Nem tudom, hogy a russzofóbia az oka ennek, vagy csak egyszerűen az a tény, hogy a sztálini diktatúra alatt elkövetett bűnök miatti haragjában a Szovjetunió – elvitathatatlan – katonai érdemeit a nyugati történetírás egy része a lehető legnagyobb mértékben megpróbálja bagatellizálni. Érdekes, hogy egyes német televíziókban a Szovjetunió szerepét a fasizmus legyőzésében igen objektíven és pozitívan mutatják be.
Aki látta a 2005. május 9-i moszkvai, a fasizmus felett aratott világméretű győzelem 60. évfordulóján megtartott díszszemlét, és a könnyeket a sok meghívott nyugati szövetséges veterán katona szemében, az megbizonyosodhatott arról, hogy melyik nép szenvedte el a legnagyobb veszteséget történelme során a fasizmussal vívott élet-halál harcban. Ebben cseppet sem akarom kisebbíteni a többi nép érdemeit sem, és a kisszámú német belső ellenállás érdemeit sem. A harcban, mint a fasizmus legádázabb ellenségei, a kommunisták is részt vettek. Az, hogy a "kommunizmus" címszó alatt utána mi történt, az már egy másik történet.
Ez a fajta szemlélet vezet oda, hogy mindjobban erőre kap a fasizmus, kezdetben álcázva, de ezt már egyszer átéltük. Úgy látszik, az emberiség igen könnyen felejt.
Tisztelettel:
Jeschitz Antal mérnök
Berhida
2005. 12. 16. (IX/50)
