Vízelválasztó
Balog Zoltán Prohászka védelmében tett megjegyzéséhez a következő hozzászólásom lenne:
Prohászka Ottokár, a katolikus megújulás hirdetője, sokoldalú személyiség volt, de antiszemitizmusa nem történészek közötti vita tárgya, mint Balog Zoltán véli, hanem olyan tény, melynek valóságáról minden olvasni tudó ember meggyőződhet. Csak be kell térnie a Várba az Országos Széchényi Könyvtár olvasótermébe, ahol megkaphatja Prohászka Ottokár Összegyűjtött műveit, melyeknek 27 kötete 1928-ban jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. Most ezekből idézek:
1. 1893-ban írja Prohászka a Magyar Sion-ban: „A zsidóság azért rákfene a keresztény Nyugat testén, mert az üzleti életben nem ismer határt.” (Prohászka: 22. kötet, 4. oldal)
2. A liberalizmus gazdasági rendszerének alapja „a zsidóság erkölcstelensége”. A „zsidó liberális sajtó” pedig a keresztény társadalom tönkretételén munkálkodik. Ezért az antiszemitizmus a „keresztény erkölcs” szükséges és jogos reakciója a „zsidó erkölccsel” és a „zsidó üzleti szellemmel” szemben. (Prohászka: 22. kötet, 5–12. oldal)
3. Veszélyes „a zsidók titkos honfoglalása”. A zsidók intelligenciája nagyobb, „faji ellenálló képességük” erősebb, mint a magyaroké. Ezért lesznek a magyarok egyre szegényebbek, a zsidók viszont egyre gazdagabbak. (Prohászka: 21. kötet, 183. oldal)
4. 1918 szeptemberében Prohászka püspök arról ír, hogy célja „Magyarország elzsidósodásának” megakadályozása. „Nem akarom a zsidókat gettóba zárni, de azt sem akarom, hogy szellemi életünket a gettó szelleme hassa át.” Prohászka szerint a zsidók asszimilációjának egyetlen lehetősége egy keresztény vallásközösséghez való csatlakozásuk lenne. „Az én antiszemitizmusom nem gyűlöletet akar kelteni, hanem a nemzet szellemi felemelkedését akarja szolgálni.” (Prohászka: 22. kötet, 190–193. oldal)
5. Prohászka az első világháború utáni években is küzdött a „zsidó térfoglalás” ellen: „A mi problémánk nem az, hogy a földbirtokos nemesség tönkrement, hanem az, hogy helyét nem a parasztságból felemelkedő középréteg foglalta el, hanem a zsidóság, melyet jelentős gazdasági tehetsége, mozgékony intelligenciája és nagy szorgalma hozzásegítette életképtelen nemzetünk visszaszorításához… A mi antiszemitizmusunk ezért faji önvédelem… A zsidóság szelleme áthatja és meghamisítja a magyar érzést, a magyar szellemet és a magyar kultúrát.” (Prohászka: 24. kötet, 251–254. oldal).
Ennyit Balog Zoltán református lelkész védőbeszédéhez.
Üdvözlettel:
Dr. Korbuly Dezső, München
***
Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke közölte: a 2006-os őszi események is emberi jogi hiányokat jeleznek, mint ahogy az is, hogy az emberek saját biztonságuk megvédését már nem az államtól várják. „A gárdaprobléma messze nem szélsőjobboldali probléma” – jelentette ki a Fidesz politikusa, aki szerint a jelenleginél sokkal jobb, összehangoltabb és hatékonyabb munkára van szükség az állami szervektől, hatóságoktól ahhoz, hogy az emberek azt gondolhassák: nincs szükség önbíráskodásra, gárdákra. (Szerkesztve a magyar sajtó vonatkozó híradásaiból.)
Tehát a Magyar Gárda nem a rasszizmus terméke, létrehozói is megszűnnek cigánygyűlölők lenni, ha – persze és amennyiben – az állam megvédi őket a rájuk és ingóságaikra támadó romáktól. Ám az állam olyanok kezében volt az utóbbi években, akik a polgárokat semmibe vették… Valójában ez Balog lelkész úr tétele.
Lomnici Zoltán (a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke) ugyanezen a rendezvényen kiemelte: ma még Magyarországon az emlékezés megosztott, pedig „a magyarság mártírjai azt várják tőlünk, hogy közösen emlékezzünk” a holokauszt, a málenkij robot, Recsk és 1956 áldozataira.
Ez szintén arcpirító kritikátlanság. Hiszen nem a magyarországi zsidó származású emberek rekesztették ki zsidónak nem minősíthető polgártársaikat a magyarság közös fájdalmaiból, hanem éppen az ő tragédiájuk a kitaszított – a mai napig a honi közvélekedés többségében.
Különben Elie Wiesel, a holokausztra emlékezés utazó hangja – most, hogy nálunk járt – előadásaiban egyetlen szóval se említette a „kommunizmus bűneit”. Nyilvánvaló, ez nála következetesség, mert tudatosan kerüli a náci rémtettek relativizálását. Ezért nem helyezi egy gyékényre a két fájdalom közgyászát.
Wiesel az ATV-nek adott interjújában és különböző tárgyalásai, eszmecseréi, társasági érintkezései alkalmával, higgadtan ugyan, de kritikailag megfogalmazott több mondatot is Kelet- és Közép-Európa kommunista múltjáról mint a szerves demokratizálódás hatalmas akadályáról. Erre kapta válaszul országunk mostani antiszemitizmusának elbagatellizálását, továbbá a nácizmus és a kommunista rendszerek egyenlősítését, valamint a holokauszt „egy súlycsoportba hozását” az államszocializmus okozta magyar nemzeti sérelmekkel. Először – mint jegyeztük – az országgyűlésben, majd a Polgári Magyarországért Fidesz-konferencián. Mindkétszer, rögzítsük csak, Balog Zoltántól. Attól a valakitől, aki olyan alapítvány kuratóriumi elnöke, amelynek honlapja szélsőjobboldali internetes lapot reklámoz (e pillanatban is), ahol a legundorítóbb, legacsarkodóbb, minden jó érzést nélkülöző kolumnás irományt tettek közzé Elie Wiesel látogatásának végén.
Fekete György, tanár, Budapest
Foglalkozása: Ember
A Hetek Közéleti Klub estjén olyan megrendítő élményben volt részem, amilyet talán még nem éltem át, öreg zsidó létemre életemben. Hallottam, de nem ismertem Elie Wiesel munkáit, nem ismertem hitvallását a világról, a zsidóságról, az igazi keresztényi szeretetről, élvezetes előadásmódjáról. Hálás vagyok a Hit Gyülekezetének, hogy részem lehetett ebben az intellektuális élményben. Amikor kérdésekre került a sor, jelentkeztem, de természetesnek tartom, hogy nem lehetett mindenkinek szót adni. Ezért utólag megírom azt az előadás alatt fogalmazódott gondolatomat, amit mondtam volna ennek a rendkívüli embernek.
Mi átéltük a rettenetet, életben maradtunk, és ezzel keresztülhúztuk a gyilkosok elképzelését. Maradtunk egy páran, hogy tovább vigyük a hagyományt, az évezredes kultúrát. Jól kitoltunk velük. Én itthon maradtam, megmaradtam magyar zsidónak, talán kalandvágyból, ahogy keserédesen szokták mondani. De az, hogy felemelt fejjel járok a világban, azt azoknak köszönhetem, akik megteremtették Izraelt, megvédték és életben tartják. Köszönöm neked, Elie, köszönöm, hogy a világban hirdeted azt, hogy nem másodrendű emberek vagyunk, hogy nem lehet minket letörölni, megölni a hitünket és elvenni évezredes létünket. Igazad van, nem szabad hallgatni, küzdeni, emlékezni és beszélni kell. Új erőt kaptam Tőled. Köszönöm!
Fodor Ervin, egy túlélő
***
A Hetek szerkesztői, újságírói évek óta küzdenek a kirekesztés, a fajgyűlölet és az antiszemitizmus erői ellen. Szeretném megköszönni Önöknek azt, hogy meghívták Elie Wiesel urat a Hetek Közéleti Klub antifasiszta rendezvényére. Az ATV-közvetítés során Feldmájer Péter úr, illetve Elie Wiesel úr is szót emelt a rasszizmus és a cigánygyűlölet megnyilvánulásaival szemben. Ezen az estén jó volt magyarnak lenni. Ezen az estén jó volt cigánynak lenni. Ezen az estén minden bizonnyal jó volt zsidónak lenni…
Baranyi Gábor, cigány származású magyar állampolgár
A Flores-csoport titka
A bolíviai ombudsman megállapította a Hotel Las Americas szállodában 2009. ápr. 16-án végrehajtott Rózsa Flores csoportjának tagja – Mario Tadic Astorga – ellen (aki jelenleg Tóásó Előddel együtt van közel 9 hónapja letartóztatva) eljáró hatóság eljárásáról, hogy jogellenes volt, és Mario Tadic emberi jogait többszörösen megsértették. Az ombudsman 6 pontban fogalmazta meg a bolíviai ügyészség és az eljáró hatóságnak a jogsértések orvoslásának módját. Kéri a rendőrség vezetőit, hogy vonják felelősségre az eljáró rendőröket, az eljárás során elkövetett emberi jogi jogsértések miatt, különösképpen a Mario Tadic testi épsége és a lakóhelyének sérthetetlensége miatt elkövetett jogsértések miatt. Kéri a belügyminisztert, hogy Dr. Marcelo Sosa eljáró ügyész ellen tegyék meg a megfelelő lépéseket és szankciókat, a lefolytatott eljárás szabálytalanságai miatt. Javasolja az eljáró katonák neveinek feltárását, valamint javaslatot tesz arra, hogy a nyomozás során működjenek közre az Ombudsmani Hivatallal, hogy az eljárás jogszerűsége biztosítva legyen.
Tóásó Edit
Vészkereszt
Talán értesültek róla, hogy a Pomázon, a Jobbik által felállított, és a szentendrei katolikus pap által felszentelt kettőskeresztet december 3-ára ismeretlenek elfűrészelték! Korábban már az „Otthonunk Pomáz” fórumán többen elutasítottuk a jobbikosok és magyar gárdisták retorikáját, és bizony kemény verbális csatákat vívunk ezen az oldalon velük, de persze a keresztfűrészelés, legyen az bármilyen céllal felállított, nem a mi eszközünk! Megerősített hitünkben Erdő Péter bíboros Úr is, aki kifogásolta a jobbikosok keresztjének keresztény mázba bújtatott, de politikai célzattal történő felállítását. Örültünk a Wesley János Lelkészképző Főiskola honlapján Majsai Tamás vallástörténész és Iványi Gábor lelkész Úr a jobbikos kettőskeresztről megfogalmazott bátor és határozott álláspontjának. Sajnos a minap ismét felállították a kettőskeresztet! Mi demokraták, hívők és antifasiszták komolyan vesszük Miniszterelnök Úr szavait, aki a szélsőségesek „karanténba szorítását” szorgalmazza! Úgy tűnik, hogy a politika és a törvénykezés elégtelen ezen a téren, és már régóta esedékes a civil társadalom bátor kiállása a szélsőségesek visszaszorítására!
Ráby Mátyás
