A polgármesterek, önkormányzati képviselők parlamenti jelenléte a kijáró
képviselet intézményét erősíti, amit a rendszerváltással magunk mögött hagytunk.
Érdekes lehet azon is elgondolkodni, van-e még egy olyan szakmai csoport,
amelyik oly mértékben felülreprezentált lenne az Országgyűlésben, mint éppen a
polgármesterek – mintegy 100 fő a 386-ból, 25,9 százalék –. Elhihető-e az, hogy
a jelenlegi politikai szereplőkön kívül nincs további 100 ember az országban,
akit felelős politikai feladattal meg lehetne bízni? Több mint árulkodó a
polgármester-képviselők vagy képviselő-polgármesterek duzzogása, indulatossága a
két feladatkör kettéválasztásának már csak a megpendítésekor is. Nincsenek ezek
az emberek szereptévesztésben vagy önértékelési zavarban saját magukat illetően?
Miért gondolják olyan hihetetlenül fontosnak magukat? Nem éppen arra kell a
megduplázódott funkció, hogy egyikkel a másikat lehessen takargatni, az egyikre
való hivatkozással a másikban lehessen személyes politikai előnyökhöz jutni?
fromme
2007. 11. 02. (XI/44)
