszintje eközben folyamatosan
emelkedik, és a szakemberek szerint csak a vízgyűjtő területeken lévő hó olvadásának
sebességétől függ, hogy a helyzet tovább romlik-e vagy sem. Ha a hó gyorsan olvad,
akkor ez minden eddiginél magasabb vízállást eredményezne a Tiszán, aminek sok
helyen katasztrofális következményei lehetnének.

A védekezés költségei néhány település egész évi költségvetését kimerítették.
A kormány a helyzet orvoslása érdekében felszólította az érintett tárcákat, hogy
forrásaikat csoportosítsák át erre a célra, de a központi költségvetés katasztrófahelyzet
esetére elkülönített részéből belvízvédelemre nem költenek. Mindenesetre
Magyarország keleti részének lakói ki lettek szolgáltatva a kormány és a biztosítók
kegyeinek.

Az eddigi felmérések szerint a lakossági kár egyedül Szabolcs megyében meghaladja a
négymilliárd forintot. A mezőgazdasági károk felmérése a falugazdász-hálózat
feladata, amit várhatóan 4-5 hét múlva, a védelmi munkák befejezése után tudnak
majd elvégezni. A biztosítótársaságok a belvíz- és a hullámtérben lévő
ingatlanok esetében az árvíz miatti károkat nem térítik meg, mivel ezek esetében a
veszteségek előre várhatóak voltak. Katona Kálmán szakminiszter, az ügyben
kinevezett kormánybiztos a TV2 híradójában elmondta, a kártalanításnál a kormány
a "segíts magadon, az állam is megsegít" elvet fogja alkalmazni, vagyis a kormány
segíteni fog a károsultakon, amennyiben azok is mindent megtesznek azért, hogy ebből a
helyzetből kikerüljenek.

Dr. Nováky Béla, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Vízgazdálkodási és
Meliorációs Tanszékének vezetője szerint a sok őszi és téli csapadék, a fagyott
talaj láttán ezen események bekövetkezését előre látni lehetett. A problémát inkább
az jelentette, hogy a belvizet elvezető csatornarendszer sehol sem volt megfelelő állapotban.
Gyakori jelenség, hogy a földeken beszántják azokat az árkokat, csatornákat, amelyek
most nagy szolgálatot tehetnének. A szakember lapunknak elmondta, hogy az elmúlt évtizedek
szárazsága megtéveszthette a lakosságot: sok ember építkezett olyan területre, ahol
jelentős kockázata volt annak, hogy egy nedvesebb évben a terület víz alá kerüljön.


A mezőgazdasági hatásokról szólva Dr. Füleky György, a GATE Talajtani és Agrokémiai
Tanszék tanszékvezetője kifejtette, hogy mivel levegő hiányában a magok rövid időn
belül "megfulladnak", így a víz alatt lévő vetések nagy része valószínűleg már
ki is pusztult, ami érezhető terménykiesést fog okozni. "Ez a kiesés – mivel
nagyrészt az őszi búzát érinti – valószínűleg még a kenyér árában is érezhető
lesz" – mondta a szakember, hozzátéve, hogy arra azért van még esély, hogy ezt a
hiányt a tavaszi vetésekkel lehet kompenzálni. Persze csak ha a talaj addigra kellően
ki tud száradni, mert máskülönben még a gépek sem tudnak rámenni a földekre, nem
is beszélve arról, hogy a vetés is hiábavaló lenne.

A tanszékvezető szerint a jelenlegi áldatlan állapot kialakulásában az is nagy
szerepet játszott, hogy takarékossági okokból a gazdák minden évben a földeknek
csak azt a felső rétegét szántják fel, ami a növényeknek szükséges, de a nagyobb
mennyiség? vizek elvezetésében szerepet játszó alsóbb rétegek "betömörödnek",
és így a víz megáll rajtuk. "Így a máskor oly hasznos víz most csapásként sújtja
az ország földjeit" – tette hozzá Füleky, aki szerint a megoldás az lenne, ha néhány
évenként a földeken mélyszántást végeznének a tulajdonosok, hogy az alsóbb rétegek
is fellazuljanak.


Egy család a Békésből



Békés megyében a belvíz által leginkább veszélyeztetett települések egyikén,
Kondoroson készítettük beszélgetésünket Horcsák Istvánnal. A környéken felgyülemlett
víz február 27-én öntötte el a Deák utca 56. szám alatt található, amúgy
igencsak takaros családi házat. Horcsák úr így emlékszik vissza arra a reggelre: "Az
ezt megelőző héten igen nagy hó esett Kondoroson, ahogy az idő melegedett, a hó
egyre jobban olvadt, ráadásul vasárnap még az eső is elkezdett esni. Mindig is baj
volt a faluban a belvízzel, így az én portám sem volt ez alól kivétel. Már amikor
építettük számoltunk rá, és erős alapot készítettem, ha ez nem lett volna, nem is
merem kimondani, hogy mi történt volna."

"Fejünkre dőlt volna a ház" – szól közbe a feleség Marika, aki az események
felidézésére még ma is elsírja magát. "Egy élet munkája ez a ház. Mindig becsületes
emberként dolgoztunk, a férjem valóságos ezermester, aki nagy gonddal szépítgette
otthonunkat."

"Szóval hétfő reggel mikor felkeltem, láttam, hogy az udvar felől lévő konyhaajtó
küszöbén lassan szivárog be a víz a lakásba. Azonnal beszaladtam a tanácshoz, és
szóltam, hogy rögtön indítsák el a szivattyút, különben úszni fog a házam. A
feleségem meg a rokonok már a fürdőszobából merték ki a vizet, mire visszaérkeztem.
Mindhiába, mert a lefolyón keresztül egyre csak jött az utánpótlás. A bajt még tetézte,
hogy a szivattyú víz alá került és leégett. Ekkor már mintegy 20 centiméter magasságban
állt a lakásban a víz. Sopánkodni nem volt időnk – mondja a házigazda –, de hát
a bajban mindig kiderül, hogy ki a barát. A bútorokat a szomszédokhoz, az állatokat
pedig a rokonokhoz menekítettük. Közben az önkormányzat szakértői megállapították,
a házat el kell hagyni, és kibéreltek számunkra itt a közelben egy üresen álló házat.
Nem volt mit tenni, a víz egyre csak nőtt, a még benn maradt bútorokat alápolcoltuk téglákkal,
hogy ne álljanak a vízben, majd éjszakára Istenre bíztuk magunkat. Reggel, mikor
kinyitottam a lakást, a vízzel együtt a parketta úszott kifelé. Délutánra azonban hála
a segítő kezeknek, le tudták szívatni a vizet a környékről.

"Alá kell falazni a házat – állapította meg a kőműves, ennek a költsége félmillió
forint. Az önkormányzat semmi segítséget nem ígért, így a testvérektől, rokonoktól
kaptam kölcsön, hogy legalább elkezdjem a munkát. Legalább

6-10 centivel meg fogjuk emelni a lábazatot, hogy soha többé ne forduljon ez elő." A
biztosító sajnos semmit nem fizet – hiába van biztosítása a Horcsák családnak. Békés
megyében a belvíz által érintett települések önkormányzatának pénze elfogyott, a
települések hitelfelvételre kényszerülnek. A Megyei Önkormányzat alapjai kimerültek,
nincs miből segítséget nyújtani. A bajbajutottak egyelőre a rokonok, barátok segítségére
számíthatnak. (Hajdú Sándor)


A bel- és árvíz problémájának tradíciója van hazánkban. A
tizenkilencedik században végrehajtott nagy folyamszabályozások előtt nem is lehetett
megkülönböztetni a kettőt egymástól, mivel töltések hiányában a vizek szabadon
mozoghattak az országban, így az árvíz és a belvíz teljesen összekeveredett.
Akkoriban az ország keleti részének huszonöt százaléka került rendszeresen víz alá.
Volt olyan időszak, amikor Debrecenből Pestre egy csónak és egy evezőlapát segítségével
is könnyedén el lehetett jutni. A szabályozások után az első nagy belvízprobléma
az 1860–70-es években jelentkezett az országban, a jelen helyzethez hasonlóan
ugyancsak egy hosszabb száraz időszak után. 1941-ben – a "legkeményebb" magyar
fasizmus beköszöntével – a belvíz ismét súlyos károkat okozott a sok téli csapadék
és a hideg nyár miatt. Ekkor 600 ezer hektárnyi föld – a mostani elöntött terület
kétszerese – került víz alá. 1960-ban szintén nehéz időszak köszöntött a Körös
és a Felső-Tisza vidékére, a Kraszna és a Szamos közére. Azóta egy hosszabb száraz
időszak következett – ami 1999-ig tartott.

Olvasson tovább: