„Ki lenne az, aki azok után, amit az országunk átélt, bezárná a kapukat Európa felé? Az integrációs paktum aláírása és ratifikációja csak Ukrajna első lépése az előtte álló nagy úton Európa felé.” Ezek voltak Olekszandr Turcsinov házelnök szavai az ukrán szempontból történelmi jelentőségű dokumentum szeptember 16-ai aláírása után.

Még el sem kezdődött a román elnökválasztási kampány, máris durva közhelyek röpködnek a román sajtóban. Victor Ponta miniszterelnök a népszerűsége alapján biztos befutónak számít a decemberi választáson, amit igen komolyan vesz, hiszen ezzel a győzelemmel gyakorlatilag minden fontos poszt a baloldali tömörülés kezébe kerülne.

Felmentették az előre kitervelt emberölés vádja alól Oscar Pistoriust, aki tavaly Valentin-nap hajnalán lőtte le barátnőjét, Reeva Steenkam­pot. A dél-afrikai bíróság azonban megalapozottnak találta a gondat­lanságból elkövetett emberölés vádját.

„Semmi közünk a Jobbikhoz és visszautasítjuk azt, hogy választási sikerünket antiszemita és rasszista politikájuk igazolására használják fel” – nyilatkozta lapunknak a Svéd Demokraták külügyi igazgatója.

 Közös kiáltványt fogadott el szeptember 9-én a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa (CFCM) és a veszélyben lévő keleti keresztények koordinációs csoportja – a Chredo – Párizsi Felhívás néven. A felhívást több muszlim társadalmi és vallási szervezet írta alá.

Formálódik a nemzetközi koalíció az Iszlám Állammal szemben. John Kerry közel-keleti körútja során tíz arab ország csatlakozott a szövetséghez. Párizsban a héten biztonsági konferenciát tartottak az iraki helyzetről, mintegy 30 ország részvételével. Ugyanakkor az ellentábor is ráerősített. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet jemeni és észak-afrikai szárnya arra szólította fel a dzsihádistákat, hogy tegyék félre az ellentéteket, és az Iszlám Állammal együtt harcoljanak az Egyesült Államok vezette koalíció ellen.

Szabadságharc ide vagy oda, az uniós támogatások nélkül felborulna a magyar gazdaság. A miniszterelnök ezért örül a napokban aláírt új megállapodásnak, és soha nem látott összegről beszél. A korrekt összehasonlítás mást mutat.

2014 tagadhatatlanul a választások éve: tavasszal zajlott le az országgyűlési és az európai parlamenti választás, októberben pedig az önkormányzati képviselőkre voksolhatunk majd.

A parlament őszi ülésszakának kezdete egyben az önkormányzati választások kampányfinisét is jelenti. Ezt az időszakot is a kormány tematizálja, és a miniszterelnök a devizamentést tette az első helyre.

Hoffmann Rózsa szerint szigorúbban kellene ellenőrizni a HÖK-ök tevékenységét, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) pedig törvénymódosítással csökkentené befolyásukat az egyetemi döntéshozatalban. Egyesek szerint eljött a reváns ideje a 2012-es hallgatói megmozdulásokért, s a helyzetet meglovagolva a kormány nemcsak a hallgatói, hanem az egyetemi önrendelkezést is igyekszik aláásni.

A konzervatív életmódot legtöbbször a dogmatikus értékrendekkel, szabályokkal azonosítják, követőit maradiaknak, intoleránsnak tartják, akik szenvedélyesen ragaszkodnak a vallásukhoz. A fentiek egyike sem hangzik túl jól a mai modern társadalomban – akik viszont azt hiszik, hogy a mindezeket elutasító liberálisok biztosan boldogabbak, tévednek.

Újra toboroz a Ku-Klux-Klan az Egyesült Államokban. Úgy tűnt a „fehér fajvédő” szervezet a 21. századra lassan jelentéktelen­né zsugorodik, az elmúlt időszakban azonban több olyan esemény is történt, ami ennek az ellenkezőjére utal. Augusztus 9-én St.

Eltérő eredménnyel látott nemrég napvilágot két kutatás a közmunkások helyzetéről, melyeknek közös pontja, hogy az érintettek többsége úgy véli: nettó 50 632 forintos közmunkabérért dolgozni jobb ugyan, mint a 22 800 forintos segélyen tengődni, de ez is megalázóan kevés a megélhetéshez.