Hát? Amennyiben ez valóban így van, akkor véleményem szerint egyébként
üdvözlendő dologról van szó. Ezzel szemben szerintem csupán az a helyzet, hogy a
tiltott örömszerzés tevékenységéről állítja a lapjuk, hogy az kvázi munkavégzés.
Épp ugyanezen lapszámban a „Magyar világhír” főcím alatt olvashatunk arról, hogy
korábban Magyarország is aláírt egy egyezményt, amely tiltja a prostitúció
legalizálását. Jó pár évvel ezelőtt egy barátommal kerültünk több alkalommal
konfliktusba zsebtolvajokkal, akik őszintén fel voltak háborodva azon, hogy
„munkavégzés” közben zavarjuk őket. Mi jöhet még ezután? Pl. a móri bankrabló
befizeti az adót a zsákmány után, és mi sem történt. Vagy a likvidálandó
személyért kapott gázsi után leadózik a fejvadász, és ez már munkává is nemesíti
a tevékenységét. Feltételezem, hogy önök nem kívánnak ebbe a trendinek tűnő
sorozatba beállni, és a mondat végi igéről „csupán” egy (fontos) idézőjel maradt
le.
Üdvözlettel:
Oláh Sándor
2007. 10. 11. (XI/41)
