Kereső toggle

Kit tartunk antiszemitának?

Zsidóellenes kiszólások a hazai közéletben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a magyar társadalomban elvileg zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, mégsem kerül minden egyes zsidózó politikusnak a karrierjébe egy esetleges kiszólás. Cikkünkben az elmúlt évtizedek legemlékezetesebb antiszemita megnyilvánulásait gyűjtöttük össze.

Zuschlag János szocialista képviselő karrierje csúcsán követte el élete egyik legnagyobb baklövését. A Terror Háza előtt pont antifasiszta témában tartott volna sajtótájékoztatót még 2004-ben, ám a HírTV kamerája bekapcsolva maradt. A felvétel szerint a következő beszélgetés zajlott le a szocialista képviselő és Marsovszky Balázs budapesti Fibisz-elnök (Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták) között az Andrássy út 60. előtt:

Marsovszky Balázs budapesti Fibisz-elnök: Hideg van.

Zuschlag János: Igen.

Marsovszky Balázs: Gondold el egyébként, hogy ebben az időszakban milyen hideg volt szeren…, szegény embereknek.

Zuschlag János: Micsoda?!

Marsovszky Balázs: Gondold el, hogy ebben az időszakban milyen hideg volt szeren..., szegény…

Zuschlag János: Á, nekik már nem volt hideg – (nevet).

Marsovszky Balázs: Hülye!

Szávai antiszemita kijelentései miatt kénytelen volt lemondani.
Zuschlag János az eset miatt kénytelen volt lemondani parlamenti mandátumáról, pártjának prominens szereplői, többek között Szili Katalin és Hiller István pedig azonnal eltávolodtak tőle. Az ifjú politikus később a börtönt is megjárta, hiszen különböző pályázati pénzek szabálytalan felhasználása miatt elítélték.

Bár az antiszemitizmus elterjedését a közbeszédben korábban a Jobbik 2006-os felemelkedésére datálják, már a rendszerváltás utáni jobboldalon sem volt példa nélküli a szalonzsidózás. Ekkoriban elsősorban az MDF-ből kivált MIÉP-esek, Csurka István és követői kapták meg az antiszemita jelzőt, akik rendszeresen éltek a két világháború közötti antiszemita szóhasználattal, és sok esetben emeltek szót az idegen hatalmak ellen, akik irányítani próbálják a világot (erre a legsúlyosabb példa Csurka István hírhedt, 1992-es dolgozata volt, amelyet még az akkori legnagyobb kormánypárt, az MDF alelnökeként publikált).

A MIÉP rövid parlamenti jelenléte (1998–2002) idején is marginális kispárt maradt, a Jobbik azonban 2009–2010-ben elképesztő pályát futott be, és végül 800 ezer (2014-ben pedig már több mint egymillió) támogatóval jelentős parlamenti tényezővé vált. Ez azonban évekig nem hozott változást. 2012-ben óriási visszhangot váltott ki Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselő akciója, aki azt mondta a parlamentben, hogy fel kéne mérni, hány zsidó származású ember van a kormányban és az Országgyűlésben, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Szavait nemzetközi felháborodás követte, a Kossuth téren pedig több tízezren tüntettek pártállástól függetlenül. Ugyanez volt a jellemző a vidéki városokra is, ahol fideszesek és MSZP-sek, LMP-sek és KDNP-sek egyöntetűen elítélték a politikus szavait. Gyöngyösinek azonban mégsem kellett lemondania, sőt, jelenleg ő a Jobbik elnökhelyettese és frakcióvezetője. Karácsony Gergely, a Párbeszéd főpolgármester-jelöltje pedig épp a minap védte meg a HírTV-ben Gyöngyösit mondván, hogy Gyöngyösi azt valójában nem is úgy gondolta. Érdekes az is, hogy Gyöngyösi Márton jelenleg azzal védekezik, hogy a felszólalást Vona Gábor találta ki, ő csak végrehajtotta a kérést.

Zuschlag János parlamenti mandátumát egy bekapcsolt mikrofon miatt vesztette el.

2014-ben a Jobbik országgyűlési képviselője, Kulcsár Gergely azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy beleköpött a Duna-parton található vascipők egyikébe, ami a holokauszt áldozatainak állít emléket. Akkor Mirkóczki Ádám szóvivő reagált a vádakra, de nem tagadta azt. Szerinte Kulcsár Gergely tényleg köpött, de „megbánta a tettét, amit hirtelen felindulásból követett el”. Mirkóczki szerint a Jobbik „elítéli és vállalhatatlannak tartja ezt a cselekedetét, de tekintettel arra, hogy egy négy évvel ezelőtti magánlevelezésről van szó, amit a képviselő meg is bánt, a magunk részéről lezártnak is tekintjük az ügyet”.

Szávay István szintén jobbikos képviselőnek viszont le kellett mondania. Szávay a párt tavalyi (!) tisztújító kongresszusán a társai előtt azt mondta: az előző nap lezsidózott, majd megütött egy nőt egy budapesti szórakozóhelyen. A hangfelvételrészletek szerint a nő beszólt Szávaynak, hogy nácibűz van, erre a politikus lezsidózta és leütötte. A beszélgetésben aztán kampós orrú rohadéknak nevezte a nőt, akinek „elferdítette a heftijét kicsit”. A politikus megerősítette a felvétel valódiságát, de azt mondta, a beszélgetés során később világossá tette, hogy csak viccelt. Végül visszaadta a mandátumát.

Legutóbb Jakab Péter, a Jobbik országgyűlési képviselője volt az, aki bár maga is zsidó származású, élesen ellentmondásba keveredett önmagával. Egy korábbi rendezvényről előkerült felvétel tanúsága szerint ugyanis egy tiszalúci lakossági fórumon beszélt arról, hogy „ha bizonyos kiválasztott néphez tartozik az illető, akkor a miskolci Dolce Vita luxusétteremből kell számára étket szállítani, mert ott kóser módon tudnak főzni, és neki még ahhoz is joga van… nehogy már! Egy bűnözőnek joga van… majd ha megbűnhődik, akkor megint lesz joga, de addig ne legyen már joga, hogy neki kóser kaját kell hozni”. Egyelőre úgy tűnik, ő sem szándékozik lemondani.

A Jobbik ezzel párhuzamosan azzal érvel, hogy a „nácik” immáron elhagyták a pártot, és a Mi Hazánk Mozgalomhoz csatlakoztak. Ezzel szemben egy friss felmérés szerint a magyarok 43 százaléka antiszemita pártnak tartja a Jobbikot, míg a Mi Hazánk Mozgalom esetében ez az adat mindössze 8 százalék.

 

Olvasson tovább: