Kereső toggle

Rémálom Magyarország a külföldi befektetők számára

– írja a Financial Times

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tekintélyes Financial Times (FT) pénteki számában arról írt, hogy ugyan Orbán Viktor intézkedései növelik a kormány népszerűségét, de rontják a befektetők Magyarországról alkotott képét.

Neil Buckley, a lap Kelet-Európa-szakértője arról ír, hogy a nemzetközi lapok címlapjára újabban az alkotmányossági kritikák miatt kerül Magyarország, de a befektetők legnagyobb aggodalma jelenleg az országgal kapcsolatban a kormány, valamint a külföldi energiacégek és bankok konfliktusa. A cikk megemlíti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz előírta, hogy januártól tíz százalékkal kötelező csökkenteni a lakossági energiaárakat, úgy, hogy közben a kormány emelte az energiavállalatok különadóját. Az említett vállalatok bírósághoz fordultak, és pereket nyertek, amelyek elméletileg blokkolták a tarifacsökkentést. Erre fel Orbán a bírósági ítéleteket botrányosnak nevezte, és azt ígérte, hogy még nagyobb mértékű árcsökkentéseket fog elérni.

A parlamentben emiatt parázs vita is zajlott az ügyről, aminek az lett a következménye, hogy a Fidesz kétharmados többségével még nagyobb hatalmat adott az energiaárat szabályozó állami intézménynek. Ráadásul úgy, hogy azt még az Alkotmánybíróság sem tudja kikezdeni. Emellett a kormány időközben visszavásárolta a földgáztározókat, amelyeket a német E.On-tól, illetve a Moltól vett meg. Orbán abban bízhat, hogy így alacsonyabb gázárban állapodhatnak meg a fő energiaszállítóval, a Gazprommal, de a cikk szerzője szerint a kritikus szakértők szkeptikusak ezzel kapcsolatban.

Neil Buckley szerint Magyarország kedvenc státusza a befektetők között megváltozott 2010-től kezdve, mikor a kormány az EU legmagasabb mértékű bankadóját vetette ki, és emellett válságadókkal terhelte a – többnyire külföldi tulajdonú – energia-, a távközlési és a kereskedelmi szektort. A cél az volt, hogy a költségvetési hiányt leszorítsák, de emellett bevezettek egy alacsony kulcsú („kis általánydíjas”) személyi adót is. Ráadásul konfliktus is kialakult a bankok és a kormány között, mert a devizahitelesek terhét (nyilván a végtörlesztés miatt) a bankokra hárították, jelentős veszteséget okozva számukra. 

A külföldi vállalatok vezetői ugyan panaszt tettek az EU-nál a kormány intézkedései miatt, de a kritikáikat nem szívesen tárták a nyilvánosság elé. A cikk szerzője szerint ez most megváltozott. Idézik Martin Herrmannt, a német energiacég, az RWE közép- és délkelet-európai divíziójának vezetőjét, aki azt állította: a cég idén felére csökkenti beruházásait Magyarországon, és a kormány intézkedéseit elfogadhatatlannak ítélte. Ha nem lesz fejlesztés, akkor ezek a cégek akár de facto a kisajátításhoz is közel kerülhetnek. A FT hivatkozik Enrico Cucchianira (lásd a képen), az Intesa Sanpaolo (a magyar CIB Bankot is tulajdonló csoport) vezetőjére, aki a minap azt mondta, hogy Magyarország egyfajta rémálom számukra. Lehetséges, hogy Olaszország legnagyobb kereskedelmi bankja csökkentheti jelenlétét a térségben. 

A cikk szerzője szerint bár a magyar energiaszámlák az EU-átlag alattiak, de az alacsony magyar bérek miatt egyhatodát teszi ki az átlagos háztartási jövedelmeknek. Bulgáriában a magas energiaár a kormány bukásához vezetett. A Fidesz rezsicsökkentési lépései – amit a FT populista megközelítésnek nevez – a kormány népszerűségének emelkedését eredményezték, ám az intézkedések hosszú távú költségei még nem ismertek.

Olvasson tovább: