A skandináv vállalat célkitűzései minden-esetre nagyra értékelendők: alapküldetésükként azt fogalmazták meg, hogy mindenki számára, mindenféle eszközön elérhetővé teszik a zenehallgatás élményét, és mindezt anélkül, hogy ehhez a fogyasztóknak meg kellene vásárolniuk az adott előadó adott albumát vagy dalát. Nagy újdonságnak számított ez akkor, amikor még például az Apple iTunes-on keresztül is csak megvásárolni lehetett a dalokat és virtuális formában tárolni a számítógépen vagy más eszközökön. Ehhez képest akár fogalmazhatnánk úgy is, hogy a Spotify nem dalokat, hanem zenehallgatást árul a streamelő szolgáltatásán keresztül, amelynek keretén belül akár teljesen ingyenesen (cserébe a kötelező reklámok meghallgatásáért és a letölthetőség hiányáért) lehetőség nyílik bármennyi és szinte bármilyen dal meghallgatására. Ez egy teljesen új modell az Apple ismert zeneboltjához képest, és abszolút megvan rá a piaci igény is. Különösen figyelembe véve, hogy a CD-ipar már gyakorlatilag „halott”. (Azóta egyébként már az Apple is létrehozott egy hasonló szolgáltatást, de erről majd később…)
Tehát ez eddig önmagában nagyon jól hangzik – a felhasználók szempontjából mindenképpen –, viszont óhatatlanul felmerül a kérdés: megéri, illetve megérheti-e ez magának a Spotify-nak? Ehhez először is meg kell érteni a vállalat üzleti modelljét, amihez szemléltetésképpen jól jön a svéd vállalat 2015-ös pénzügyi beszámolója. Ami a vállalat bevételi forrásait illeti: egyrészt az ingyenes felhasználói számára reklámokat jelenít meg, amiért a hirdetők fizetnek neki, másrészt pedig a fizetős ügyfelektől előfizetési díjat szed. A mérleg másik oldalán pedig a működési költségek mellett a legnagyobb rész (a kiadások több mint 80 százaléka) a lemezkiadó vállalatok számára fizetett jutalék (aminek egy része egy több lépcsőből álló folyamat végén erősen leapasztva végül a művészekhez is eljut). Összességében elmondható, hogy a Spotify akkor érhet igazán révbe, ha egyrészt a piac nagy részét magáénak tudhatja, illetve ha a felhasználóinak nagyobb része válik tényleges előfizetővé.
A legutóbbi pénzügyi jelentés bepillantást enged abba, hogy ezen a folyamaton belül hol is tart a cég. Kiderül, hogy a 2015-ös év alatt 2,1 milliárd dollár bevételt halmoztak fel, amelyhez bő 2,3 milliárd dollárnyi költségoldal is társult. Azaz, kicsivel több mint 200 millió dolláros veszteséget elkönyveltek el. Az előző évhez képest bár abszolút értelemben nőtt a veszteség 20 millió dollárral, ám ez több mint 80 százalékos bevételnövekedéssel párosult, ami egyértelműen pozitív jel a vállalat számára. Ugyanakkor a cég likviditásának fenntartása érdekében 1 milliárd dolláros hitelt vett fel a vállalat.
2016. 10. 28. (XX/43)
