Én egy olyan időszakban végeztem a nyolcvanas évek végén az iparművészeti főiskolán, amikor a hagyományos rajzórákat és az ehhez tartozó tantárgyakat vizuális kommunikáció címen tömbösítették. Ennek szellemében erős hangsúlyt fektettek arra, hogy a képi, nonverbális kommunikációs alapkódokig – pont, vonal, folt
– lebontsák a megértést. Így próbálták értelmezhetővé tenni a látható világ, képi ábrázolások formai-tartalmi összefüggéseit. Ezek tapasztalatait és törvényszerűségeit a tárgy- és képalkotásban tudatosan felhasználhatóvá tették.
Ebből kiindulva számomra testen megjelenített ábrázolások, jelek, nemcsak egy adott kor kulturális közegének szándékai szerint ítélődnek meg, hanem önmagukban is értelmezhető jelekként, képi információként látom ezeket. Ez az önmagában levő értelmezés akár az alkotó szándékától eltérő is lehet.
Ezért a tetoválásokat a tegnap és a ma megítélésétől függetlenül, egy szét nem választható egységként látom. Amennyiben látunk egy 5000 éves, jégben konzervált ábrázolást a bőrön, vagy ha egy formai azonosságokat mutató mai megfelelője jön velünk szembe, a kép elsődleges, önálló jelentésében azonosságokat kell, hogy felfedezzünk. Ha az 5000 éves "őskép" sikeres formában kódolva képes volt megszólítani a természetfelettit, a mai változata is önmagában hatékony tud lenni. Függetlenül attól, hogy a ma embere mint információhordozó, a kulturális felejtésből adódóan már nem tudja ezt értelmezni.
De nem kell ilyen messzire mennünk térben és időben a számunkra érzékelhető természetes világunkból. A természetben és az állatvilágban található egy az emberi alkotó értelmezőtől független vizuális kommunikáció, aminek a jelrendszere az egész teremtett világban egységesen értelmezhető. Gondoljunk csak az állatok egymás közötti képi kommunikációira az udvarlásban vagy a rejtőzködésben mint önvédelmi stratégiában. A színeknek, formának jelentése lehet: "Ne nyúlj hozzám, mert bár kicsi, de nagyon mérgező vagyok!"
A vizuális nyelv hatását az emberi lélekre a pszichológia, az érzékelés, információfelvétel folyamatait a biológia tudományágain belül kutatják. A vizuális nyelv formai-tartalmi összefüggései is tudományos igénnyel kutathatók. A teológiai megközelítésben is egyértelm? értékítélet van, ami kikutatható.
Ez pedig azért fontos, mert így a szubjektív megítélésektől függetlenül is értelmezhető és értékelhető a téma. E divat negatív jelenlétét és hatását fontos értelmezni és értékelni. Mert a tudatos értelmezésünktől függetlenül is hat. A divat diktálásával szemben az ember nem lehet az értékelésben passzív, mert különben olyan dolgokat is elfogad, amivel, ha tudatosan értelmezné, radikálisan szembehelyezkedne.
"Akik elhagyják a törvényt (teológiai és természeti vonatkozásában is), dicsérik a latrokat (gonoszokat, és így elfogadják a »másságot«, pártatlanok, semlegesek), de akik megtartják a törvényt (tanítást), harcolnak azokkal." (Példabeszédek könyve 28,4.)
Ezúton szeretném kérni a Hetek szerkesztőit az ehhez kapcsolódó témáknak egyértelmű, levonható konklúziókkal teljes feldolgozására, és a tanulmányok további közzétételére.
Köszönettel:
Harmath Mihály
keramikus formatervező
2001. 08. 18. (V/32)
