Kereső toggle

Trónok harca

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Joseph „Sepp” Blatter három évvel a második világháború kitörése előtt, 1936. március 10-én született a svájci Visp városában. Harci szenvedélyét, kedvét máig azzal magyarázza, hogy két hónappal előbb érkezett, mint várták, mégis életben maradt. A nehéz családi körülmények ellenére apja ragaszkodott a továbbtanulásához, így Sepp Lausanne-ben folytatta tanulmányait, ahol közgazdaság és üzleti adminisztráció szakon végzett. Amíg az egyetemi padot koptatta, valamiből meg kellett élnie, ezért esküvőkön kezdett el énekelni.

Közben ismerkedési fázisba került a futballal is, első csukáját első fizetéséből vette, amit cipőtisztításért kapott. A profi szerződés kapujában apja nyomására visszatáncolt, de a focitól nem szakadt el végleg, húszévesen a Panathlon – sportmenedzsereket tömörítő szervezet – tagja lett. Próbálkozott a sportújságírással, szerencsét próbált a Svájci Jégkorongszövetségnél, volt futballcsapat elnökségi tagja, majd 1975-ben a Longines óragyártó cég osztályvezetőjévé lépett elő.

Ezek után indult be sportvezetői pályája, aktívan vette ki részét például a ’72-es Los Angeles-i és a ’76-os montreali olimpiák szervezéséből, majd a FIFA-hoz került az akkori Adidas-főnök, Horst Dassler hathatós segítségével. Rátermettségének és agilitásának köszönhetően gyorsan emelkedett felfelé, amiben nagy szerepe volt nyelvtudásának is. Angolul, németül, spanyolul, franciául és olaszul is meg tudta magát értetni, így nem volt meglepő, hogy előbb főtitkár, majd elnök lett, ezalatt pedig bekerült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökségébe is.

Blatter 1998-ban csapott össze a FIFA elnöki székéért Lennart Johanssonnal, aki azt ígérte, hogy ha megválasztják, átvilágíttatja az egész szervezetet. Ebből nem lett semmi, ugyanis Sepp nyert – bár a győzelem tisztaságát illetően merültek fel kétségek. Állítólag egy közel-keleti sportvezető húsz darab 50 ezer dolláros csomagot osztott ki azon voksolók közt, akik Blatterre szavaztak. Az egyre gyarapodó pénzügyi vádak árnyékában még nagyobbat szólt Blatter 2002-es újraválasztása. Michel Zen-Ruffinen korábbi főtitkár 21 oldalas dokumentumot hozott nyilvánosságra, amiben részletesen taglalta a szabálytalanságokat, egy afrikai futballvezető pedig azt nyilatkozta: őt és 18 társát 100-100 ezer dollárral próbálták megvesztegetni. A súlyos vádakra tekintettel Blatter ellen belső vizsgálat indult, amely nem hozott eredményt, Zen-Ruffinent ugyanakkor eltávolították a FIFA-tól.

A korrupciós vádak sorának azonban nem szakadt vége. A 2022-es világbajnokságra több ország is pályázott, és mindenki döbbenetére Katar nyerte el a rendezés jogát. Nem sokkal később kiderült, hogy a katariak 5 millió dollár kenőpénzért és „szavazatért szavazatot” elv alapján jutottak a győzelemhez. Több futballnagyhatalom is bojkottra szólított fel, s közben a szponzorok is elkezdtek kihátrálni a FIFA mögül. Két belső vizsgálat is indult a szövetség berkein belül, ám egymásnak ellentmondó eredmények születtek. Mintha egy rossz vicc lett volna, amin senki nem nevetett. Blatter közben maradt a helyén, bár aggodalomra adhatott okot számára, hogy korábbi embere, Chuck Blazer két évig dolgozott a FIFA-ban úgy, hogy közben az FBI informátora is volt.

Mégis, hogy élhet túl mindent Sepp Blatter, és hogy jöhet ki győztesen egy vesztesnek látszó csatából? Egy 2011-es interjúban az egyik FIFA-tisztviselő azt nyilatkozta, hogy ez az egész nem a pénzről szól. „Amit ő [Blatter] keres, az az elismerés. Egyáltalán nem bánja, ha kritizálják, mert addig is a figyelem középpontjában van. Számára a legrosszabb dolog, ha ignorálják.”

A futball berkein belül lejátszott hosszú háborúk mellett Blatter magánélete sem volt mindig felhőtlen. Első feleségétől pár év után elvált, még mielőtt karrierje beindult volna. Ahogy haladt előre a korban, a jóval fiatalabb hölgyek kerültek figyelmének középpontjába, akik nem tudtak ellenállni a csillogásnak és a luxusnak. Második feleségétől 10 év után vált el, aztán lánya barátnőjére – Ilona Boguskára – vetett szemet, aki 30 évvel volt fiatalabb nála. Hét évig voltak együtt, ám akkor képbe került lánya egy másik barátnője, akit később feleségül is vett. Akkor már a FIFA elnöke volt, s kérte II. János Pál pápát, hogy adjon speciális engedélyt templomi esküvőjükre, de őszentsége nemet mondott. A kapcsolat egy idő után felbomlott, Blatter pedig visszatért Ilonához, akivel 2009-ben szakított.

Egyébiránt a 2011-es FIFA-választás sem volt izgalmaktól mentes, ám az éles verseny utolsó pillanataiban több jelölt is váratlanul visszalépett, így egyedüli indulóként újfent Blatter örülhetett, aki már akkor kijelentette, hogy 2015-ben nem fog indulni. Csalódniuk kellett azoknak, akik hittek neki: tavaly óta tudjuk, hogy mégis harcba szállt az elnöki székért, amiért egyébiránt Ali Bin al-Husszein jordán herceg, Luís Figo és Michael van Praag, a holland szövetség elnöke is versenyez. Figo mellett tette le voksát David Beckham, aki – miután kiderült, hogy Katar rendezi a 2022-es vb-t – sokat sejtetően azt nyilatkozta: „valami nem stimmel a rendszerrel”. Ali Bin al-Husszein herceg pedig nyíltan bírálta a FIFA-t a vele készült interjúban: „A múltban, ha valaki kiállt a saját elvei mellett, biztos megbüntették érte. Abban bízom, hogy ezúttal sportszerűen zajlanak az események.”

Blatter egyedi stílusára jellemző, hogy tavaly hat és fél milliárd forintért filmet forgattatott a FIFA-ról, amely azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Seppet alakító Tim Roth így kiáltott fel, amikor kézhez kapta a forgatókönyvet: „Hol van ebből a korrupció? Hol az összes hátba szúrás, a simlis megállapodások?”

Kíváncsian várjuk hát május 29-ét, mikor is Zürichben kiderül, ki ül fel a FIFA trónjára.

Olvasson tovább: