Kereső toggle

Tavaszi séta a vácrátóti arborétumban

Vácrátóti Botanikus Kert

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sokan nem is tudják, hogy Vácrátóton, a közel 1800 fős lakossággal rendelkező kis településen található hazánk egyik leggazdagabb és legváltozatosabb Nemzeti Botanikus Kertje. A kiemelkedő növénygyűjteményt figyelembe véve nem csodálkozhatunk azon, hogy itt van a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (MTA ÖBKI). A kert változatosságát és romantikus hangulatát megtapasztalva pedig az sem meglepő, hogy több filmrendező is felfigyelt már rá. De mit is tartogat számunkra a madárdalban gazdag, fűszeres illatú és nemzetközi hírű botanikus kert, amely évente mintegy százezer látogatót vonz?

A Pest megyei kertet még 1871-ben Vigyázó Sándor vásárolta meg, aki a legjobb hazai kerttervezővel, Jámbor Vilmossal átalakítatta a kor stílusának megfelelően romantikus angol kertté. A második világháború alatt, az ország többi kastélykertjéhez hasonlóan, a vácrátóti is szinte teljesen elpusztult. A háborút követően a kert a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, ahol 1952-ben megalakult a MTA Botanikai Kutatóintézete. Végül kilenc év után, a sikeres helyreállítását követően megnyitotta kapuit.

A 27 hektáros kertben történő tájékozódást az előre kialakított tanösvények segítik, amelyek segítségével egy tartalmas séta keretében végiglátogathatjuk az arborétum valamennyi látnivalóját. A bejárattól nem messze található az egykori tulajdonos kastélya, amely ma az MTA Kutatóintézetének központi épülete. Itt dolgozott egykoron a magyar vegetációkutatás kiemelkedő alakja, Zólyomi Bálint (1908–1997), valamint ez az épület ad helyet az évről évre megrendezésre kerülő nyári klasszikus hangversenyeknek is.

Az arborétumot átszelő Sződ-Rákos-patak vizét felhasználva egy összefüggő tórendszert alakítottak ki, amely három nagyobb tóból áll. Az úgynevezett Nagy-tóban található két félszigetről csodás kilátás nyílik a kert nyitottabb részeire, valamint a tó felszínén megfigyelhető kacsa-piruettekre. Az Iker-tavak egyik kihagyhatatlan lakója a mocsári ciprus, melynek jellegzetességét a földből kiágaskodó légzőgyökerek adják. Továbbá a tavak mellett található az 1904-ben épült, gótikus stílust utánzó műrom is, amely historikus érzetet kelt az odalátogatókban. A Sziklás-tó a kert legkisebb, de annál érdekesebb tava. A tó déli részén található félszigetre egy kis sziklaalagúton keresztül jutunk el. A tavat megkerülve lehetőségünk nyílik a magasból is megszemlélnünk a természetet, ugyanis a kert építői egy kisebb dombot formáltak.

A romantikus hangulat fokozása érdekében a patakon 1890-ben kialakítottak egy vízimalmot, amely mára az arborétum egyik ikonikus darabjává vált. 1943-ban itt forgatták a Zenélő malom című filmet, amely elnevezés azóta átragadt a filmben is látható épületre (viszont fontos megjegyezni, hogy ez az elnevezés csak egy fantázianév, ugyanis sok társához hasonlóan ez a malom sem rendelkezik művészi elhivatottsággal). Ha már a filmeknél tartunk: nem véletlen, hogy több magyar filmben is találkozhatunk hazánk legjelentősebb botanikus kertjével, mint például a Csontváry, Abigél, a Palacsintás király, de A Pál utcai fiúk és az Egri csillagok megfilmesített változatának egyes helyszíneit is az arborétum adta.

A malom szomszédságában több üvegház is helyet kap, ahol a kaktuszok mellett számtalan pálma és trópusi növény tölti kellemesen klimatizált mindennapjait. Itt helyezkedik el továbbá a sziklakerti gyűjtemény, ahol több helyütt is virágzik a 2011-ben az „Év vadvirágának” választott növény. Eme erősen fogyatkozó, bár még mindig elterjedt állománnyal rendelkező növényt régen a népi gyógyászatban használták, viszont ennek ellenére fogyasztása nem ajánlott, ugyanis mérgező volta miatt káros hatással lehet mind az egészségünkre, mind a pénztárcánkra, mivel természetvédelmi értéke tízezer forint.

A kert bejáratához közel található az arborétum növényrendszertani gyűjteménye. A gyűjteményt 1954-ben alakították ki egy almáskert helyén. Mára több mint házomezer növényfaj található itt, aminek összetétele folyamatosan változik. A félkörívben kialakított ágyások áttekinthetőségét a középen kialakított mesterséges domb teszi egyszerűvé és nagyszerűvé. A kialakítás tudatosságát mutatja az is, hogy a félköríven oldalirányban haladva megfigyelhetjük a különböző családok rokonsági viszonyait. A közel ötven évvel ezelőtt kialakított parcellás gyűjtemény a mai napig ugyanabban a formában látható, mint amikor létrehozták.

Így utunkat – melyet akár egész naposra is tervezhetünk itt – a színpompás növénykertben végigkíséri a több ezer növényfaj és kilencven magasabb rendű állatfaj.

 

Fontos tudnivalók

Belépőjegy a főbejáratnál váltható, ahol kertismertető füzetet, sétaútvonaltervet és képeslapokat is lehet vásárolni. Az arborétum akadálymentes, így kerekesszékkel is látogatható, kerékpárral viszont nem! Kutyát sem lehet bevinni a botanikus kertbe. (Belépőjegyárak április 1-től október 31-ig: felnőtt: 900 Ft/fő, gyermek: 450 Ft/fő; míg november 1-től március 31-ig: felnőtt: 800 Ft/fő, gyermek: 390 Ft/fő; de különböző kedvezményeket is adnak: csoportos, nagycsaládos stb.).

Olvasson tovább: