Kereső toggle

2011. augusztus 5-ei számunkban írták

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Keresztényüldözések
A lap első megjelenése óta előfizetőjük vagyok. Minden cikket elolvasok, szinte az első betűtől az utolsóig. Szeretnék gratulálni az eddigi munkájukhoz. Külön megköszönve A keresztény üldözések története című sorozatot. Kronologikusan, izgalmasan, színesen összeszedve ez a téma számomra lenyűgöző. Izgalmasabb, mint sok világhírű kalandregény. Magamtól nem szedtem volna össze a töredékét sem annak a sok információnak, amit a cikkekben olvasok, pedig mindig is érdekelt. Köszönöm, hogy felvállalták a megjelentetését, további sikeres munkát kívánok.
Specht Vali

Columbo már csak filmen látható
Falk az amerikai független film koronázatlan királyának, John Cassavetesnek is több filmjében főszerepet játszott, így például a Férjek-ben és az Egy hatás alatt álló nő című remekművekben (ez utóbbiban Gina Rowlands, az amerikai film nagyasszonnya méltó partnereként), melyekkel szakmai berkekben vitathatatlanul bizonyította, hogy nemcsak a szórakoztató filmiparnak az emblematikus alakja, de a filmművészetnek is súlyos személyisége. Életművének ez a vonulata a szélesebb nézőközönség előtt a mai világban már kevésbé ismert, noha Falk ezekre volt a legbüszkébb. Wenders pont a Cassavetes iránti hódolatának jeleként bízta rá a Berlin fölött az égnek az egyik nyúlfarknyi edizódszerepét, mely film kultikus jellege mellett is erősen vitatható, giccses alkotás.
Üdvözlettel: MJ
Debrecen

Glutamátka
Valóban számos tudományos közlemény olvasható az ízfokozóként használt vegyület káros hatásairól. Ugyanakkor a tudományos világ regisztrált folyóiratainak weboldalán található több mint 6000, a nátrium-glutamát hatásával foglalkozó cikk közül számtalan cáfolja vagy legalábbis eltúlzottnak tartja a negatív hatásokról beszámoló közleményeket. Ez arra utal, hogy a vita erről korántsem záródott le, ezért úgy gondolom, hogy megalapozatlan lenne néhány – mint fent említettem – mások által megkérdőjelezett eredményeket produkáló állatkísérlet alapján nátrium-glutamát-„fóbiássá” válni.
Az unami (nátrium-glutamát, MSG) valóban tradicionális távol-keleti ízesítő, de talán meglepő, hogy egy, az ókori Rómában fogyasztott fermentált halszósz is sok MSG-t tartalmazott. Emellett az MSG és más „unami ízű” anyagok nagy mennyiségben vannak jelen érett paradicsomban, gombában, spenótban, halakban és fermentált vagy érlelt termékekben (mint pl. húsokban, sajtban stb.). Az unami az édes, sós, savanyú és keserű ízek mellett valóban az ötödik, ugyanis a nyelv ízlelőbimbóiban a négy alapíz mellett unamit érzékelő szerkezetek, úgynevezett receptorok is vannak. Téves a cikkben olvasható megfogalmazás, miszerint az MSG-nek „önmagában íze nincs, hanem az ízlelőbimbókat stimulálva becsapja az agy ezért felelős részét, illúziót keltve benne”. Hiszen a cukor vagy a konyhasó is a nyálban oldódva és a nekik megfelelő receptorokhoz kötődve stimulálják az ízlelőbimbókat, melyek az ízérzékelésért felelős agypályák révén a megfelelő agykérgi központba eljutva azt az érzést keltik bennünk, hogy édeset vagy sósat ettünk. Nos, alapvetően az MSG sem csinál mást.
Az MSG egyébként a szervezetünk fehérjéit felépítő aminosavak egyikének, a glutaminsavnak nátriumot kötő módosult formája.
A glutamát pedig a glutaminsav ionos formájának neve, amely amellett, hogy a fehérjék alkotórésze, az idegrendszer normális működésért felelős egyik, az idegsejtek által termelt és „használt” vegyület. Természetes eredetű fehérjetartalmú táplálék elfogyasztásakor a bélből nagy mennyiségű glutamát kerül a vérbe, melyet a szervezet a fehérjék felépítésére használ. Az agyba nagyon kis mennyiség jut be, ugyanis az agy és a vér között egy védelmi szerkezet, az úgynevezett vér-agy gát tartja távol az idegsejtektől a vérben keringő vegyületeket, köztük az MSG-t is. Csecsemőkben a vér-agy gát a születést követő hatodik hét után fejlettnek és átjárhatatlannak tekinthető. A szoptatás során, minthogy az anyatejbe az MSG nem választódik ki, nincs hatással a babára. A várandós anya által elfogyasztott MSG-tartalmú termék pedig azért nem veszélyes a születendő gyermekre, mert gyakorlatilag nem kerül az anya véréből a méhlepényen át a magzat vérébe.
Tény, hogy a túlzott MSG-t tartalmazó ételek fogyasztása és az elhízás között van kapcsolat, de nem azért, mert „beindítja az inzulintermelést és a zsírraktározási folyamatokat”, hiszen az inzulin termelése és fenti hatása a vércukorszint emelkedése, azaz a magas szénhidrát tartalmú táplálék elfogyasztása miatt jön létre. Az elhízás oka inkább az ízfokozó miatt ízletesebbnek érzett étel nagyobb mennyiségű fogyasztása.
Dr. Ábrahám Hajnalka
kutatóorvos

Elmaradt a kármegosztás
Hamis az az állítás, hogy a magyar állam adósságát az előrehozott jóléti állam okozta. A kádári időkben a rossz szervezés miatt a magyar gazdaság termelékenysége fele volt a Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban lévő termelékenységnek, de a mi fizetésünk nyolcada volt az ottani fizetéseknek. Vagyis negyed részét kaptuk annak, ami megilletett volna. Ugyanakkor sok volt az ingyen végzett, úgynevezett társadalmi munka. Például a mezőgazdasági termelés nagy részét a háztáji gazdaságokban folytatták a nyugdíjas nagyszülők és a család gyermekei, akik ezért fizetést nem kaptak. Faluhelyen a házépítést sok esetben a szomszédok kalákában, azaz ingyen segítették. Vagyis tévedés azt hinni, hogy ingyen kaptunk bármit is. Mindenért keményen megdolgoztunk.
Továbbmegyek. Nem tudom, hogy a többi eladósodott országok népe hogyan dolgozott. De 2000 júniusában jártam Krétán, és ott azt tapasztaltam, hogy a görögök keményen dolgoztak, és nem fogyasztottak túl sokat. Mivel nem szállodában laktam, jártam a helyi ABC áruházban. Láttam az árukínálatot. Például nem láttam a boltban más gyümölcsöt, csak elszáradt narancsot. Nagy foga volt annak az egy kiló magyar meggynek, amit itthonról vittem. Bosszantónak találtam, hogy miért nem tesznek fel a turistákat szállító repülőgépekre néhány rekesz meggyet, amelyet így jó áron el lehetett volna adni.
Szerintem a bankok túl nagy nyereségvágya okozta a bajt. Nem a zsarolással megszorító intézkedésekre kényszerített kormányok, hanem a bankok ellen kellene a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező magyar civil szervezeteknek nemzetközi összefogással fellépniük, és tisztességes törlesztő részleteket kellene kiharcolniuk.
Nem tisztességes eljárás, hogy ha a forint inflációja miatt 40 százalékkal csökken a forint értéke, akkor a törlesztőrészlet sokszorosára nő. Legfeljebb 45-50 százalékos emelést tartok elfogadhatónak. A jelen megoldás tönkreteszi a gazdaságot, mert hitel nélkül nem lehet beruházni, de ekkora többletet viszont egyetlen gazdaság nem tud kigazdálkodni. Ha pedig az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok gazdasága tönkremegy, akkor a bankok is tönkremennek. Ezt kellene elfogadtatni a bankok vezetőivel. Ebben értek egyet Róna Péter professzor úrral.
Dr. Freud Gézáné
aranydiplomás fizikus és elektromérnök

Melódráma
Nekem a „munka világára” – amelyet a miniszterelnök úr gyakran emleget – személyes rálátásom van mint munkavállaló. Egy Győr-Moson-Sopron megyei multinacionális cégnél dolgozom. Már egy évtizede létezik nálunk kollektív szerződés, amelyet többször módosítottak. A vállalat a 2008-ban kezdődő gazdasági válságot jól reagálta le, és átcsoportosítással, tulajdonképpen a munkaerő tartalékolásával, átképzéssel megoldotta, hogy nem kellett munkatársakat elbocsátania. Legfőképpen azt értékeltem, hogy ezt megfelelően egy dolgozói fórumon kommunikálta a vállalatvezetés. Ezt az intézkedést nem az állam generálta, hanem a piac. Ugyanígy a hétvégi munkavégzés szabályait, a pihenőidővel kifizethető túlóra szabályozását is a kollektív szerződés szerint alakították ki. A magyar emberek többsége igenis akar és szeret is dolgozni, és legfőképpen értékeli is a munkahelyét, munkaadóját. Csapos Noémi megállapításával szemben én nagyon sok, a környezetemben élő munkavállalót ismerek, akik hajlandók voltak úgymond „lejjebb adni” az igényekből, és elhelyezkedtek alacsonyabb fizetésért különböző munkahelyeken. Ahonnan azután felvételt nyertek magasabb jövedelmű állásokba az én munkaadómnál.
Tamás Zsolt

Olvasson tovább: