Kereső toggle

Putyin benyújtja a számlát

Világcégek féltik az orosz piacot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Habár egy amerikai–orosz katonai összecsapás réme épphogy lekerült az asztalról Ukrajna kapcsán, a nemzetközi gazdasági szankciók veszélye még nem múlt el – olvasható a CNBC hírportálon. Emiatt pedig jelentős világcégek húzhatják a rövidebbet, habár nemrég még boldogan vásárolták be magukat az orosz piacokra.

Herbert Hainer, az Adidas AG vezérigazgatója nemrég közölte: „Nem tudjuk figyelmen kívül hagyni az orosz rubel év eleje óta tartó jelentős gyengülését, csakúgy, mint a régiót jellemző jelenlegi bizonytalanságot sem. Ez a kettő együtt nem elhanyagolható kockázatot jelent az eredményeinkre nézve.” Habár eddig az ukrán–orosz politikai helyzet nem befolyásolta a cég életét, az új üzletek nyitására irányuló most újragondolják a térségben. Mindez azok után hangzott el, hogy az USA és néhány európai ország gazdasági szankciók alkalmazását helyezte kilátásba, amennyiben az oroszok nem adják fel állásaikat és nem enyhítik az Ukrajnában kialakult patthelyzetet.

Válaszul az orosz parlament egyik tagja, Andrei Klishas azt javasolta, hogy hozzanak létre egy törvényt, amely lehetővé teszi az orosz kormány számára, hogy határain belül irányíthassa a „nyugati eszközöket”, azaz vállalatokat. Ez – kétségkívül – elég vad ötlet, és nem sok jóval kecsegtet, ha a szovjet múltra gondolunk.

Az utóbbi időkben a figyelem kiemelten az olajcégekre és az energiaszektorra terelődött: a londoni bejegyzésű British Petrol (BP PLC) például jelentős arányt birtokol az amúgy kormányzati ellenőrzés alatt álló Rosneftben. Így a BP hatalmas veszteségeket könyvelhetett el, miután a moszkvai jegyzésű cég papírjai esésnek indultak. Ennél is inkább érintettek a nagy fogyasztói márkák, amelyek eddig lehetőséget láttak a hosszú távú gazdasági kilátásokban és a növekvő orosz középosztályban. Sokan, a versenytársaikkal való „ritmustartás” végett, nagy beruházásokba vágták a fejszéjüket a térségben – miközben a többi, feltörekvő piacokon minimalizálták az akvizíciós tevékenységüket.

A dán Carlsberg például jelenleg az orosz sörpiac 39 százalékát birtokolja, ami szép teljesítmény 2008 óta, amikor is bevásárolta magát a Baltic Beverages Holdingba. A cég keleti divíziója – ami nagyjából maga Oroszország – a teljes csoport működési profitjának 40 százalékáért felelős! Az orosz szabályozások már eddig is sok fejfájást okoztak a Carlsbergnek. Miután a Carlsberg teljesen felvásárolta a Baltic Beverage-t, a kormány megemelte a sör adóját, és később azt is megtiltotta, hogy nyilvános, utcai kioszkokban árulják a szeszes italokat – ami egyébként az orosz felvevőpiac lelke. Nem csoda, hogy a dán cég nyeresége csökken, és a kelet-európai szabályozás és jogi környezet már „jelentős kockázati tényezőként” szerepel a cég 2014-es terveiben. A cég vezetése egyelőre nem kommentálta a jelen helyzetet.

A Coca-Cola európai palackozója, a Coca-Cola HBC, amely immár nem Athénban, hanem Londonban jegyzi magát, szintén erősen függ az orosz piactól.

A Merrill Lynch számításai szerint 2013-ban a Coca-Cola teljes értékesítésének 18 százalékát adta Oroszország. Még ha a kilátásba helyezett szankciók nem is valósulnak meg, a Coca-Cola HBC már így is nagyon ki van téve a rubel gyengülésének, a részvényárfolyama pedig már idén károkat szenvedhetett el emiatt. A részvényeik 14 százalékot estek, amit a londoni tőzsde mozgása maga nem indokolhatott. A cég szóvivője egyelőre szintén hallgatásba burkolózott – emeli ki a CNBC.

Az amerikai világcégek szintén bőven kivették részüket az „orosz tortából”: a PepsiCo 2010-ben 5 milliárd dollárért megvásárolta a helyi Wimm-Bill-Dann Foods élelmiszergyártót. Az üzlet célja a Pepsi bevételeinek növelése volt, ami már akkor esésnek indult az USA-ban. Azóta kiderült, hogy az orosz piac mindössze 7 százalékát hozza a Pepsi bevételeinek. Az érintettek erről sem nyilatkoznak.

Sőt mi több, az orosz–ukrán perpatvar a nagy autógyártókat is arra késztette, hogy számot vessenek a helyi jelenlétükkel, valamint a kialakult konfliktus hatásaival az európai autóeladásokra. A Fiat és a Chrysler vezérigazgatója, Sergio Marchionne erről így nyilatkozott: „Legkisebb kétségem sincs afelől, hogy ha az ukrán–orosz helyzet így marad vagy súlyosbodik, akkor ez jelentősen csökkenti majd a nyugat-európai autókeresletet.” Jack Bouroudjian, az Index Financial Partners befektetési vezetője (képünkön) szerint azonban Oroszország túl sokat fektetett a Nyugatba ahhoz, hogy most egy „szovjet típusú agresszív kampánnyal” ezt szétverje. Az elmúlt 20 évben az autógyártók dollármilliárdokat fektettek az országba – gyakran stratégiai szövetségeket kötve helyi cégekkel. Mindezt pedig megolajozta a meredeken növekvő orosz autópiac: nem csoda, hogy Oroszország – megelőzve Nagy-Britanniát – már a világ 7. legnagyobb autópiacával büszkélkedhetett 2013-ban, miután 2,78 millió autót értékesítettek. „Véleményünk szerint Oroszország a legnagyobb európai autópiaccá fog válni a következő

2-3 évben” – nyugtázta a Ford egyik igazgatója, Mark Fields, majd hozzátette: „Ez most talán kicsit módosulni fog a gazdasági helyzet miatt. Fontos a helyi jelenlét, hogy ki tudjuk szolgálni az orosz ügyfeleket, viszont a kialakult helyzetet is folyamatos vizsgálat alá kell vetnünk, hogy időben megtegyük a megfelelő lépéseket.” A Fordnak jelenleg két gyára van Oroszországban, csakúgy, mint a General Motorsnak. Emellett a Renault / Nissan és a Hyundai is jelentős üzemeket telepített már ide. Ezek a cégek most folyamatosan próbálják győzködni az amerikai és európai kormányzatokat arról, hogy ne foganatosítsanak szankciókat az oroszokkal szemben, mert akkor vége az üzletüknek. Chris Osborne befektetési bankár erről így beszélt: „Oroszország egy nagyon profitábilis piac (…) biztos vagyok benne, hogy őrülten fognak lobbizni azért, hogy mindezt elkerüljék.”

 

Olvasson tovább: