Lapjukban többször írtak a horvátországi utazási lehetőségekről. Öt gyermekkel nemrég családi nyaralásra indultunk Horvátországba. Tizenkét óra éjszakai autózás után megérkeztünk szálláshelyünkre, a Makarskától délre fekvő Zigovosce Blatóba. Az üdülőfalut az interneten úgy reklámozták mint csendes családi nyaralás ideális helyszínét. Újságokban olvastunk róla, hogy a nagy meleg és szárazság miatt idén sok tűzeset volt a mediterrán államokban, arra azonban nem gondoltunk, hogy pár óra múlva hasonló élményben lesz részünk. Hamarosan a falu melletti erdőben tűz ütött ki.
Többen már akkor elhagyták a falut. A veszéllyel kapcsolatos kérdéseinkre a falusiaktól megnyugtató választ kaptunk: nincs baj, nem kell elmennünk. Nyugtatólag hatott, hogy a tűzoltók is megérkeztek, és három úgynevezett kanader is megjelent. A kanaderek olyan Kanadából származó repülőgépek, melyek a tengerre leszállva vizet képesek felvenni, amit aztán az égő területre ejtenek le.
A tűzoltók erőfeszítései ellenére a lángok egyre közelebb értek a házakhoz. Szóltak, hogy a szállásunktól 10 méterre levő parkolóhelyről, mely az erdő szélénél volt, álljak el az autónkkal. Az áramszolgáltatás megszűnt. A favillanypóznák az erdőben elégtek. Hét órával megérkezésünk után elkezdtünk összepakolni. Amikor úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk a falut, már nem engedtek minket ki a főútra. Lementünk a tengerparta, ahol már sokan voltak. Az autókat nem engedték tovább a tengerparti földúton sem, ezért mind a mólót, mind a partot zsúfolásig megtöltötték az ott rekedt autók. A falut semerre sem lehetett elhagyni. A füst egyre nagyobb lett a falu felett. Többen már az autókból is kipakoltak és a csomagjaikat a tengerpartra cipelték. Mások vizes törölközőket borítottak a gépkocsikra. A gyermekekkel felvetettem a fürdőruhákat és a kis játékcsónakunkat felpumpáltuk. A fejünkben megfordult az is, hogy odaveszhet az autónk és szinte mindenünk, amink velünk volt. Az életünk nem forgott veszélyben, mert legrosszabb esetben a tenger felé csónakokkal elmenekülhettünk volna. Néhányan sírtak. Többen is imádkoztak. Egyszer csak egy rendőr jött oda hozzánk egy robogóval, és megnyittatta a tengerparti utat és jelezte, hogy arra elmehetünk. Gyorsan be az autóba és sipirc! A mellettünk levő kempingen keresztül kellett áthaladnunk. Biztonsági intézkedésként az összes gázpalackot egy helyre gyűjtötték. A kempingen át kijutottunk a főútra. A falu felé vezető forgalmat elterelték, senkit nem engedtek be az égő övezetbe. Több kilométerről visszafelé nézve is láttuk a hatalmas füstöt.
Másnap délután visszatértünk. Még egy-két helyen kanaderek oltották a tüzet, a falu körüli erdő szinte teljesen kiégett.
A házakban nem esett kár, annak ellenére, hogy a tűz helyenként közvetlenül a házak mellett volt már. Forró helyzet volt.
2003. 09. 12. (VII/37)
