Kereső toggle

A Bee Gees-legenda

Robin Gibb is elment

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Robin Gibb a Bee Gees egyik alapítójaként a poptörténelem talán legtermékenyebb dalgyárának főmunkatársa volt. Több mint 1000 dal fűződik a Gibb testvérek nevéhez, köztük Grammy-díjas slágerek, filmzenék. A diszkózene értelmezhetetlen nélkülük, egy korszak emblematikus zenészei voltak. A zenészcsalád életében mégis több volt a látszat, mint a valóság. Robin a betegséggel folytatott hosszú küzdelem után, 62 évesen hunyt el.

Robin Hugh Gibb 1949-ben, Douglasben látta meg a napvilágot, Man szigetén, amely egy apró, de annál jelentősebb földdarab Írország és Anglia között, mely jelenleg adóparadicsomként üzemel. Hugh és Barbara Gibbnek négy gyermeke született: a legidősebb Barry, a Bee Gees későbbi frontembere - lágy loknijairól és falzettjéről még a fiatalabbaknak is ismerős kell, hogy legyen. Barry után az ikrek következtek: Maurice és Robin. Ők hárman alkották a Bee Geest: Maurice volt a hangszerelés fő felelőse, de Robin - bár a legszégyenlősebb tagnak tűnt hármójuk közül - sze­repe is alapvető volt a trióban. Legkisebb öccsük, Andy kimaradt a zenekarból, és később sem tudta feldolgozni bátyjai ihetetlen sikerét. Gyermekéveiket a nagyobb fiúk Manchesterben töltötték, meglehetős szegénységben. Mivel fürdőszobájuk nem volt, Robin úgy emlékszik, hogy édesanyjuk, Barbara a konyhában mosdatta a fiúkat, takarékosságból a mosogatásból maradt vízzel - vagy éppen fordítva.

A család Andy születése után, 1958-ban Ausztráliába, Brisbane-be költözött, itt indult útjára a három idősebb fiú karrierje, akik eleinte csak saját szórakoztatásukra énekeltek több szólamban, majd lokálokban, tévéshow-ban léptek fel. Nevüket egy ausztrál DJ-től kapták: ő konferálta be a rádióban leadott dalukat „B. G's" néven (ami lehetett Barry Gibb monogramja, a Brothers Gibb rövidítése, a DJ saját nevének kezdőbetűi is, vagy akár - a Beatles-dalokra emlékeztető hangzásvilág miatt - a „Beatles Group" rövidítés is). Nagyobb sikereket azonban az után értek el, hogy 1967-ben visszaköltöztek Angliába, és találkoztak Robert Stigwood producerrel. Az ő szárnyai alatt születtek az első dalok, albumok: beatleses hangzással, mesébe illő üzenetekkel. Robin érzelmes, lírai hangja jól illett a New York-i bányaszerencsétlenség 1941 című dalhoz, de gyorsan szögezzük le, hogy az említett évben nem (sem) volt semmiféle bányaszerencsétlenség a legnagyobb amerikai városban. Robin csupán egy bulváros húzással kitalálta a megdöbbentő dalcímet, hogy adjon egy kis súlyt az üzenetnek.

Fivérek és riválisok

Robin főként a melankolikusabb, líraibb hangvételű dalokat jegyzi, így az I Started A Joke (Elkezdtem egy viccet) címűt, amelyben a vicc az ellenkező hatást éri el, fegyverré válik, mígnem végül megöli a mesélőjét, valamint a Massachussetts című balladát, amely a keleti parti állam utáni honvágy és egy lezáródó kapcsolat iránti fájdalom elegyét zenésíti meg - valójában sikerrel, ha belegondolunk, hogy egyikük sem járt akkor még soha Massachussettsben.

A Bee Gees abban az időben alkotott, amikor még szokás volt versekhez, de legalábbis költészetbe hajló dalszövegekhez dallamos, szimfonikus zenekarra hangszerelt zenét társítani. Ha a dalok üzenete nem is tűnik feltétlenül aktuálisnak, a mai popzenéhez képest mindenképp emelkedettnek számít.

A hatvanas évek végén Robin kivált a csapatból, és szólókarriert kezdett, de sikerével nem tudta lesöpörni a továbbra is kétharmaddal bíró testvéreit. Így Robert Stigwood producerük közbenjárásával végül kiegyezett bátyjaival, és visszatért az együttesbe, bár Barryvel való rivalizálásuk nem ért véget. A hetvenes évek sikerei azonban újra egységessé tették a srácokat: ontották a slágereket, turnéztak világszerte.

A diszkókorszak a Gibb testvéreknél 1975-től kezdődött, a csapat Miamiba költözött, producert váltott, és a korábbi sikereket is felülszárnyalta. A Children of the World (A világ gyermekei) lemezük hamar arany-, majd platinalemez lett Amerikában, vezető dala, a You Should Be Dancing a diszkókorszak meghatározó száma lett. A legnagyobb sikert a Szombat esti láz című albumuk és az 1977-ben John Travolta főszereplésével készült zenés-táncos film hozta. Ez volt mellesleg az első „média­közi" sikertörténet: az album már a film előtt megjelent, és fokozta a mozi iránti várakozást, míg a film sokáig turbózta még a filmzene eladásait. Az egy évvel később készült, szintén Travolta táncos lábaira épülő Grease-szel együtt a két film egy korszak jelképeivé vált: a villogó fények alatt folyó táncos buli felszabadító erejét, valamint a promiszkuitást hirdették.

A Szombat esti láz alaptörténete - egy munkásosztálybeli, egyébként kilátástalan helyzetben élő fiú menekülése a diszkótáncba, tragédiával, bandaháborúval és némi romantikával fűszerezve - egy New York Magazine-ban megjelent cikkre épült. A cikk szerzője, a brit Nik Cohn azt a feladatot kapta szerkesztőjétől, hogy írjon a New York-i diszkós szubkultúráról, a nagyvárosban járatlan zsurnaliszta azonban inkább egy angliai ismerősének sztoriját ültette át amerikai helyszínre, így született meg Az új szombat este törzsi rítusai című írás. Cohn közel húsz évvel később ismerte el, hogy cikke fikció volt - a forgatókönyvírót azonban ez cseppet sem zavarta. A film talán máig legnagyobb slágere, a Stayin' Alive (Életben maradni) New York túlélésén, az értelmetlen létezésen töpreng.

A diszkózenei láz lecsengésével Robin és Barry szólókarrierjüket építgették, illetve más énekesek számára írtak dalokat, amelyeket azok rendre sikerre is vittek: Diana Ross, Dolly Parton, Kenny Rogers, Barbara Streisand és még számos híresség köszönheti a triónak legsikeresebb dalait. Erre az időre tehető Robin első házasságának megromlása: Molly Hullisszal kötött frigye 1980-ban bomlott fel. Két gyermekük született.

Új albummal a Bee Gees csak 1987-ben jelentkezett, és ismét a slágerlisták élére állt. Legkisebb testvérük, Andy azonban nem tudott mit kezdeni bátyjai egyértelműen elsöprő sikerével. Bizonyítási vágya önpusztító életmódba hajszolta, a gyógyszerek és az alkohol öt nappal 30 éves születésnapja után, 1988-ban a halálát okozták. Mély depressziójában csak az édesanyja volt vele, bátyjai törődését nemigen élvezhette - 1989-es albumukon azért szól róla egy dal (Wish You Were Here).

Robin 1985-ben házasodott újra, Dwina Murphy színésznőt vette el, akitől egy fia, Robin John született. Az ekkor már dúsgazdag és híres zenész nem tipikus sztárfeleséget talált: a hölgy regényírással, kézművességgel és druida misztikával foglalkozott. Családi otthonukat Oxfordshire-ben, egy 13. századból származó birtokon rendezték be, az eredetileg kápolnának használt épületet és a melléképületeket nagy gonddal alakították vissza az eredetihez közelítő, középkori stílusúra, és igyekezték felszerelni a modern technika vívmányaival. „Eleinte nem akarta a ház befogadni az újdonságot - vallotta Dwina egy interjúban -, sorra elromlottak a gépek." Később sikerült az új lakóknak a ház szellemével egységbe kerülni - a szó legszorosabb értelmében, ugyanis szerintük egy 18. században itt élt kertész szelleme rendszeresen megjelenik a nappalijukban, és szívesen látják. Miután a 25 évvel fiatalabb háztartási alkalmazottjuk életet adott Robin kislányának, a nyitott házasságukra büszke feleségnél is betelt a pohár. A kis Snow Robin és édesanyja kénytelenek voltak elköltözni a családi otthonból.

A 7 Grammy-díjat bezsebelt együttes végül 2003-ban, Maurice Gibb halálakor oszlott fel. Ezután Robin nagyjából évente egy szólóalbumot adott ki, Barryvel csak jótékonysági rendezvényeken lépett fel. Önálló koncertjei egyikén 2010-ben, Belgiumban lett rosszul először, mikor is - akár csak ikertestvérénél - komoly bélproblémákat diagnosztizáltak nála. A gyors beavatkozásnak köszönhetően felgyógyult és folytatta a turnékat. 2011-re azonban annyit romlott az állapota, hogy kénytelen volt lemondani meghívásait. Robin utolsó művét fiával írta: a Titanic Requiem az óceánjáró tragédiáját dolgozza fel szimfonikus hangszereléssel.

 

Olvasson tovább:

  • Latabár Katalin

    Akkor volt boldog, ha nevettek rajta

    A Dózsa György út 17. szám alatti hatalmas, szecessziós bérház 1911-ben épült. A boldog békeidők elegáns Goldmann-háza az épít­tetőjéről és első tulajdonosáról kapta nevét. Az öreg ház sok mindennek tanúja volt a hosszú évek során. Falán tábla hirdeti: itt lakott Latabár Kálmán.
  • Az ötletgyáros

    A német állampolgárságú, ám magyar nemzetiségű Mechwart András 1834 telén, december 6-án Schweinfurtban született szegény család gyermekeként. A népiskola befejezését követően lakatosnak tanult.
  • Most tudok igazán kibontakozni

    „Sok fiatal szeretne híres lenni. Fontos kérdés, hogy az emberben van-e istenadta tehetség, de sajnos ez nem mindig elég, küzdeni is kell az álmokért. Lényeges viszont, hogy ne csak álmodni merjünk, tegyünk is a sikerért.