Kereső toggle

Miből lesz a startup?

Nem csak tőke, kalandvágy is kell a sikeres vállalkozáshoz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Menni vagy Merni?” – tette fel a kérdést a Jövőképp! Fiatalok Magyarországért Egyesület a Corvinus Egyetem egyik nagyelőadójában tartott közel teltházas rendezvényén.

A hazai „startuppereket” érő kihívásokra, lehetőségeikkel kapcsolatos kérdéseikre három meghívott előadó igyekezett gyakorlatias válaszokat találni: Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, Haidekker István, a valódi „közösségi” közlekedést nyújtó telekocsirendszer legsikeresebb hazai képviselőjének, a zivi.hu portálnak alapítója és végül Szobonya Péter kockázatitőke-tanácsadó.

Szükség van-e fiatal vállalkozókra Magyarországon?

Kovács Patrik szerint a kérdés nem is olyan egyértelmű, legalábbis hazánkban, ahol az elmúlt két generáció úgy nőtt fel, hogy gyakorlatilag minimális tapasztalatokat tudott szerezni a helyes, nyugati típusú vállalkozói kultúráról. Mikor hat éve elindultak, mindenki aranyosnak találta a céljukat, de feleslegesnek, mondván, így is dübörög a gazdaság, nincs szükség a vállalkozó réteg fiatalítására.

Aztán jött a válság, és a fenntarthatóságról szőtt álomvilág összeomlott. Kovács Patrik szerint ma ötször annyit kell dolgozni ugyanazért a pénzért, és ráadásul még az sem biztos, hogy végül ki is fizetnek. Magyarországon 30 százalék körül van az ifjúsági munkanélküliség, és ezt a jelenlegi gazdasági struktúra képtelen felszívni vagy akár csak csökkenteni. Az elnök emellett beszámolt egy kutatásról, ami szerint a fiatalok inaktivitása, frusztrációja legutóbb 1920-ban volt ilyen mélyponton. Nincsen kiszámítható életpályamodell, és sokkal korábban szembesülnek a létbizonytalanság problémájával, mint korábban.

Szerencsére ma már döntéshozók is világosan látják, hogy a gazdaságban profilváltásra van szükség, és lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok saját maguknak hozzanak létre munkahelyeket.

Kikből is lesz vállalkozó?

Szobonya Péter szerint ahhoz, hogy valaki vállalkozást indítson, sok mindenre szükség van, de a legfontosabb mégis a kalandvágy. Szerinte, aki nem tudja elviselni a kudarcérzést, aki nem tör magas babérokra, aki nem akarja „megváltani” a világot, az ne menjen vállalkozónak.

Ezt tisztázni kell már a legelején, mert különben nem lesz képes átvészelni a szakember által a „halál völgyének” nevezett időszakot, mikor csak ég a pénz, de nincs bevétel, miközben be kell fektetni a sok (az esetek nagy részében felesleges) munkát, az állandó túlórázást és a folyamatos feszültséget.

Az előadó szerint a kincstári optimizmus segít akkor is, amikor a barátok, a szűk és tágabb környezet, a szülők és a rokonok sokszor merő jószándékból mindent megtesznek, hogy eltántorítsanak az ötleted megvalósításától.

Kovács Patrik szerint ehhez nagyon fontos egy jól működő közösség, ahol „kisírhatjuk” magunkat egymás vállán, és tudunk egymástól tanulni. Mint mondta, a FIVOSZ is ezzel a céllal jött létre.

Különösen fontosak ezek a kérdések a startupok – azaz a nagy hozzáadott értékre épülő, nagy megtérülési mutatóval rendelkező és általában (de nem kizárólag) IT-alapú induló cégek – esetében. Szakmailag általánosan elfogadott vélemény, hogy tízből kilenc ilyen cég nem lesz sikeres. Ezt a tényt az induláskor figyelmen kívül kell hagyni, de sosem szabad elfelejteni.

Mire lehet vállalkozni, és mi jön az ötlet után?

Szó szerint bármire lehet vállalkozni, csak szeresd, amit csinálsz. Nem kell mindig egy új Facebook-szintű innovációban gondolkodni. Ha valami csak egy kicsit is egyszerűbbé, jobbá teszi az ügyfelek életét, az már remek kiindulási alapot jelent. Lényeg, hogy az ötlet mellett higgy is benne, hogy képes vagy azt az álomból a valóságba átmenteni. Ehhez a hithez pedig elengedhetetlen, hogy szeresd is azt, amit csinálsz, és a jó ötletek is abból jönnek, ami téged személyesen inspirál.

Azonban fontos, hogy ne váljunk az ötletünk rabjává, hanem minél hamarabb vigyük azt a célcsoportunk elé. Bill Gates sem azzal indult, hogy fogta, és elkezdte írni a Windows-kódját, hanem először megkérdezte a gyártókat, hogy van-e szükség egyáltalán egy ilyen fejlesztésre. Hasonlót figyelhetünk meg a Facebooknál is. Az sem úgy nézett ki 2004-ben, ahogy ma, hanem kitettek „valamit” és a felhasználók visszajelzései alapján, folyamatosan jutottak el oda, ahol most tartanak. Minél egyszerűbben, sallangmentesebben akarjuk az elején megvalósítani az ötletünket, annál gyorsabban jutunk értékes visszajelzésekhez.

Szintén fontos, hogy a minőségre már az elejétől fogva nagy hangsúlyt fektessünk, mert ez igenis kelendő, sőt kritikus szempont a mai világban. Igénytelen kivitelezés mellett a legjobb ötlet sem tud sikeres lenni.

Az esetek 90 százalékában nagyságrendileg könnyebb, ha egy csapat – mondjuk két-három fő – vág bele a nagy kalandba, mintha egyedül, minden terhet, kockázatot a vállunkra véve próbálunk érvényesülni, ezért azonnal érdemes megkezdeni ennek megszervezését. Mi kell a jó csapathoz? Bizalom és változatosság. A csapatnak egymást kiegészítő tagokból kell állnia, mert így képesek sokrétűen gondolkodni, és hatékonyan megoldani a felmerülő problémákat.

A kerekasztal-beszélgetés egyik állandó témája volt, hogy jó-jó, van ötlet, csapat, stb., de tőke nélkül egy vállalkozás sem képes elindulni. Márpedig azzal értelemszerűen kevés fiatal rendelkezik. Szobonya Péter úgy véli, igenis van lehetőség tőkéhez jutni, csak éppen tízből kilenc prezentáció nem elég felkészült a kockázati tőke számára. Sokszor nincs tisztázva, hogy miből lesz bevétel, kinek adom el, és annak miért érdemes megvennie az árut vagy a szolgáltatást. Tipikus eset, hogy már az elején rosszul kezdik, és csak arról beszélnek, hogy a pénzt milyen sok hasznos dologra költenék el, és egy szót sem szólnak arról, hogy a befektető mikor és mennyit kap majd vissza. Minden üzleti tevékenység alapja a profit, márpedig a kockázati tőke rengeteg profitot vár el, hiszen csak ezzel tudja ellensúlyozni a magas kockázatot.

Ha ilyen nehéz, mégis ki lehet sikeres?

Rengeteg fiatal érdeklődik a vállalkozás iránt, de mindenki bizonytalan. Nem merik elmondani az ötleteket, nem mernek kiállni, nem merik elhinni, hogy ők is lehetnek sikeresek. Pedig nagyon sok pozitív példa van arra, hogy fiatalok már akár egyetem alatt működő vállalkozásokat hoztak létre. Nem szabad félni a kudarctól, mert az természetes velejárója a vállalkozói létnek, és pont az teszi egy nagy kalanddá, hogy sosem tudod, milyen út vezet majd a sikerhez.

Olvasson tovább: