Kereső toggle

Groteszk áruk fóruma

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Évente 750 millárd dollár értékű élelmiszerhulladék keletkezik világszerte. Rengeteg élelmiszer azért nem kerül a boltok polcaira, mivel - egyesek szerint - küllemük nem felel meg annak az „ideális” kinézetnek, amivel egy zöldségnek vagy gyümölcsnek bírnia kell.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) beszámolója szerint a világ élelmiszertermelésének 30 százaléka semmisül meg a külleme miatt – vagy már a betakarítást követően, vagy az élelmiszerüzletekben „hulladék” élelmiszerként, vagy akár a háztartásokban, vendéglátó-ipari egységekben. Továbbá, a FAO aktuális elemzésében azt is kiemelte, hogy fejlett ipari országokban a kész élelmiszerek csaknem 40 százaléka kerül kidobásra, kereskedelmi láncok vagy fogyasztók által. Ez megközelítőleg 222 millió tonna élelmiszert tesz ki, ami megegyezik a Fekete-Afrika teljes nettó élelmiszer-termelésének mennyiségével.

A meghökkentő számadatok láttán, Franciaországban például hamarosan elárasztják a boltokat az eltorzult formájú padlizsánok, nevetséges burgonyák, groteszk almák, csúnya sárgarépák – abban a reményben, hogy sikerül az élelmiszer-pazarlást csökkenteni. Ez év márciusában egy Párizstól 90 kilométerre fekvő kisváros, Provins lakói egyik napról a másikra furábbnál furább formájú friss gyümölcsökkel és zöldségekkel találták szembe magukat a helyi szupermarket, az Intermarché boltjaiban. (Piaci részesedés alapján az Intermarché Franciaország harmadik legnagyobb élelmiszerlánca.) A szépnek nem mondható gyümölcsök plakátjai pedig arról igyekeztek meggyőzni a vásárlókat, hogy a zöldség vagy gyümölcs a küllemétől függetlenül is lehet finom. Mivel a fura gyümölcsök mint-egy 20-30 százalékkal kerültek kevesebbe, mint „tökéletes” társaik, a promóció nagy sikert aratott.

„A vásárlók reakciója önmagában is jelenség volt! A fura vagy akár ormótlan gyümölcsök az utolsó darabig elfogytak... Mi voltunk az elsők, akik a sikeren igazán meglepődtünk” – nyilatkozta a CNBC-nek Vanessa Robineau, az Intermarché szóvivője. Az esemény nyomdokaiba lépve, azóta több francia kereskedelmi egység is kipróbált hasonló akciókat, illetve az Intermarché a párizsi üzleteiben is megismételte a promóciót.

A francia kezdeményezés nem egyedülálló. Több más szupermarketlánc is felülvizsgálja a gyümölcsök és zöldségek küllemére vonatkozó előírásait.

A britek harmadik legnagyobb élelmiszer-üzletlánca, a Sainsbury’s szintén támogatja az ötletet. Az általuk árusított zöldségek nem minősíthetőek „rondának”, inkább kisebb és szabálytalan formájú zöldségeket és gyümölcsöket árulnak „alap” kategóriában, miután két éve, 2012-ben a szárazság jelentős károkat okozott a mezőgazdaság akkori termésében.

A Feeding The 5000, azaz az élelmiszer-pazarlás ellen küzdő mozgalom brit koordinátora, Martin Bowman szerint, a brit üzletek nem tesznek meg mindent, hogy támogassák a „torz” termések forgalmazását. „Úgy gondoljuk, hogy a kereskedők nagy szerepet játszanak az élelmiszerek »kozmetikai« előírásainak kialakításában. Azonban a vásárlók hajlandósága, hogy a kevésbé tökéletes zöldségeket és gyümölcsöket is megvegyék „csiszolásra szorul” – nyilatkozta Bowman, mivel az ételpazarlásban nemcsak a közértek, zöldségesek járnak élen, hanem a fogyasztók is, hiszen a bármilyen hibával rendelkező, nem szabályos, túl kicsi vagy túl nagy darabok könnyen a kukában kötnek ki. (Az egyik leggyakoribb kifogás például, hogy az ilyen zöldségeket, gyümölcsöket jóval nehezebb megtisztítani a szabálytalan formájuk miatt.)

A brit Gépészmérnöki Intézet 2013 februárjában kiadott tanulmánya alapján a britek 80 százaléka volna hajlandó megvásárolni olyan „szépséghibás” zöldségeket vagy gyümölcsöket, melynek formája vagy színe eltér a megszokott szabványoktól. „A viszonteladók feltételezése téves, hisz a felmérésből is látható, hogy a vásárlók nagy része kész lenne megvenni a szabványostól eltérő termékeket. Sajnos azonban sok termés a termelők farmjait sem hagyhatja el, mivel a kereskedők nem veszik át a termést arra hivatkozva, hogy nem felelnek meg a velük szemben megfogalmazott „szépészeti” követelményeknek. Az üzletláncoknak fel kellene vállalni a kihívást, hogy ezeket az élelmiszereket népszerűsítsék, ezzel lényeges csökkenne a termelők kockázata” – nyilatkozta Tim Fox, az intézet munkatársa.

Az továbbra is nyitott kérdés, hogy a szabványostól eltérő zöldségek és gyümölcsök forgalmazása javítaná-e a globális szinten az élelmiszer-ellátás biztonságát, vagy valóban csökkentené-e az élelmiszerárakat. A FAO továbbra is vizsgálja, hogy a Föld egyik részén tapasztalható élelmiszer-veszteség milyen kapcsolatban áll a Föld másik részén tapasztalható élelmiszer-ellátottsággal.

Időközben pedig a francia vásárlók már jó előre várják az október 16-át, az élelmiszer-hulladék elleni küzdelem ünnepnapját, amikor az Intermarché üzleteiben egész Franciaország területén kaphatóak lesznek a szépséghibás, szabálytalan, de olcsó és finom zöldségek.

Olvasson tovább: