Kereső toggle

Ijesztgetjük Brüsszelt

Most már Varga csomagol

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Három év alatt immáron a hatodik költségvetési egyenlegjavító csomag bevezetését jelentette be a kormány. A lépésre azért kerül sor, mert az Európai Bizottság bizonytalan a tekintetben, hogy Magyarország képes-e kellően alacsonyan tartani a költségvetés hiányát. Mivel a kormány mindent alárendel annak a célnak, hogy kilenc év után az ország kikerüljön az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alól, ezért az Orbán-kabinetnek nem maradt más lehetősége, mint hogy tovább „barkácsol” a költségvetésen.

A csomagok sorát 2011 tavaszán a 342 milliárdos (első) Széll Kálmán Terv nyitotta meg, amit egy évvel később egy 212 milliárdos Széll Kálmán Terv 2.0 követett. Tavaly már nem bajlódtak az elnevezéssel, a túlzottdeficit-eljárás alól kikerülni igyekvő Matolcsy György akkori gazdasági miniszter gyors egymásutánban három pakkot is bejelentett: 2012 októberében kettőt, 397 és 367 milliárd nagyságban, amit novemberben egy újabb, 90 milliárdos csomag követett. Igaz, ezekből több fejezet a mai napig nem valósult meg, így például az online pénztárgépek bevezetése, vagy az e-útdíj általános alkalmazása. A képet bonyolítja, hogy az említett intézkedéscsomagok mellett „kisebb” zárolásokra is sor került. A Ténytár szakmai blog elemzői 2700 milliárdra teszik a második Orbán-kormány intézkedéseinek „hatását”, amivel szerintük a jelenlegi kabinet akár 300-400 milliárd forinttal meghaladhatja a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány által végrehajtott megszorítások mértékét. A szakértők leginkább azt tartják óriási problémának, hogy 2006 óta már a GDP 20 százalékának megfelelő kiigazítást terveztek be a kormányok.

Fenyegetés

Visszatérve a jelenre, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken jelentette be, hogy a kormány háromlépcsős programot dolgozott ki, hogy fokozatosan javítson a költségvetés egyenlegén. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerre hajtja végre a tervezett intézkedéseket, hanem csak akkor, ha az előző lépések nem elegendőek. A három lépcső az alábbi: idén és jövőre is 92 milliárd forintnyi kiadást zárol a kormány a költségvetésben. Ha az első lépcső nem elégséges az Európai Bizottságnak, akkor beruházásokat állít le a kormány, vagy más forrásból finanszírozza azokat (ez 60 milliárdos megtakarítás lenne idén, és akár a futballstadionok építésének a leállítását is jelentheti). Harmadik lépcső: ha az előzőek nem elegendőek az Európai Bizottság számára, akkor adóemelésekre kerülhet sor, így – Varga Mihály elmondása szerint – például emelkedhet a pénzügyi tranzakciós illeték.

Ez utóbbi azért is érdekes, mert akár fenyegetésként is felfogható Brüsszel számára. Az Európai Bizottság ugyanis számos tanulmányában arról írt, hogy Magyarországon túl magas a vállalatokat érintő adózás aránya, ami különösen igaz a különadókkal sújtott energia-, távközlési és bankszektorra. Az EB szerint ugyanis a vállalatokra rakódó terhek összességében annak ellenére nem csökkentek, hogy a kormány ezt több esetben megígérte, illetve a kormányzati ciklus elején a társasági adóban jelentős csökkentést hajtott végre. A különadók ugyanis ma már kétszer akkora mértéket képviselnek a GDP arányában, mint a társasági adó. A nem kormánypárti közgazdászok és gazdasági elemzők szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság recesszióba került, a költségvetés stabilizálásának ugyanis jelentős mértékű „növekedési áldozat” volt az ára, a növekedés elmaradása pedig a kieső bevételek miatt elvezetett oda, hogy újabb megszorítást kellett végrehajtani.

A kormánypárti politikusok ellenben ideológiát is gyártottak az EB kritikáira, miszerint Brüsszel egyenesen a „multik” hasznát védi, ezért alkalmaz kettős mércét Magyarországgal szemben, hisz más országoknak ad türelmet a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól, míg hazánknak nem. Őket nem fenyegeti támogatáskorlátozással, minket viszont igen. (Magyarország egyébként meglehetősen régóta áll ilyen vizsgálat alatt, a „türelmet” kapott országok közel sincsenek olyan régóta bajban, mint hazánk.) Visszatérve a fenyegetésre: 2012-ben is hasonló kommunikáció előzte meg a harmadik Matolcsy-csomag bevezetését, amikor a különadók mértékét bizonyos szektorokban tovább emelték, ez pedig a – leginkább külföldi cégeket érintő – vállalati adóterhek további növekedéséhez vezetett. Tehát ahhoz, amit Brüsszel kifogásolt.

Gerőcs Tamás közgazdász lapunknak elmondta, hogy a Varga-csomag azt bizonyítja, hogy a kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy Magyarország mihamarabb kerüljön ki a túlzottdeficit-eljárásból, s ezért hajlandó az újabb megszorításra. „A kormány és az Európai Bizottság között éppen a várható növekedés megítélésében alakult ki vita. A 0,5 százalékos eltérés éppen 150 milliárd forintot jelent, amekkora a Varga-csomag” – vélekedett a közgazdász, aki szerint egyértelműnek tűnik, hogy az Orbán-kormány szeretné, ha a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülésről szóló döntés nem csúszna át őszre, hanem már az EU-s tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsának nyári ülésén Magyarország számára kedvezően határozna erről.

Növekedésgyilkos spirál

Belyó Pál, a KSH volt elnöke, a Policy Agenda kutatási igazgatója a Heteknek kifejtette, hogy szerinte  az államháztartás jelenlegi, nagyjából kiegyensúlyozott helyzetében komoly szankciót nem vethet be Brüsszel, és ezért a fejlesztési források felfüggesztésének nincs reális veszélye. Ennek ellenére az Európai Bizottság szigorúan akarja tartani a gyeplőt Magyarország esetében, ezért nem biztos, hogy a kedvező döntés nyáron megszületik. „Az Orbán-kormány évek óta rosszul elkészített költségvetéseket tesz le az asztalra, amelyeket aztán mindig korrigálnia kell, a hibás tervezés helyrehozására szánt megszorítással viszont a gazdasági növekedést gátolja. A jelenlegi csomag egyik hibája, hogy olyan tételeket is zárol, amelyek éppen a jövőbeni növekedéshez járulhatnának hozzá, mint például a kutatás-fejlesztési támogatásokat” – fogalmazott Belyó, aki szerint egyértelműen a növekedés támogatására kellene koncentrálnia a kormánynak.

Egyébként Gerőcs Tamás is egy rossz, „növekedésgyilkos” spirálról beszélt a magyar gazdaságpolitika esetében. Szerinte Magyarország és az EB kapcsolata jól példázza, hogy mi történik, ha nem szakmai, hanem politikai alapon születnek a döntések, és ha felesleges politikai versengés és keménykedés árnyékol be egy-egy szakmai döntést. A közgazdász véleménye szerint ugyanis a két fél közötti rossz kommunikáció vezetett el oda, hogy a magyar kormány megszorítási spirálba került. A kormány konfrontatív volt Brüsszellel, amelyre válaszul az unió központjából túlzott szigorral reagáltak, ami viszont újabb megszorítást eredményezett. Ennek következtében a költségvetés egyenlege valóban javult, de óriási áldozatot kellett hozni a növekedés terén: a magyar gazdaság technikai recesszióba került. „A Varga-csomag harmadik eleme is ezen az úton megy, a fenyegetés útján, hisz a kormány és a Bizottság közötti vita egyik eleme a vállalatokat sújtó adó mértéke. Brüsszel szerint ugyanis a túladóztatás kárt okoz a gazdaságnak. Varga Mihály üzenete, hogy ha kell, akkor a különadókat emelik, a Matolcsy György által alkalmazott eszköztárat idézi” – emelte ki Gerőcs, aki azt  is hozzátette, hogy Varga első két „lépcsője” – zárolások és kiadáscsökkentés – viszont a hagyományos, mondhatni ortodox megoldásokhoz való visszatérést jelenti, amit kedvezően ítélhetnek meg a piacok.        

Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője a Népszabadságnak kifejtette, hogy minimális esélyt ad annak, hogy június végi ülésén az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a kohéziós támogatások felfüggesztésével sújtaná Magyarországot, amely újra jelezte: a 3 százalék alatti államháztartási hiány érdekében mindent kész megtenni. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy őszre-télre halasztják a döntést a túlzottdeficit-eljárás ügyében, akkor már világosabban lehet látni és megítélni a költségvetési folyamatokat.

Az elemző is a Brüsszelbe tegnap megküldött üzenetnek azt a részét tartja különösen fontosnak, amelyben Varga Mihály egyértelműsítette: ha a zárolások és egyes állami beruházások felfüggesztése nem elégíti ki az unió elvárásait, és nem szünteti meg a túlzottdeficit-eljárást, akkor vissza fognak térni a számtalanszor ostorozott unortodox módszerekhez: a tranzakciós illeték, a bankadó és a szolgáltatókat sújtó energiaadó emeléséhez.

A Citibank számításai szerint a bejelentett zárolásokkal 2,7–2,9 százalékra lehet szorítani a 2013-as hiányt. Ha tavasszal vagy ősszel kikerülnénk a túlzottdeficit-eljárás alól, akkor sem engedné el a gyeplőt a kormány, mert a jövő tavaszi választások előtt sem kockáztathatja meg az uniós források esetleges elvesztését – véli az elemző. Az is igaz, ha mégis megszegné a Brüsszelnek tett vállalásait, akkor esetünkben az EU hamarabb élne pénzügyi szankciókkal.

Olvasson tovább: