Kereső toggle

Üdvözlöm, kedves Szabó Ibolya Anna

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elolvastam egy alkotását, a "Fiatalok sötét erők igézetében" cím? irományát,
és kétségtelenül tanulságos olvasmánynak tartom. Azzal azonban tisztában kell
lennie, hogy igen szubjektív módon volt kedves megírni. Először is, annak ellenére,
hogy szeretem a metál zenét, sajnos igaznak érzem azt, hogy akinek nem sok agy szorult
a koponyájába, az könnyen igaznak érezheti a metál zenekarok dalszövegének
mondanivalóját. Az Ön ismeretei a témáról azonban igen felszínesek, hiszen például
nem említette meg a death metált sem, pedig ott aztán folyik a vér a borítókon, míg
például a Metallica koncertjein hallhatunk olyan dalt, ami nem sátánizmusról szól,
hanem bizalomról és szeretetről. Szóval, ha ismereteit kicsit bővítené, a valóságnak
még jobban megfelelő cikkeket alkothatna.

Viszont szerencsésnek tudom magam, hogy nem "gyengébb lelkület?" emberfia vagyok,
akit befolyásolnak ilyen tényezők.

A szerepjátékról alkotott véleménye is igen sajátos. Természetesen Ön is hangsúlyozta,
hogy "nem minden szerepjátékosból lesz gyilkos", ám valószínűleg Ön is érzi,
hogy amennyiben ezt nem húzza alá kellőképpen, akkor olvasóközönségének körében
éppen ezzel ellenkező gondolatok fogannak meg. Miután végigolvastam ezt a részt, egyáltalán
nem éreztem magam a tisztelt kivétel szerepében, mert ugyebár én is szerepjátékos
vagyok. Ami igazán szomorú a dologban, az az, hogy engem, mint egy békés és
rendszerető katolikus embert Ön, és bárki, aki az Ön cikkét elolvasta, sátánista mészárosnak
fog tartani, hiszen Ön még csak nem is sejti, milyen hatása van a leírt szónak. Másrészt
azt írta: "a világon nap mint nap történnek olyan brutális gyilkosságok,
amelyeknek elkövetője túlzott mértékben azonosult játékbeli szerepével." Legyen
szíves felsorolni, mondjuk maradjunk az elmúlt hónapnál, 31 olyan eseményt, ahol
szerepjátékosok szerepbeli azonosulása volt a gyilkosság oka! Természetesen nem tud
felsorolni enynyit. Csupán arra szeretnék rávilágítani, hogy mennyire nem helyes így
megítélni a szerepjátékot. Azt is megemlítette, hogy a szerepjátékok a negatív
viselkedést és attit?döt propagálják. Azt vajon miért nem említette, hogy vannak
olyan szerepjáték-rendszerek is, amiknek pont ellenkező a céljuk? Megjegyzem, a témát
érintő tudása ismét sekély, hiszen a D&D-t már nemigen játsszák, elavult
jellege miatt. Érdekes gondolat az is, hogy a játék közben valaki nem tud határt
szabni az indulatainak. Ez most azt jelentse, hogy éjszaka arról álmodok, hogy a dobókockával
agyonütök valakit? Vagy megpróbálom legyömöszölni a kalandmester torkán a radírgumit?

Na jó, megosztottam a véleményemet Önnel, valószínűleg Ön nem akart bántani
senkit, annak ellenére, hogy megtörtént. Azért kérem, tartsa figyelemben azt is, hogy
amikor a jövőben a szerepjátékról mint negatív dologról ír, egy becsületes és a
világ szemetén szomorkodó és azt lapátoló emberfiát is (magamról szóltam)
kicsukja az ablakon.

Tisztelettel, Polgár Péter Japán

Olvasson tovább: