Kereső toggle

Magyar milliárdoslista

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A leggazdagabb magyarok 15-20 százaléka külföldre tette cége székhelyét, visszaadta magyar lakcímkártyáját, és külföldi rendszámú autóval közlekedik, mert attól tartanak, hogy az állam előbb-utóbb ráteszi a kezét a cégükre vagy a nyereségükre – mondta a Heteknek a 100 leggazdagabb magyar 2013-as listájának szerkesztője, Szakonyi Péter. Krémer Balázs szociológus pedig arról beszélt a lajstrom kapcsán, hogy a magyar gazdasági elit a bibói értelemben nem elit, ugyanis teljesítményét legtöbbször nem övezi morális elismertség.

Nem könnyű a magyar milliárdosok élete: a száz leggazdagabb honfitársunk vagyona összességében három százalékkal sem emelkedett tavaly – 2224 milliárd forintról 2280 milliárdra –, miközben a lista szereplőinek csaknem tíz százaléka kicserélődött.  Szakonyi Péter, a kiadvány egyik szerkesztője szerint az már eddig is látszott, hogy egészen más képességek kellenek ahhoz, hogy valaki megszerezze a vagyont, illetve ahhoz, hogy megtartsa. A 12 évvel ezelőtt első alkalommal összeállított lista szereplőinek 60 százaléka kicserélődött mára.

Ami az aktualitást illeti, a leggazdagabb magyar – legalábbis „papíron” – továbbra is Csányi Sándor OTP-vezér, mintegy 135 milliárdosra becsült vagyonával. A dobogós helyekről leszorult Várszegi Gábor és Demján Sándor – mindketten 15 milliárdot buktak egy év alatt -, feljött viszont Bige László és Gattyán György, akik 20-20 milliárddal növelték vagyonukat. Szakonyi Péter szerint a műtrágyagyártásban utazó Bige László azon kevés milliárdos közé tartozik, aki saját fejlesztéseit is önerőből valósítja meg, így nincs kiszolgáltatva annak, hogy a bankok a korábbinál még mindig jóval csekélyebb mértékben mernek kockázatot vállalni. A másik nagy nyertes, Gattyán György továbbra is főként élő pornószolgáltatással növeli vagyonát, amely jelenleg 118 milliárd forintra rúg. A Docler-cégbirodalom 43 éves feje a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy bevételeik 85-90 százalékát azok a felnőtt tartalmak adják, amelyekre naponta 30-35 millió internetező kattint rá a világ minden táján. (A cég által fenntartott honlap lényegében egy video streaming megoldással összehozza az élő szextartalmat kínáló „szolgáltatókat” a keresletet jelentő internetezőkkel.) A cégfelvásárlásokkal, befektetésekkel, szoftverfejlesztéssel is foglalkozó cégbirodalom az ezotéria területén is megtalálta a piaci rést: oranum.com nevű szolgáltatásuk egy év alatt szintén piacvezető lett.   

Ugyancsak a nyertesek között találjuk Rákosi Tamást, aki az RTL Klubban lévő 31 százalékos kisebbségi részvénycsomagjának eladása folytán került a listára, egyből a 9. helyre, 75 milliárdosra becsült vagyonnal. (Idén a legkisebb összeg 5 milliárd forint volt, amivel a leggazdagabbak közé be lehetett kerülni.) Nagy vesztesnek mondható ugyanakkor a szoftverzseninek tartott Anka Márton, aki a tőzsdei árfolyamok esése miatt bukott 45 milliárdot, így vagyona éppen felére zsugorodott. A listán egyetlen nőként szereplő Kósa Erika is csaknem 22 milliárdot bukott, miután kiszállt a Brókernetből, hogy saját, ingatlannal, hitellel és biztosítással foglalkozó vállalkozást hozzon létre. Szakonyi Péter tapasztalatai alapján egyébként a legrosszabb üzletnek az elmúlt években az ingatlan számított. Nobilis Kristóf – aki többek között az Indexben és az InfoRádióban is rendelkezik részesedéssel – ezen a területen bukott nagyot: 2007-ben 28 milliárdosra becsült vagyona mára kevesebb, mint negyedére olvadt. Persze akadnak kivételek is: egyre több magyar milliárdos fektet külföldi ingatlanokba Berlintől Floridáig.

Sőt, van, aki nem csak „kalandozik” külföldön, hanem tevékenysége súlypontját is áthelyezi az országon kívülre. „A százból 15-20 milliárdos külföldre tette a cége székhelyét, visszaadta magyar lakcímkártyáját, és külföldi rendszámú autóval közlekedik. Az ok a kormányváltás óta egyértelműen tapasztalható félelem, attól tartanak, hogy az állam előbb-utóbb ráteszi a kezét a cégükre vagy a nyereségükre” – vázolja az idei lista egyik legmegdöbbentőbb tanulságát Szakonyi Péter. Már a 15-20 százalékos „menekülési” arány is óriásinak tűnik, de a szerkesztő szerint az itthon maradottak is egyre hajlamosabbak titkolni a vagyonukat és a nyereségüket, mert úgy vélik, hogy ami sikeres, az könnyen az állami einstand célpontjává válhat. „Ez egy új és szomorú trend, ami nem csak az érintetteknek, hanem az egész országnak kárt okoz, hiszen ezek a milliárdosok termelik meg a hazai GDP jelentős részét” – fogalmazott Szakonyi Péter.

A listán nemcsak a nevek cserélődnek, hanem egyre több milliárdos esetében tűnik fel az „és családja” kitétel. A gazdasági generációváltás azonban nem minden esetben sikeres: a családi vállalkozások között kétharmados a bebukási arány. Ezt a szerkesztők a vagyonok átadására való tudatos felkészülés hiányával magyarázzák.

A milliárdoslajstrom alapján egyébként megkísérelhetünk a magyar gazdasági elitről is következtetéseket levonni. Ez a kísérlet azonban könnyen elvérezhet az „átláthatatlanság” miatt. „Eredeti tőkefelhalmozás”, „privatizáció”, „csak az első tízmillió eredetét ne firtasd” – sokaknak ezek a fogalmak ugranak be elsőre a magyar krőzusok kapcsán. Ezt a sztereotípiát erősíti, hogy a Napi Gazdaság listája bevallottan azokat igyekszik összegyűjteni, akiknek átlátható a vagyona. Vagyis abban nem szerepelnek például politikusok, illetve a politikai holdudvarokhoz tartozó pénzemberek. Ezt a szerkesztők azzal indokolták, hogy nem szeretnék őket „kifehéríteni” azzal, hogy tisztességes üzletemberek között szerepeltetik őket.

Az átláthatóságot nehezítik az offshore vagyonok is, ám ezen a téren egyre komplikáltabb a milliárdosok élete. A szigorodó nemzetközi előírások miatt egyre bonyolultabb és kockázatosabb adóparadicsomokba menekíteni a vagyont. Ennek ellenére a magyar adóamnesztia Szakonyi Péterék  szerint mérsékelt sikert hozott: a több ezer milliárdosra becsült külföldön lévő magánvagyonból csak néhány száz millió „tért haza” – pár órára. Az amnesztiának ugyanis nem volt kikötése, hogy a pénznek itthon is kell maradnia.

Krémer Balázs szociológus mindehhez hozzátette: nálunk az offshore technikák nem az adóelkerülést szolgálják, mint Nyugaton, hanem a teljes vagyon eldugását. Ezért ma rendkívül nehéz hiteles képet mutatni a magyar milliárdosokról. Annyi azonban bizonyos a szakember szerint, hogy a magyar gazdasági elithez a „korrupció”, az „ügyeskedés”, a „maffia”, a „jókor jó helyen” képzetei társulnak, és ennek árnyéka sok esetben még a tisztességes vállalkozókra is rávetül. „A mi elitünk a bibói értelemben nem elit. Nálunk az tartozik ebbe a csoportba, aki jó helyzetben van, sikeres, gazdag. A világ nyugati felén ez még nem elegendő, az elithez tartozók normát teremtenek, a teljesítményüket morális elismertség övezi. Egy Steve Jobst, vagy egy Bill Gatest soha nem lehetett, illetve lehet mutyibajnoknak nevezni” – fogalmazott Krémer Balázs, aki szerint jellemzően kevés olyan magyar milliárdos van, akik nemzetközi szinten is nagyot tudtak alkotni. Azzal kapcsolatban, hogy az eredeti tőkefelhalmozás után majd esetleg csökken az átláthatatlan vagyonokat gründoló csoportok étvágya, és a mi elitünk is több értéket képvisel majd, a szociológus azt mondta, ebben „hivatalból” ő is bizakodik, de nem véletlen, hogy tömegek gondolják úgy ma Magyarországon, hogy inkább külföldön próbálnak boldogulni.  

Az elit kapcsán érdemes megemlíteni a jótékonykodást is, amelynek Nyugaton komoly hagyománya van. Szakonyi Péter szerint ott általában a vagyonok 10 százalékát „illik” jótékony célra fordítani. Nálunk – néhány kivételtől eltekintve – a milliárdosok nem érik el ezt a szintet.

A nemzetközi összehasonlítás alapján egyébként nemcsak a nyugati, hanem a térségbeli milliárdosok is jóval vagyonosabbak magyar „kollégáiknál”. Az agráripari érdekeltségekkel rendelkező szlovák Andrej Babis vagyonát 450 milliárd forintra becsüli a Forbes magazin – ez több mint háromszor annyi, mint Csányi Sándoré. Őt még a harmadik leggazdagabb szlovák is megelőzi: a Penta pénzügyi csoport egyik tulajdonosa, Jaroslav Hascák 480 millió euróval, vagyis közel 150 milliárd forinttal rendelkezik. Ennél is gazdagabb a cseh listavezető Petr Kellner, aki a PPF pénzügyi csoport fejeként 2350 milliárd forintnak megfelelő értékű vagyona van.

Szakonyi Péter nem tudta megmondani, hogy mi a különbség oka. Mint mondta, a magyar listán szereplő „átlátható” vagyonokat „konzervatív módon”, vagyis 20-30 százalékkal kevesebbre becsülik, bár milliárdosaink még ezt belekalkulálva sem érnék be a térségbeli konkurenciát. Azt pedig végképp nem lehet megmondani, hogy a rejtegetett magyar vagyonok között vajon van-e olyan, amelyik erre sikerrel pályázhat. 

Ami a jövőt illeti, a szerkesztő szerint a magyar milliárdosok helyzetében nem várható javulás, a politikai beavatkozástól való félelem és a bankok hitelkihelyezések terén tanúsított óvatossága visszafogja a befektetők aktivitását, és abban is csak reménykedni lehet, hogy „elvándorlásuk” nem folytatódik.

Olvasson tovább: