Kereső toggle

Színház az egész világ

Újabb perpatvar a Nemzeti körül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten valóságos nyilatkozatháború dúlt az "új-régi" Nemzeti Színház
felépítése kapcsán. Az ügy még az előző kormányzat idejére nyúlik vissza,
amikor is pályázati úton három főszereplője lett a projektnek: Bán Ferenc építész,
a tervek gazdája, a lebonyolításért felelős Új Nemzeti Színházért Mérnöki Kkt.,
valamint Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, aki a leendő teátrum új
vezetője lett volna. Mint ismeretes, a kormányváltás után ez a felállás megváltozott:
felfüggesztették a projektet, majd úgy döntöttek, hogy más helyszínen és más módszerekkel
valósítják meg a beruházást.



Schwajda György miniszteri biztos. Gyorsítana    Fotó: V.
Sz.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az Új Nemzeti Színház Megvalósítási
Irodára (Új Nemzeti Kht.) ruházta át a Nemzeti felépítését. Az iroda élén
Schwajda György miniszteri biztos áll, aki e hét hétfőjén bejelentette, hogy az új
Nemzeti Színház tervezőit pályáztatás nélkül választják ki.

Egri Gábor, az Új Nemzeti Kht. munkatársa elmondta lapunknak, hogy a minisztérium tevékenységi
körébe nem tartozik bele az építtetés, ezért kötelessége lenne pályázatot kiírni,
ahogyan ezt korábban is, az előző ciklus idején megtette. ,,A mi irodánk azonban egy
közhasznú társaság a minisztérium felügyelete alatt, amelynek nem kell pályázatot
kiírnia, hanem egyszerűen megbízásokat ad különböző szakembereknek vagy vállalatoknak"
– magyarázta. Az irodán belül négy aliroda jött létre, ezek közül a mérnöki
iroda vezetője Siklós Mária, aki az építészcsapat élén áll. Schwajda úr választása
elsősorban tapasztaltsága miatt esett az építésznőre, aki már 13 színházat felújított,
sőt a szolnokit ő tervezte. Mint megtudtuk az Iroda vezetőjével már dolgoztak együtt
a szolnoki színház építése kapcsán, aki egyébként saját házát is vele
terveztette.

A kamaráknak törvényadta kötelezettségük, hogy a kinevezések törvényi tisztaságát
megköveteljék – nyilatkozta Sylvester Ádám azzal kapcsolatban, hogy a vezető építész
személyét nem pályázat útján választották, hanem kijelölték (az 1997. évi
LXXVII. törvény 32. paragrafusa értelmében minden állami pénzből finanszírozott építkezésre
pályázatot kell kiírni). Az ilyen eljárásban közreműködő építész felelős tettéért,
és a kamara által felelősségre vonható, ennek pedig a legdurvább következménye a
kamarából történő kizárás – tette hozzá.

Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára
kedden levélben kérte Callmeyer Ferencet, a Magyar Építészkamara elnökét, hogy a
testület írásban fogalmazza meg a Nemzeti Színház felépítésével kapcsolatos törvényességi
aggályait. A színház a korábbi tervek szerint az Erzsébet téren épült volna fel.
Az új helyszínről folyó tárcaközi egyeztetésről szólva Várhegyi Attila államtitkár
a távirati irodának kijelentette: a múlt év október 28-án világos és végleges döntést
hozott a kormány, amikor a Városligetben a Felvonulási teret jelölte meg az új
Nemzeti Színház helyéül.

A terület "jogosítványaival" kétszeresen is a főváros rendelkezik, mivel az általános
rendezési terv szerint a Felvonulási tér zöldövezet, másrészt a tulajdonjoga
Budapesté – kontrázott Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. A Nemzetivel
kapcsolatos projekt lebonyolításának minden tekintetben meg kell felelnie a törvényeknek
és a fővárosi rendeleteknek– mondta és egyben azt is jelezte, hogy az Erzsébet téri
építkezés folytatására ígért bankgarancia feltétele annak, hogy a városligeti
helyszínről tárgyaljanak.

Dr. Kocsis Júlia, az Új Nemzeti Színházért Mérnöki Kkt. (az előző kormányzat
idején a projekt lebonyolításáért felelős cég) egyik vezetője szerint az Erzsébet
téri "gödör" eddig 2 milliárd forintba került, és ki tudja, még mennyire lesz
szükség a közterületi funkció visszaállításához. Mint azt a Heteknek elmondta, az
új felállással nemcsak egy 189 milliós szerződést bontott fel a kormány, hanem a
magyar építésztársadalmat is megalázta. 1997 áprilisában 70 építészcsapat
szakmai tudását és nem utolsósorban 1,5–2 milliós önköltségi befektetését tömörítette
magába a pályázati anyag. Közülük nyerte el a lehetőséget Bán Ferenc építész.
Mindezt gyakorlatilag semmibe vették azzal, hogy pályázati kiírás helyett kinevezéssel
választottak új építészt.

"Még egy vidéki kisvárosban is ügyelnek arra, hogy a beruházások tervezése legalább
demokratikusnak tűnjék, ezért szinte íratlan szabály az, hogy a jelentős építkezéseket
pályáztatják. Ezzel igyekeznek ugyanis elkerülni a korrupció, illetve a polgárokat
irritáló klientúrarendszer-jelenségnek a látszatát. A Nemzetit tervezni pedig
szakmai dicsőség minden magára adó tervezőnek. Ezért furcsa, hogy a \'tiszta kezeket\'
és klientúramentes társadalmat ígérő Fidesz-éra alatt ilyen pikírt módon hágják
át az etikai szokásokat"– mondta egy neve elhallgatását kérő vezető tervezőmérnök.


Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, az új Nemzeti volt igazgatója,
a Színház cím? lapban terjedelmes interjúban elmondta, hogy terveik szerint az
1999/2000. évadban a Nemzeti egy évig a Várszínházban működött volna, és ezalatt
készültek volna elő az Erzsébet téri átköltözésre. Ha az alapkőletétel nem 1998
márciusában történik, hanem mondjuk 1997 szeptemberében, akkor már nem lehetett
volna leállítani az építkezést. 1998 júliusában találkozott Várhegyi Attila
politikai államtitkárral, aki biztosította arról, hogy a Fidesz-kormány őt tekinti a
Nemzeti igazgatójának, és fel fogják építeni a színházat. "Persze azt nem
mondta, hogy időközben már egy másik helyszínről és épületről van szó" –
jegyezte meg Bálint András. A kormány képviselői megbízták az Égisz Senior nev? céget
a projekt átvizsgálásával, akik azt javasolták, hogy az átadás határideje tolódjon
ki egy évvel. A vizsgálat után Orbán Viktornak három kérése volt: 2 milliárddal
olcsóbb legyen, 2001. augusztus 1-jén adják át, és tervezzenek nagyobb nézőteret.
Augusztus végére eleget tettek a három kérésnek, de Várhegyi Attila szeptember 30-i
keltezés? leveléig semmilyen lépés nem történt a kormány részéről. A levélben
megköszönték az igazgató eddigi tanácsait, segítségét, és kérték, hogy a jövőben
új feladatára koncentráljon. Mindezek után október 8-án Várhegyi Attila a Művész
presszóban úgy tájékoztatta a színigazgatókat, hogy a kormány Bán Ferenc tervei
alapján építi fel a Nemzetit, amely Bálint András igazgatásával fog működni, és
2001. augusztus

1-jén nyitja meg kapuit. Ezen a találkozón történt az is, hogy Schwajda György óvatosságra
intette a jelenlevőket, mondván: úgyis az lesz, amit Orbán Viktor akar, hiszen ő itt
a miniszterelnök.

Olvasson tovább: