Kereső toggle

Milliomosszámláló

Kik tartoznak valójában közéjük?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

2014-re vonatkozóan több világcég is átfogó kutatást végzett a glóbusz milliomosait illetően, ám ezek mindegyike eltérő eredményt hozott. A következtetéseik nemcsak meglepőek, de ellentmondásosak is voltak. A „milliomosok” számát – úgy tűnik – egyedül a definíció értelmezése határozza meg, ebből pedig szintén akad néhány. Egy dolog viszont biztosnak látszik: a világ egyre több milliomost termel – derül ki a CNBC összeállításából.

Nemrég tette közzé a világ vagyoni helyzetéről készített jelentését a Capgemini, amelyből kiderült, hogy 2014-ben 920 ezer ember avanzsált milliomossá, így a milliomosok összesen mintegy 14,6 milliónyian vannak. Néhány napra rá, egy másik nemzetközi tanácsadó cég, a Boston Consulting Group (BCG) is nyilvánosságra hozta saját tanulmányát ugyanebben a témában: ők már 2 millió új milliomosról és 17 milliós összlétszámról írtak. Egy másik, a Credit Suisse felmérése már durván 35 millió milliomost számlált, és számításaik szerint 2019-re ez a szám egészen 53 millióra is felszökhet. A sorban következő nemzetközi ingatlantanácsadó cég a londoni illetőségű Knight Frank volt, amely szerint tavaly az egész világon 17,8 millió milliomos volt összesen.

Bár a mérési eredmények országonként változnak, egy állítás közös bennük: az USA-ban él a legtöbb gazdag. A pontos számokat illetően viszont már eltérések tapasztalhatók: a Capgemini szerint 4,3, a BCG szerint 6,9, míg a Credit Suisse szerint 14,2 millió milliomos van az Egyesült Államokban. A mérésbe a chicagói székhelyű kutató cég, a Spectrem Group is beszállt, de szerintük „csak” 10,1 millió amerikai milliomosról beszélhetünk. Érdekes módon a legnagyobb eltérések Kínában mutatkoznak, ahol a Capgemini kutatása alapján a milliomosok száma meghaladja a 890 ezer főt. Ezzel szemben a BCG 3,6 milliót számlált, miközben a Credit Suisse körülbelül 1 millió főről írt.

Mi okozza vajon ezeket a hatalmas különbségeket? A válasz nem túl lírai. A végeredmény csupán azon múlik, hogyan definiáljuk azt a szót, hogy „milliomos”. Ráadásul, míg bizonyos tanulmányok embereket, addig mások háztartásokat számoltak. És mialatt az egyik cég csak a befektethető összegre mondta azt, hogy vagyon, addig mások a házakra, lakásokra és más értéktárgyakra is vagyonként tekintettek.

A Credit Suisse-nél például csak az számít milliomosnak, akinek az összes vagyonának értéke meghaladja az 1 millió dollárt. Ők mindazokat, akiknek a nettó tulajdona több, mint 1 millió dollár (ház, művészeti kollekció, luxuscikkek), már ide sorolják. Ezzel szemben a Capgemini szűkíti a kört, és csak azokat mondja milliomosnak, akiknek több mint 1 millió dollárnyi befektethető tőkéje van. Ebbe viszont nem tartoznak bele a házak, ingatlanok stb. Tehát ha van egy 1 milliót érő házad és egy 5 milliós művészeti gyűjteményed, de csak 500 ezer dollárnyi befektethető tőkéd, akkor te nem vagy a milliomosok listáján. Így, érthető módon ez sokkal kevesebb embert jelent a legvégén. A BCG definíciója kissé megengedőbb a témában: készpénzes bankbetét, befektethető tőke, élet- és nyugdíjjáradék – mind beleszámít a teljes vagyonba. Viszont nem foglalja magában az ingatlantulajdonokat, az üzleti tulajdonjogot, sem az adósságot, sem pedig a drágább fogyasztói cikkeket, mint például az elektronikai luxusárut vagy sportautókat. És mialatt a Capgemini személyeket, addig a Spectrem Group és más csoportok háztartásokat mérnek. Ez utóbbi viszont értelemszerűen nagyobb eredményt generál.

Ám ezek a definíciók sem világítottak rá teljesen az egyenlőtlenségek okára. Az eltérések valódi oka a módszertanban keresendő. A méréseket készítő cégek ugyanis szeretik titokban tartani módszereiket, emiatt viszont azok az adatok, amiket kapunk, egyáltalán nem ellenőrizhetőek, így nem is biztos, hogy pontosak, vagy hogy a valóságot tükrözik – írja a CNBC cikke.

A BCG azt állítja, hogy az általuk kifejlesztett metódust, amely által a világ jóléti helyzetét mérték, folyamatosan finomították és erősítették az elmúlt 15 év során. Kutatási területük több mint 62 országot foglal magába, melyek a világ GDP-jének 94 százalékát adták 2014-ben. A Capgemini modellje 71 országot fed le, és a „Capgemini–Lorenz-görbe” módszertan mentén kalkulál, ami két részből áll: először kiszámítják az ország teljes vagyonát, majd azt, hogy hogyan is oszlik el a vagyon. A Credit Suisse elmondása szerint az ő módszerük éppen olyan „robusztus” (azaz kevéssé érzékeny azokra a feltételekre, amelyektől függ), mint bármely más mérést végző cégé, mégsem adtak semmi információt arra vonatkozóan, hogyan is végzik pontosan a felméréseiket.

A felsoroltak alapján viszont nem szabad arra következtetnünk – olvasható a CNBC összeállításában – , hogy a fenti módszertanok hibásak lennének. Ezek a tanulmányok viszont mindenképpen alkalmasak arra, hogy egy általános és átfogó képet kapjunk a vagyonos rétegekről. Egyet pedig biztosan tudunk: a gazdagok nemcsak egyre gazdagabbak lesznek, hanem egyre többen is vannak. És bár világszerte csökkent az összes készpénzállomány, a gazdagok és szegények közti szakadék tovább nőtt. Ezt mi sem igazolja jobban, mint hogy 2016-ra várhatóan a világ leggazdagabb 1 százalékának kezében lesz a globális összlakosság együttes vagyonának több mint a fele.