Kereső toggle

Veszélyes trendek az IT-szektorban?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az IT-szektor pár évvel ezelőtt az egyik legmeghatározóbb gazdasági iparággá nőtte ki magát. Méretarányosan a legnagyobb profitot termeli, ráadásul a legnagyobb vállalatok is elsősorban a high-tech szektorban tevékenykednek (Facebook, Google, Apple). A legdinamikusabban fejlődő iparágról beszélünk, ahol az innováció már-már hihetetlen méreteket ölt: a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és a 3D-s nyomtatás megjelenése jelzi, hogy a techipar elhozta nekünk a negyedik ipari forradalom korát. Első ránézésre ennek talán csak a jótékony hatásait vesszük észre, ám a Forbes összegyűjtött néhány olyan baljós trendet, amik a technológiai fejlődés káros mellékhatásaiként határozhatják meg az életünket.

A high-tech szektoron kívül nincs még egy olyan iparág, ahol az innováció ennyire meghatározó lenne: még alig egy évtizede az iPhone bejelentésekor az első okostelefont ünnepeltük, addig ma a VR-technológiának köszönhetően saját virtuális valóságot építhetünk fel magunknak, vagy már szinte emberszerű társalgást folytathatunk a telefonunkba beépített virtuális asszisztensünkkel. A technológiai fejlődésnek köszönhetően elképesztően átalakul az életünk: a Bank of America – Merrill Lynch elemzése szerint 2020-ra szabadidőnk kétharmadát, a kikapcsolódásra fordított összeg felét költjük majd el a technológiai szórakozásra.  A VR-sisakok és a technológiai ipar termékei olyan forradalmi változásokat hoznak az oktatás, a szórakozás, a pénzügyi szolgáltatások, az egészségügy, a média, a kiskereskedelem és tulajdonképpen az élet minden területén, mint a gőzgépekkel fémjelzett első ipari forradalom óta semmi. Sokan úgy gondolják, nem az a kérdés, hogy a negyedik ipari forradalom totálisan és végérvényesen el fogja-e söpörni a ma ismert világot, hanem inkább az, hogy mikor. Ennek a jövőnek egy pesszimista megközelítését választotta a Forbes: négy olyan baljóslatú technológiai trendet gyűjtött össze, amikre 2017-ben érdemes lesz odafigyelni.

A lista első helyét a munkák robotizálása foglalja el, ami rengeteg munkahely megszűnéséhez vezethet. Az egyes munkafázisok automatizálása nem egy új jelenség, a legtöbb gyárban több munkafolyamatot már évek óta robotok végeznek, gondoljunk csak az autógyártó és összeszerelő üzemekre. Félő azonban, hogy a robotizálás itt nem áll meg, és a jövőben már nem marad olyan iparág, amit ne érintene az automatizálás.

A robotok bevetése a termelésbe a munkáltató szempontjából persze egy érthető lépés, hiszen sokkal hatékonyabban és gazdaságosabban dolgozik, mint a humán munkaerő. Ez viszont elkerülhetetlenül azzal jár, hogy sok ember utcára kerül. Egy tanulmány szerint öt éven belül 5,1 millió munkahelyet fog a mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása megszüntetni a világ 15 vezető országában. A tanulmány szerint a munkaerő kétharmada a hivatalokban és az adminisztratív területeken válik feleslegessé, vagyis elsősorban a monoton, standardizált folyamatokra épülő irodai munkák lesznek az első áldozatok. Ám idővel a nagy szaktudást igénylő és komplexebb feladatok sem maradnak érintetlenül; a tanulmány összeállítói szerint az ágazati vesztesek második helyén az energiaipar áll majd, amelyet a pénzügyi szolgáltatószektor követ. Bár a helyzet vészesnek néz ki, azért mégsem annyira borús, mint amilyennek látszik. Az eddigi ipari forradalmak központi vitatémája is a munkahelyeket megszüntető technológia köré épült, ám végül azért mindig úgy alakultak a dolgok, hogy az emberek mégiscsak dolgoztak. Várhatóan most sem lesz másként: a robotok növekvő számával párhuzamosan egyre nagyobb szükség lesz az azokat irányító és karbantartó mérnökökre, illetve informatikusokra. Így a megszűnő 5 millió munkahely helyébe 2,1 millió új munkahely teremtődik. A tanulmány arra következtet, hogy a folyamat legnagyobb vesztesei a nők lesznek, akiknek a munkakörét részben vagy egészen kiváltja majd a mesterséges intelligencia. Éppen ezért óriási az országok oktatáspolitikai felelőssége abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék.

A Forbes emellett a robotizálásnak egy másik kedvezőtlen hatására is felhívja a figyelmet. Szerinte az automatizálás, amit eredetileg a termelékenység és hatékonyság fokozásának – végső soron a GDP felpörgetése – eszközének szántak, paradox módon csökkenteni fogja a létszínvonalat. A növekvő munkanélküliség miatt ugyanis nem lesz olyan fizetőképes kereslet, ami a robotok által többszörös mennyiségben megtermelt termékeket felvásárolná.

A második bizarr és vészjósló technológiai trend az örök élet elérésének lehetősége. Azt eddig is tudtuk, hogy az orvostudomány fejlődésével a várható  emberi élettartamot sikerült folyamatosan kijjebb tolni. A technológiai forradalom legújabb hulláma – a robotika, a gyógyszerkutatás és a géntechnológia fejlődése viszont idővel azt is lehetővé tudná tenni, hogy az életidőnket szinte a végtelenségig bővítsük. Maga az elképzelés nemcsak komoly morális dilemmákat vet fel, hanem súlyos demográfiai és gazdasági katasztrófával is járhat. Ezt nem is olyan nehéz belátni: minél több ember él több száz évig, annál gyorsabban emésztjük fel a Föld tartalékait, ráadásul az országok nyugdíjrendszere is rövid úton összeroppanna a feje tetejére álló korfa súlya alatt. És akkor az egyre nehezebben fenntartható egészségügyi rendszerről még nem is beszéltünk.

A harmadik veszélyes trend a listán a technológia centralizálódása. Az IT fejlődésével már jól körülhatárolható az a néhány techóriás, akik a kezükben tartják szinte az egész tech-ipart. Mivel a technológia az életünk meghatározó része, ezért nem túl merész kijelentés, hogy a techcégóriások irányításuk alá vonták az életünket. És ez még csak a kezdet: egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben már minden tranzakciót csak digitális úton tudunk majd intézni, és már egy kenyeret sem lehet megvenni a digitális aláírásunk nélkül. A készpénzes pénzforgalom felszámolása egyébként már évek óta napirenden van a világ legnagyobb gazdasági szakembereinek agendáján. Márciusban a világ vezető bankárai által összehívott konferencián a Deutsche Bank társelnöke azt mondta, hogy „a készpénz rettenetesen rossz hatékonyságú, ezért szükség van arra, hogy dematerializálják”.

A Forbes listájának utolsó helyén az interneten tárolt személyes adatainkhoz való hozzáférés helyezkedik el. Igazából ez a trend sem egy távoli disztópikus jövőben képzelhető csak el: hétről hétre internetezők ezrei szembesülnek azzal, hogy az adataikhoz hozzáfértek. Nemrég robbant a hír, hogy 2013-ban közel egymilliárd Yahoo!-felhasználó adatait törték fel, de egyre több információ lát napvilágot arról, hogy az oroszok milyen hackertámadásokkal akarták az amerikai elnökválasztást befolyásolni. Egyvalami tisztán látszik: ahogy egyre több adatunk kerül fel a digitális térbe, úgy egyre sebezhetőbbé és kiszolgáltatottabbá válunk. Sokan azzal érvelnek, hogy ha semmi rosszat nem csinálunk, akkor nem is tudnak semmit felhasználni ellenünk, erre azonban a valóság sokszor rácáfolt már. Hackerek ellopják és átírják emberek kórtörténetét, hogy elbukjon egy állásinterjún, vagy felhasználnak egy barátot, esetleg egy családtagot, hogy megakadályozzák a hitelfelvételt. (Egyes jelentések szerint Kínában nem is olyan ritkák az ehhez hasonló történetek.)

Abban egészen biztosak lehetünk, hogy a techipar minden eddiginél jobban át fogja alakítani az életünket. A nagy kérdés az maradt, hogy ennek inkább örülni fogunk, vagy egyszer még visszasírjuk az okostelefonok előtti kort.