Ezért írok Önöknek! – arról van szó, hogy van egy drága kishúgom, 53 éves, két
éve került a Hit Gyülekezettel kapcsolatba és a lánya is. Én ezen keresztül vagyok
kapcsolatban a Hetek cím? hetilappal. Náluk láttam először, az ő ajánlására
belelapoztam és azonnal láttam, nem akármilyen újság van a kezemben. Nagy dolog, hogy
ebben az országban, mely lassan a "pocsolyában" él, van ilyen. Különben nagyon
szeretek újságot olvasni. Az "átkosban" 8-10 fajta újságot olvastam – ma örülök,
hogy egyet tudok járatni. Nyugdíjas vagyok, 67 éves.
Húgom 1993 óta özvegy és 95-ben meghalt drága Anyánk is, akit ő ápolt, imádott.
Heten vagyunk testvérek, ő a legkisebb.
Nagyon féltem akkor, mert ő Bükön lakik, én Brennbergbányán, hogy gond lesz, mert
ketten maradtak a lányával. Aztán jött a Hit Gyülekezete, mely teljes megnyugvást
adott és ad ma is Neki.
Én nem hiszem sem Istent, sem az ördögöt, sem az embert! – mert ember nincs. Ha a
parlamenti közvetítéseket nézi az ember, az bizonyítja. Annyi aljas sárdobáló
ember még nem ült ott, mint másfél éve.
Hónapok óta mocskolják a Hit Gyülekezetét. Húgom magatartása bizonyítja, hogy szükség
van a vallási gyülekezetekre. Inkább vallásosok legyenek az emberek (hiába nem
tetszik valakinek), mint Fidesz-FKgP-MDF és főleg MIÉP-esek.
Diszkó helyett inkább templomba mennének a fiatalok, akkor talán nem gyilkolnának
13-14 éves gyerekek. Én látom, a húgom lánya is milyen méltón tud viselkedni e
miatt.
Ma szombat van, és olvasom a Népszabadságban a "Vallásügyi figyelmeztetés" cím?
írást, benne Csapody Miklós (MDF) demagóg megjegyzését: "Meg kell gátolni a szekták
és a társadalomra veszélyes vallási szervezetek terjedését!". Szerintem a
Fidesz-FKgP-MDF és MIÉP terjedését kell meggátolni. Ezeknél nagyobb veszély nincs a
társadalomra.
Tulajdonképpen ez kényszerít arra, hogy írjak Önöknek. Akik a vallásban élnek nem
olyan elvetemültek, mintha pártban lennének. A párt diktatúra alapszerve, és ott a
vezető, vezetők diktálnak. A diktátor pedig jó ember nem lehet. Van fekete folt a
vallások történetében és volt ott is diktátor, de nem annyi, mint a pártokban.
Nem hittem és hiszem az Istent, de semmiféle pártnak nem voltam tagja, mert nem tudtam
elfogadni, amit akartak. Pedig szeretek politizálni: 1961-ben írtam Kádárnak, épp,
hogy megúsztam a börtönt.
Bocsánatukat kérem, hogy írásommal zavarom Önöket, de már nem tudom magamban
tartani az Önök iránti tiszteletből.
Mély tisztelettel:
Horváth Géza, Brennbergbánya
1999. 10. 16. (III/41)
